;

Németország;Lengyelország;Ukrajna;bűncselekmény;Északi Áramlat;gyanúsított;szabotázs;letartóztatási parancs;

- Futni hagyták az ukrán férfit, akit az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásával gyanúsítanak

A lengyel ügyészség szerint mivel a német hatóságok nem vették fel a körözött személyek adatbázisába, így a lengyel határőrségnek nem volt oka Volodimir Z. őrizetbe vételére.

Újabb fordulatot vett az Északi Áramlat gázvezetékek elleni 2022-es támadás rejtélyekkel teli ügye. A német hatóságok azonosították a Balti-tengeri vezetékek felrobbantásával gyanúsítható egyik ukrán búvároktatót - ami áttörést jelentett a nyomozásban -, az illető azonban távozott Lengyelországból még mielőtt elfoghatták volna.

Anna Adamiak lengyel ügyészségi szóvivő a Reutersnak elmondta, hogy a német hatóságok júniusban megküldték a Volodimir Z. ukrán állampolgár ellen kiadott európai elfogatóparancsot, „de végül nem vették őt őrizetbe, mert július elején elhagyta az országot, átlépve a lengyel-ukrán határt”.

A szóvivő szerint ez azért történhetett meg,

„mert a német hatóságok nem vették fel a körözött személyek adatbázisába”, így „a lengyel határőrségnek nem volt oka Volodimir Z. őrizetbe vételére”. 

Az elfogatóparancsról elsők közt hírt adó svéd Expressen című lap Volodimir Zsuravlovként nevezte meg a gyanúsítottat. Két másik ukrán búvároktatót, egy férfit és egy nőt is azonosítottak a német nyomozás során, de ellenük egyelőre nem adtak ki elfogatóparancsot - írja az SZ, a Zeit és az ARD.

Oroszország már a robbanások előtt leállította az Északi Áramlat 1-en, a Németországba irányuló fő gázvezetékén keresztül történő szállítást, mintegy nyomást gyakorolva az európai kormányokra annak érdekében, hogy csökkentsék a megtámadott Ukrajnának nyújtott támogatásukat. A párhuzamos Északi Áramlat 2 soha nem kezdte meg működését, miután Berlin 2022 februárjában, néhány nappal azelőtt, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, lemondta az engedélyezési eljárást.

A Washington Post egy tavaly novemberi tényfeltáró cikke szerint az akció kulcsszereplője Roman Cservinszkij, az ukrán különleges műveleti erők ezredese volt, ő szervezte meg annak a hatfős csapatnak a mozgását, amely végrehajtotta az orosz-ukrán háború egyik legmerészebb akcióját. A lap forrásai szerint Cservinszkij olyan magas rangú ukrán tisztviselőktől kapott utasítást, akik a vezérkari főnöknek, Valerij Zaluzsnij tábornoknak jelentettek.

Moszkva az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Ukrajnát tette felelőssé a robbanásokért, amelyek nagyrészt elvágták Európát az Oroszország számára jövedelmező európai gázexporttól, ők azonban tagadták, hogy bármi közük lett volna az akcióhoz. Az incidens ügyében Dánia és Svédország is vizsgálatot indított, de azt idén februárban gyanúsítottak megnevezése nélkül lezárták. 2023 januárjában Németország razziát tartott egy vitorláshajón, amelyet állítása szerint a robbanóanyagok szállítására használtak, s közölte az ENSZ-szel, hogy képzett búvárok rögzíthették a robbanószerkezeteket a csővezetékekre 70-80 méteres mélységben.

Jelentős politikai tőkére aligha tesz szert Emmanuel Macron a párizsi olimpia kiválóra sikerült megrendezéséből. Az ötkarikás eufória után sokan kérdezgetik, át lehetne-e menteni a kivételes hangulatot a következő hónapokra is.