Míg korábban egyértelmű határok jelölték ki, hogy a Paksi Atomerőmű milyen mértékben melegítheti a Dunát, egy július 27-én „társadalmi vitára” bocsátott tervezet szerint ezt a jövőben a miniszter (Lantos Csaba, az energiaügyi tárca jelenlegi vezetője) bármikor felülírhatná - hívta fel a figyelmet közös közleményében az Energiaklub, a Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA). Az önkényes és nagyarányú beavatkozást szerintük nem indokolja semmilyen természeti, vízügyi vagy műszaki körülmény: az egyetlen ok az atomerőmű könnyebb működésének biztosítása. Mindez beláthatatlan következményekkel járna.
A mindössze egyhetes határidővel társadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezet szerintük az ilyen egyeztetésekről szóló magyarországi és uniós alapelveket is sérti. A probléma évek óta ismert, tehát a sietséget semmi nem indokolta.
A hőmérséklet jelentős és rendszeres megváltoztatása a folyószakaszok teljes élővilágát érinti.
A hatás különösen a gerinctelenek védekezőképességét csökkenti. A hőszennyezés közvetett hatása is súlyos: ha a melegebb víz oxigéntartalma alacsonyabb, több alga képződik. Ez pedig felborítja a teljes táplálékláncot. Ilyenkor könnyebben megtelepszenek az őshonosokat kiszorító fajok is.
A vizsgálatok szerint az atomerőmű 1983-1987-es üzemkezdete óta a Duna hőmérsékleti csúcsainak átlaga közel 3 fokkal emelkedett. A legutolsó üzemidő-hosszabbítás 2006-os környezeti hatástanulmánya szerint a hűtővíz kiömlőcsatornája alatti folyószakaszon már 2002-ben sok elpusztult csigát és kagylót találtak, és az iszap is bűzt árasztott. A tervezett jogszabálymódosítás, ezt fokozva, a vízi élet felborulásához, a sokféleség további csökkenéséhez vezethet.
A Duna nem csak élőhelyek láncolata, a fajok szabad mozgását is biztosítja. A teljes hazai szakasz Natura 2000 terület. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint a környezetpolitika alapja az elővigyázatosság.
Ezt, illetve a környezetvédelmi szint csökkentésének tilalmát az Alkotmánybíróság is többször megerősítette.
A testület szerint az államnak kell biztosítania, hogy a környezet állapotán semmilyen módosítás ne rontson. A Kúria 2024-es ítélete mindenkivel szemben ezt az elvárást támasztja. Ehhez képest a tervezett módosítás érdemi indoklás nélkül csökkenti a már elért környezetvédelmi szintet meg nem jelölve azt az alkotmányos jogot, aminek védelme a törvényhozó szerint felülírhatná az egészséges környezetét. Így a tervezetet és annak úgynevezett hatásvizsgálati lapját is alkotmányellenesnek ítélik. Utóbbi szerint a tervezett intézkedés nem gyakorol a környezetre és a természetre jelentős hatást.
Az ügy kapcsán fontosnak tartják megemlíteni, hogy az Orbán-kormány Paks II. néven a jelenlegi atomblokkok mellé létesítene két újabbat, amelyeket egyazon Duna-szakasz vizével hűtenének. A 2012-es év vízügyi adatai alapján már a beruházás környezetvédelmi engedélye a becsültnél nagyobbnak nevezte a nagyon alacsony vízállás és -hozam kockázatát. Ennek megfelelően 2018. és 2022. augusztusában a 2012-esnél 40 százalékkal alacsonyabb vízhozamot mértek, ami mellett a szélsőséges időjárás esélye is megnőtt. Kéri András, az Energiaklub igazgatója szerint azzal, hogy az atomerőművek termelését a folyó egyre gyengébb hűtőképessége miatt rendszeresen csökkentik, a nukleáris eljárás is „időjárásfüggővé” vált, így a valódi energiafüggetlenség helyett ezermilliárdos költséggel tervezett Paks II súlyos biztonsági kockázat. Miután az aláírók szerint a Paks II környezetvédelmi engedélyének kiadásakor fennálló helyzet jelentősen megváltozott, annak visszavonását és új engedélyezési eljárást sürgetnek.
Az Orbán-kormány Paksnál felforralná a DunátÉrtetlenségét és egyet nem értését fejezte ki a környezetvédelmi szemléletet súlyosan sértő, „abszurd” elképzelés kapcsán lapunk megkeresésére Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse is. Bár a 30 fokos határt az egység engedélyei és belső szabályzatai is tartalmazhatják, a tekintetben nem kívánt jogi fejtegetésekbe bocsátkozni, hogy az atomerőművi előírások betartása alól rendeletek miként adhatnak „időleges” felmentést. A kampányfelelős szintén utalt az Alkotmánybíróság kapcsolódó megállapításaira. Mindazonáltal máig kérdés, közel fél évszázada a tervezők miért épp 30 fokban húzták meg a vízhőmérsékleti határt, amikor a Duna jellemzően nem melegszik 25 fok fölé, vagyis a folyó élővilágát már az ennél magasabb hőmérséklet is kellemetlenül érinti. Úgyszintén felidézte, hogy a világszintű felmelegedés nyomán a Duna egyre emelkedő hőmérséklete, illetve a csökkenő vízszint és -hozam miatt, az utóbbi évek során, a vízhőmérséklet-emelési tilalom betartása érdekében, többször kellett visszafogni az atomblokkok termelését. Igaz, ilyen eset idén egyelőre nem történt. Perger András meggyőződése, hogy az áramszolgáltatás fenntartásához a „Duna időnkénti felforralásánál” létezhet jobb megoldás.
A mostanság leginkább este jelentkező csúcsigények kiszolgálására hagyományosan amúgy sem az atomblokkok alkalmasak,
amelyek gyors termelésváltoztatása nem szerencsés. A szakértő a megoldást inkább a szolárcellák által nappal termelt, egyre nagyobb mennyiségű áram eltárolásában és esti értékesítésében látná. A nyári vízállás okozta gondokat áthidalhatja az atomerőművi karbantartások megfelelő időzítése is. A csúcsigényeket érdemesebb inkább gyorsindítású biomassza- vagy gáztüzelésű egységekből biztosítani. De egy-egy ilyen, tényleg kifeszített helyzetben nem zárta ki egyes fogyasztók – például akkugyárak – ellátásának átmeneti felfüggesztését sem. A mostani helyzethez jelentősen hozzájárultak az Orbán-kormány egyoldalú, kizárólag az atom- és napenergiára összpontosító fejlesztési elképzelései is – tette hozzá a Greenpeace-szakértő. Úgyszintén felvetette, hogy ha a mostani, 4 darab, összesen 2000 megawattnyi (MW) atomblokknál ilyen hűtési gondok támadnak, mi lesz a Dunával, amennyiben a következő évtized során a kabinet terveinek megfelelően üzembe áll Paks II két új, összesen 2400 MW-s blokkja is.
