A címben szereplő bulváros felütéssel nyomja a képünkbe mostanában „Kormány információ” címmel a Rogán Művek a kormányt dicsőítő egész oldalas hirdetéseit. Nem közelít itthon választás, ezért ennek csak egy célja lehet: a „tábor” összetartása, lelkesedésének fenntartása.
Mivel nem valószínű, hogy kedvenc napilapomat a „tábor” tagjai közül sokan olvassák, kifejezetten gáláns gesztus, hogy ezek a közpénzből finanszírozott hirdetések ezeken az oldalakon is megjelennek, hozzájárulva a lap fennmaradásához és előfizetési díjam növekedésének féken tartásához, amit ez úton is köszönök. A hirdetések tartalma egyúttal tökéletes képet nyújt arról, hogy a hirdető kormánynak, azaz a Fidesznek mi a véleménye tábora tagjainak átlagos intelligenciaszintjéről.
Az egyszeri fideszes választópolgár e hirdetések olvastán elismerően csettint ugyanis, és azzal a megnyugvással hajtja álomra a fejét, hogy a jó oldalon áll. Mariska néninek és Józsi bácsinak (bocsánat az érintettektől a véletlenszerű névválasztásért) esze ágában sincs a hirdetések alapján felkeresni pl. a KSH oldalait, és az ott található közhiteles információk ismeretében a hirdetések állításait tágabb kontextusba helyezve eldönteni, hogy amit lát, az jó vagy rossz. Ezért én az alábbiakban helyettük is elvégzem ezt a nem túl megerőltető munkát. Ehhez a nemrégiben megjelent két hirdetést választottam ki, amelyeken – mint cseppben a tenger – bemutatom, mit érnek a sokmillióból képünkbe tolt állítások.
Az egyik augusztus 9-én jelent meg imígyen: „Tudta? A kormány idén két és félszer annyi pénzt költ az egészségügyre mint 2010-ben.” A bruttó nemzeti össztermék (GDP) folyó áron 2010-ben 27485 milliárd forint volt, 2023-ban pedig 75044 milliárd (utóbbi még nem a végleges adat, csak a KSH második becslése). Azaz a múlt évi GDP a 2010. évinek a 2,73-szorosa. De a hirdetésben foglalt állítás ez évre szól, azaz megelőlegez egy még nem teljesült arányt. Az idei évre elfogadott költségvetés még 4 százalékos növekedéssel számolt, amit azóta a kormány 2,5 százalékosra módosított. Ez 2010-hez képest 2,78-szoros növekedés. És ehhez képest tünteti fel dicsőségnek a hirdetés az egészségügyi ráfordítások két és félszeres növekedését, ami azt jelenti, hogy az amúgy is arcpirítóan alacsony arány a 2010. évi GDP-hez képest még 11 százalékponttal csökken is!
És ha már itt tartunk: az e hasábokon megjelent írásomban (Magyarország a számok mögött, 2024. április 10) kimutattam, hogy hazánk az egy főre eső egészségügyi ráfordítások GDP-hez viszonyított arányával az EU utolsó helyét foglalja el, ezek a ráfordítások pedig nominálisan kevesebb mint hatodát teszik ki az első helyezett osztrákokénak. Szóval erre a hirdetésre különösen igaz a mondás, hogy „ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna”.
A másik, augusztus 6-i szöveg: „Tudta? Az állami vagyon értéke 2010 óta duplájára, 22 ezer milliárd forintra emelkedett”. Erről a Ponyvaregény című filmben elhangzott kérdés jut eszembe: „Örülünk, Vincent?”. Ugyanis egy földhözragadt vagyontulajdonos úgy viszonyul a vagyonhoz, hogy azt nézi, mennyi hasznot hoz neki. Mármost az állami vagyon működtetése a hirdetés szerinti időszakban, azaz 2010 óta két év kivételével minden évben sokkal többe került, mint amennyi bevétel származott belőle. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. legutolsó nyilvánosan elérhető, 2022. évi mérlege szerint abban az évben a vagyon működtetésére az állami költségvetés mintegy 120 milliárd forintot költött az ötvenmilliárdos bevétellel szemben (a korábbi években ez a ráfizetés nem ritkán több százmilliárdos nagyságrendű is volt).
És ebben nincs benne a 2023-ban 660 milliárdért megvett – egyébként abban az évben veszteséges – Vodafone államot illető 49 százalékának és az idén 1200 milliárdért megvett Budapest Airport államot illető 80 százalékának hatása, viszont benne van a „családi ezüstöt” képező, hatalmas osztalékokat fizető MOL és Richter részvények „kekvásítása” (© Csillag István), azaz Fidesz-közeli alapítványokba átjátszása. Továbbá a jelzett időszakban az infláció 75 százalékos volt, ami mellett a duplázott érték nem is olyan nagy durranás.
A 2010 óta eltelt tizennégy évben az állami vagyon elemei sűrűn váltakoztak az ú.n. „tranzit-államosítás” keretében, aminek a lényege az volt, hogy az állam az adófizetők pénzén drágán felvásárolt vagy tőkeemeléssel szerzett vagyonelemeket, részesedéseket, amelyek aztán olyan magántőkealapoknál kötöttek ki, amelyek mögött a NER oligarchái – mint pl. Mészáros Lőrinc, Tiborcz István - vannak. Gondoljunk csak az MKB-ra, a Takarékszövetkezetek elfoglalására, a Gránit Bankra, vagy éppen az Antenna Hungáriára. Arra, hogy az állami vagyon értékének duplázódása áldás vagy átok, nincs egyértelmű felelet, ezért erre fokozottan igaz, hogy nem a méret a lényeg, hanem az, hogy az állam milyen gazda. És az eddigi eredmények egyértelműen mutatják, hogy rossz.
Szóval lehet, hogy kedvenc napilapom pénzügyeseinek más a véleménye, de szerintem azt a pénzt, amit a kormány erre a reklámkampányra költött, sokkal hasznosabb célokra is fordíthatták volna.
A szerző mérnök-közgazdász.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
