„Százszor jobb olimpiát tudnánk csinálni. Szervezésben, transzportban, szállásban, megközelítésben és a helyszínekben is. Ebben teljesen magabiztos vagyok” – nyilatkozta Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a kormánylap Nemzeti Sportnak a párizsi olimpia alatt. Nem ez az egyetlen jel, ami arra utal, hogy a kormány ismét fontolgat egy esetleges pályázatot a nyári játékok megrendezésére, de ezt egyelőre hivatalosan senki nem erősítette meg. Mindenesetre az emberek többsége továbbra sem állna az olimpia ügye mellé – derült ki a Publicus Népszava számára készített reprezentatív felméréséből.
Arra a kérdésre, hogy támogatna-e egy esetleges olimpiai pályázatot,
a megkérdezettek 41 százaléka felelt igennel vagy inkább igennel, és 55 százaléka nemmel vagy inkább nemmel.
Összehasonlításképpen: amikor a Publicus 2021 elején feltette azt a kérdést, hogy támogatnának-e egy 2032-es olimpiai rendezést, 39 százalék felelt igennel 59 százalék ellenzővel szemben, vagyis azóta minimálisan nőtt a támogatók és csökkent az elutasítók aránya. Mivel a mostani felmérés a sportesemény ideje alatt zajlott, elképzelhető, hogy a minimális elmozdulás az ezzel kapcsolatos lelkesedésnek köszönhető. Ugyanakkor jelentős változás egy estleges pályázat támogatottságában nem figyelhető meg az elmúlt nyolc évben sem, 2016-ban, még a Momentum NOlimpia kampányát megelőzően 45 és 50 százalék volt a támogatók és az ellenzők aránya a Publicus mérése szerint. Vagyis mindig többségben voltak azok, akik szkeptikusak egy ekkora sportesemény hazai megrendezésével kapcsolatban.
A jelenlegi adatok szerint kizárólag a kormánypárti szavazók körében vannak többségben a hazai olimpia támogatói:
körükben nagyon magas 78 százalékos az ügy mellé állók aránya, és csak 20 százalék elutasító. Az ellenzéki pártok szavazóinak 81, a Tisza Párt szavazóinak 80 százaléka gondolkodik így, a bizonytalanok körében pedig 58 százalékos a pályázat elutasítottsága.
A vélhetően Budapest központtal megrendezni szándékozott esemény a fővárosban élők körében az átlagnál is népszerűtlenebb: 59 százalék nem szeretne olimpiát, szemben 37 százaléknyi támogatóval.
A többség annak ellenére utasítja el a pályázás ötletét, hogy a válaszolók 65 százaléka szerint egy hazai olimpia növelné az ország ismertségét, 56 százalék szerint pedig javítaná Magyarország megítélését, 55 százalékot pedig büszkeséggel töltene el, ha megrendeznénk a sporteseményt. Ezeket az átlagokat erősen felhúzzák a Fidesz-KDNP szavazói: az első és második állítást egyaránt 85 százalékuk jelölte meg, és 84 százalékuk lenne büszke az országra egy rendezés során. Más pártok szavazói sokkal kevésbé hisznek ezekben a feltételezésekben.
Az elutasítottság oka, hogy az összes megkérdezett 71 százaléka úgy gondolja:
a játékok megrendezése nagyon sokba kerülne, Magyarországon ezt a pénzt más célokra kellene fordítani.
Ezzel összhangban 59 százalék szerint az ország egyszerűen túl szegény egy olimpia megrendezéséhez. Ezt a vélekedést tovább árnyalja, hogy 61 százalék szerint „az olimpiához szükséges fejlesztésekkel elsősorban a Fidesz-közeli vállalkozók járnának jól, senki másnak nem érdeke ez”.
Vagyis az emberek nagy része nem bízik abban, hogy az erre költött pénz a megfelelő helyre menne. Ebben a kérdésben is kivételt képeznek a kormánypárt hívei,
de még köztük is van 45 százalék, aki inkább másra költené ezt a pénzt, 28 százalék, aki szerint az ország túl szegény egy ekkora vállaláshoz.
Harminc százalékuk pedig úgy gondolja: elsősorban a kormányhoz közeli üzletemberek járnának jól az olimpiával, senki más.
Egy százalék szerint csak az arany a siker, a többség máshogy látja
A magyarok 31 százaléka annyi eseményt nézett meg a párizsi olimpia versenyszámai közül, amennyi csak belefért az idejébe, a Publicus felmérése szerint. További 16 százalék minden magyar vonatkozású eseményt követett, 8 százalékot csak bizonyos sportágak érdekeltek, 14 százalék ugyan nem követte tudatosan a versenyeket, de ha valami felkeltette az érdeklődését, megnézte. 10 százalék inkább csak az eredményekre volt kíváncsi, kevés sporteseményt nézett meg a tévében vagy online. Csupán az emberek 21 százaléka állította, hogy egyáltalán nem követte az olimpiát. A 87 százalékos többség a tévében nézte a közvetítéseket, 30 százalék viszont már inkább online figyelte a versenyeket.
A megkérdezettek 59 százaléka szerint önmagában a részvétel is sikernek számít egy olimpián. 20 százalék szerint az a siker, ha egy sportoló a legjobbját tudja nyújtani a versenyen. 16 százalék az éremszerzést tekinti sikernek, és csupán a válaszolók 1 százaléka mondta azt, hogy csak az aranyérem számít.
