A folyóirat „HEUréka - 20 évünk van benne” című 150 oldalas kiadványát bemutató csütörtöki eseményen Lakner Zoltán politológus, a Jelen szerkesztője elmondta, az vezette őket a magyar-uniós kapcsolatok elmúlt 20 évének tapasztalatait bemutató bookazine-juk elkészítésében, hogy folyamatos gondolkodás tárgyát képezze, mi várhat ránk a továbbiakban. Fontosnak nevezte, hogy az Európa-párti, demokratikus erők idehaza folyamatosan alakítaák, hogy mit gondolunk az európai viszonyrendszerről, másképp a vita átkerül az Európa- és demokráciaellenes erők térfelére.
Szent-Iványi István külpolitikai szakértő elődása szerint a magyar történelem több más korszaka után a magyar politika most is zsákutcás fejlődést produkál az unióval kapcsolatban, és erre példa volt, hogy az EU Tanácsának soros elnökségét az Orbán-kormány visszaélésszerűen használta ki Orbán Viktornak az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos, úgynevezett békemissziójával. Ez pedig olyan éles visszhangot váltott ki, ami miatt veszendőbe mentek az elnökséghez kapcsolható lehetőségek Magyarország uniós helyzetének javítására. Szent-Iványi belső információi szerint a következő, lengyel elnökség idején az uni vezetői tovább léptetik majd a Magyarországgal szembeni 7. cikkelyes eljárás, és központi témává teszik a jogállamiság kérdését, ami nagyon súlyosan kifog hatni az ország pénzügyi lehetőségeire. A magyar kormány EU-ellenes politikája kapcsán úgy fogalmazott: Orbán Viktor soha nem lesz EU-kompatibilis vezető, és nem is fog erre törekedni. Nagyon láthatóan most már Keletre tekint - tette hozzá.
A jelenlegi magyar-uniós viszonyról tartott panelbeszélgetésen a megszólalók egyetértettek azzal, hogy 2004-es csatlakozásunkkor óriásiak voltak a hazai várakozások, mindenki további sikertörténetekre számított, de csalódniuk kellett. Andor László közgazdász, volt EU-biztos emlékeztetett rá, hogy Medgyessy Péter koalíciós kormánya már 2002-ben úgy vette át az országot, hogy egy elrejtett, örökölt, körülbelül 10 százalékos GDP-arányos adósságot talált, ilyennel a többi j EU-tagnak nem kellett szembesülnie, s ez kihatott a további lehetőségeinkre. Szent-Iványi úgy vélte, hogy az unió és Magyarország viszonyában a 2015-16-os migrációs válság magyar kezelése jelentette a nagy törést, szerinte „ekkor mérte fel a nyugat-európai politikai elit azt, hogy Orbán Viktor miért olyan veszélyes számukra”, hiszen üzeneteivel megszólította az európai szélsőjobboldali erőket. Innentől látták, hogy ő egy felforgató figura.
Fóti Tamás, a Jelen újságírója szerint az első figyelmeztető jel az volt, hogy miután 2010-ben az újra hatalomra került Orbán hiába kért Barroso EB-elnöktől kedvezőbb elbánást deficitügyben. Ezt követően már 2010 végére megszületett a Fidesz új médiatörvénye, amely nyilvánvalóan felvetette a jogállamiság megsértését, s ezt követően indultak el a Magyarország elleni vizsgálatok, a Tavares-, majd a Sargentini-jelentés. A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Magyarországnak a britekhez hasonló kisodródása az Európai Unióból reális veszély, a kimaradás a különböző uniós együttműködésekből pedig csak a kormánynak és holdudvarának hozhat hasznot.
A feltételességi eljárás útvesztőjéről tartott, második panelbeszélgetében Martin József, a Transparency International ügyvezető igazgatója at mondta: az unió elvárásai elől rendre kitérő Magyarországnak hosszabb távon perverz módon sokat köszönhet majd az unió, nevezetesen azt, hogy ebben a küzdelemben a jogállamiság az unió joganyagának szerves részévé válik, s közben nyilvánvalóvá vált, hogy az állami korrupciót kiépítő orbáni modell mennyire fertőző.
Pardavi Márta, a magyar Helsinki Bizottság társelnöke kifejtette, hogy látva az európai értékek magyarországi aláásását, az Európai Bizottság konfliktusválalló hajlandósága megnőtt, és hamarosan össze fogják kötni a különböző jogállamisági eljárásokat, ami hatalmas forrásvesztéssel jár Magyarország számára. (A hétéves költségvetési időszakban nekünk járó mintegy 43 milliárd euróból 32 milliárd jelenleg fel van függesztve, Orbánnak azonban esze ágában sincs a fontos kérdésekben engedni.) Hozzátette, az ukrajnai háború tette világossá, hogy mennyire bomlasztó hatású az Orbán-rezsim normasértő viselkedése, s ez mutatta meg azt is, hogy a védelemnek és a demokráciának együtt kell járnia.
A Tisza Párt nem érdeklődött a feltételességi eljárás mikéntje után
Pardavi Márta a Népszava kérdésére elmondta, hogy a Magyar Péter vezette Tisza Párt részéről, amelynek megerősödéséhez a magyar szavazók jelentős része fűz reményeket az Orbán-kormány leváltása kapcsán, semmilyen megkeresés vagy segítségkérés nem érkezett a feltételességi eljárások ügyében számos szakmai anyagot kidolgozó Helsinki Bizottsághoz. Martin József a rendszerszintű korrupció ellen küzdő Transparency International ügyvezető igazgatója is hasonlóan nyilatkozott. „A Helsinki Bizottságnak nem feladata egyik párt szakmai programját sem segíteni. Viszont az feladatunknak tartjuk, hogy azt a szakmai ismeretanyagot, amit összegyűjtöttünk, átadjuk azoknak, akik egyébként tenni szeretnének, annak érdekében, hogy ezek az értelmes (uniós) mérföldkövek megvalósuljanak”- mondta Pardavi Márta.