Nem védi a sérülékeny csoportokat a szeptembertől hatályos új munkaegészségügyi szabályozás. A tárcák által most közzé tett részletszabályok inkább csak elbizonytalanítják a cégeket és a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat végzőket.
Tavaly év végén fogadta el a parlament Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes salátatörvény-javaslatát, amellyel egyebek mellett alapjaiban írták át a munkavédelmi törvényben a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendszerét. A változással csak két esetben lesz kötelező az előzetes, illetve az időszakos orvosi munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése:
ha azt jogszabály írja elő, vagy ha a munkáltató saját maga elrendeli azt.
Ezen felül az egyes tárcák miniszterei rendeletben jelölhetik meg azokat a munkaköröket, amelyekben kötelező az évenkénti orvosi alkalmassági vizsgálat.
Noha szeptembertől indul az új rendszer, máig mindössze néhány tárca tette közzé – az Agrárminisztérium, a Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium – a rendelettervezetét, amelyek pontosan ugyanazokat a különféle kockázatoknak kitett munkaköröket jelölik meg.
Lapunknak Nagy Marcell igazságügyi foglalkozásorvostan-szakértő elmondta:
minden egyéb híresztelés ellenére továbbra is köteles valamennyi munkáltatónak foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtani.
A változás csupán annyi, hogy nem kötelező mindenkit évente elküldeni üzemorvosi vizsgálatra. Arról, hogy kit milyen gyakran kell elküldeni üzemorvoshoz az új rendeletek mellett további 40-50 jogszabály vonatkozik. A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás viszont ezeket a rendelkezéseket nem változtatta meg, ami ellentmondásos helyzetet teremtett.
„Ha most a belügyminiszter kiad egy rendeletet arról, hogy hol kötelező, az nem hatálytalanítja azokat a rendeleteket, amelyek más munkakörökben előírják kötelezően ezeket a vizsgálatokat”
– állította a szakértő.
Ha pedig érvényes jogszabály előírja, akkor azt el is kell végezni. Tehát például a zajban dolgozóknak a korábbi gyakorisággal kell hallásvizsgálaton részt venniük. Ha ezeket az előírásokat most a tárca vezetők szűkítik, akkor lesz két jogszabály, amely ellentmond egymásnak. Példaként említette, hogy tudomása szerint nem változik az alkalmassági rendelet, amely a képernyős munkavégzést a fokozott pszichés terhet okozó körülmények közé sorolja, és ezért az érintetteknek évente részt kell venniük alkalmassági üzemorvosi vizsgálaton. Ezt a munkavégzési formát viszont nem is említik a tárcák honlapjára kikerült rendelet tervezetek,
mint ahogyan nincs szó bennük a fokozottan védendő csoportokról, így a várandósokról, a fiatalkorúakról és az idősekről sem.
De például található az új szabályozásban olyasmi is, ami szakmailag nonszensz. Ilyen például, hogy a tervezet akkor tekint melegnek egy kültéri környezetet ha az országos tisztifőorvos elrendelte a hőségriadót. Vagyis, ha ez utóbbi nem történik meg, akkor hiába van 40 fokos meleg, az nem számít.
Nagy Marcell hangsúlyozta: a változtatásokat nem a szakma kezdeményezte, sőt első pillanattól tiltakoztak egy ilyen értelmetlen törvénymódosítás ellen. Hozzátette: értelme annak lett volna, ha a 30 évvel ezelőtt készült foglalkozás-egészségügyi jogszabályokat az aktuális szakmai kihívásokhoz, a tudomány jelenlegi fejlettségéhez igazítják.
Egymilliárdos pert vesztett a miskolci kórház a sugárterápiás cég elleni harcban, most a betegellátásra szánt pénzből kellene fizetnieDrágább lehet a kötszer és a pelenka, a Pintér-féle belügy azt állítja, minden a betegek érdekeit szolgálja