Thoma László gazdagréti lelkész félállású adjunktusi szerződését nem hosszabbították meg a Károli Gáspár Református Egyetemen. Miután kiderült, hogy Balog Zoltán, a dunamelléki egyházkerület püspöke milyen szerepet játszott a kegyelmi botrányban, a lelkész februári igehirdetésében arról beszélt, Balognak nem elég a zsinati elnöki posztjáról lemondania, püspökként is távoznia kell. Az RTL Híradó tudósítása alapján Thoma László azt állította, az, hogy a református egyetemen nem foglalkoztatják tovább, Balog Zoltán tájékoztatása szerint ennek a februári eseménynek a következménye.
Korábban így járt Tarr Zoltán lelkész is, őt egy minisztériumi háttérintézményből azt követően távolították el, hogy a Magyar Péter által meghirdetett Kossuth téri demonstráción Balog püspök lemondását követelte.
Kritizálta Balog Zoltánt, nem hosszabbították meg az adjunktusi szerződését a református lelkésznekA mostani ügyet kommentálva Tarr Zoltán – aki a júniusi választás óta már a Tisza Párt EP-képviselője – kérdésünkre megjegyezte, a különbség az, hogy vele szemben a kormányzat, Thoma Lászlóval szemben az egyház lépett fel. A két eset mégis kísértetiesen hasonló, mindkettőben ugyanaz a metódus.
A kormányzat és a református egyház eljárása semmiben nem különbözik egymástól, az indoklás sem
– állapította meg. Balog Zoltán gondolkodásmódja ugyanazt a megoldást szülte, amit a kormány is alkalmazott. Tarr Zoltán ezt aggasztónak tartja.
Szerettük volna megtudni, a dunamelléki egyházkerülethez tartozó lelkipásztorok hogyan fogadták a Thoma László ellen hozott retorziót, tapasztalataik szerint mennyiben érvényesül a református egyházban a belső demokrácia, lecsengett-e már a Balog Zoltán körüli botrány.
Az egyik véletlenszerűen megkérdezett, Budapest környékén szolgálatot teljesítő lelkész előrebocsátotta, nem helyesli, hogy Thoma László igehirdetésen adott hangot annak a meggyőződésének, hogy a püspök méltatlanná vált tisztségére. Nem helyesli azonban Balog Zoltán reagálását sem.
– Nem elegáns, ahogyan a püspök ezt az ügyet kezelte, nagyvonalúbbnak kellett volna lennie
– fogalmazott. A véleményéhez mindenkinek joga van – folytatta. Miért ne mondhatná el egy lelkész, ha nem is feltétlenül az igehirdetésen, hogy mit gondol valamiről? – A magam gyülekezetében én is megtaláltam a formáját annak, hogy megosszam a gyülekezeti tagokkal, mit gondolok Balog Zoltán szerepéről, és ezt szabadon megtehettem – érzékeltette, hogy nem minden kritika nélkül szemlélte azt a magatartást, amit a püspök a kegyelmi ügyben és utána tanúsított.
Máshogyan vélekedett egy Fejér megyei lelkész. – Nagyon egyetértek azzal, hogy a Károli Egyetemen nem hosszabbították meg Thoma László szerződését – kezdte. A saját példáját hozta elő. Hosszú ideig dolgozott a püspöki hivatalban, amikor „jött a váltás”, se szó, se beszéd, „kirúgták a semmibe”. Ennek ellenére nem bírálta nyilvánosan az őt elküldő püspököt.
– Lelkészek vagyunk, az olyan, mintha katonák lennénk. Ha lejár a szerződésünk, akkor menni kell
– fogalmazott. Bár Balog Zoltánnal voltak ellentétei, összességében „nagyon jó képességű, becsületes, jó egyházvezetőnek” tartja. Nem látja okát annak, hogy püspökként le kellett volna, vagy le kellene mondania. Lehet, hogy Balog Zoltán politikai értelemben tévedett – ezt ő maga is elismerte –, de teológiai hibát nem követett el. – A kegyelem a legerősebb fogalom a teológiában. Mi magunk is megkegyelmezett emberek vagyunk – indokolta álláspontját.
Más református lelkipásztorok változatos hivatkozással utasították el, hogy akár csak név nélkül is megszólaljanak.– Nem én vagyok az alkalmas ember erre – köszönte meg a lehetőséget egy agglomerációs város lelkésze. „Belső fórumokon tárgyaljuk az ügyet, elég széttartó vélemények vannak” – számolt be a helyzetről egy lelkipásztor a főváros egyik külső kerületéből, ennél többet azonban nem volt hajlandó mondani.
Hiszem, hogy mindennek értelme van – ezt már egy lelkésznő közölte, ám arról, hogy kijelentése pontosan kire és mire vonatkozik, nem adott eligazítást. Többen hangsúlyozták, hogy a történteket egyházi belügynek tekintik, de akadt olyan lelkész is, aki – bár a nyilatkozatot akceptálható okok miatt még név nélkül sem tudta vállalni – örömét fejezte ki, hogy a sajtó foglalkozik a témával, és sok sikert kívánt lapunknak.
A cikkünkben már idézett észrevételhez hasonlóan egy idősebb korosztályhoz tartozó lelkipásztor is úgy vélte, hogy Thoma Lászlónak nem istentiszteleten kellett volna Balog Zoltán távozását szorgalmaznia. Ettől eltekintve fontosnak nevezte, hogy az egyházon belül legyen terepe a kritikának, „elhangozzon az, amit igazságnak gondolunk”, még akkor is, ha ez némelyeknek nem válik tetszésére. Thoma László szerinte számíthatott arra, hogy a véleményének következményei lehetnek. – Mindenhol így van ez. A probléma az, ha egy keresztény közösségben is így van. Pedig az őszinteség aranyat ér, nagyon meg kell becsülni – tette hozzá.
Balog Zoltán ügye – tért át a kegyelmi botrányra – „kiteljesedett az egyházra is”. Azt már a püspöknek saját magának, „Isten előtti felelősségében” kell eldöntenie, hogy ilyen körülmények között is megtartja-e tisztségét.
Hiányérzet és felháborodás a református egyházban Balog Zoltán megszólalása után„Balog Zoltánnak már a megválasztása is időzített bomba volt”Általánosságban elmondta, hogy a lelkészeknek nem szabad megkerülniük a politikai kérdéseket. Értelmezésében a politizálás a közélet iránti érdeklődés megnyilvánulása. Jézus is politizált. Ami kifejezetten tilos, az a pártpolitizálás: „abból mindig csak baj lett, ha az egyházba bármilyen irányból beszűrődött a pártpolitika”.
A gyülekezeti tagoknak eltér a pártpolitikai szimpátiájuk, a lelkész erre tekintettel is ügyelt arra, hogy pártként egyetlen politikai erő se jelenhessen meg a templomukban. Ennek köszönhetően sikerült megőrizni a gyülekezet egységét és békéjét a legviharosabb kampányidőszakokban is.
„Azt hittük, ettől ‘89-ben már megszabadultunk”
A nyolcvanas éveket idézi, ha valaki a véleménye miatt elveszíti az állását. Azt hittük, ettől ‘89-ben már megszabadultunk – nyilatkozta lapunknak az egyetemi oktatókat tömörítő Oktatói Hálózat képviselője, Máté András annak kapcsán, hogy Thoma László református lelkész nem folytathatja oktatói munkáját a Károli Gáspár Református Egyetemen, mert idén februárban éles kritikával illette és lemondásra szólította fel Balog Zoltán református püspököt.
Az Oktatói Hálózat képviselője, Máté András szerint a döntés a véleménynyilvánítás szabadságát és az akadémiai szabadságot sérti, melyeknek minden intézményben érvényesülnie kell, attól függetlenül, hogy állami, magán vagy egyházi egyetemről van szó. Hasonlóan vélekedett Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének alelnöke is, aki botrányosnak nevezte a döntést. Hozzátette: úgy tudja, a Munka törvénykönyvének előírásai az egyházi intézményekre is vonatkoznak. Korábban már
a Kúria is kimondta: a véleménye miatt senkit nem lehet kirúgni, akkor sem, ha a vélemény politikai jellegű, a munkaviszony megszüntetését pedig nem lehet megtorlásként használni.
Bár a Károli Gáspár Református Egyetem fenntartója a Magyarországi Református Egyház, Thoma László ügyében a Balog püspök által vezetett Dunamelléki Református Egyházkerület hozta meg a döntést. Érdeklődtünk az egyetemnél és az egyháznál, egyetértenek-e a döntéssel, illetve az egyházkerületnek milyen joga van arra, hogy beleszóljon az egyetem működésébe, de cikkünk írásáig többször megkeresés után sem kaptunk választ. - JUHÁSZ DÁNIEL
