- „Balog Zoltánnak már a megválasztása is időzített bomba volt”

Ha Balog Zoltán idejében lemond mindenről, tehát nemcsak a zsinati elnöki, hanem püspöki tisztségéről is, akkor lehet, hogy Novák Katalinnak és Varga Juditnak nem kellett volna távoznia – fogalmazott meg markáns véleményt egy fővárosi református lelkész. – Nem hiányzott az egyházunknak ez a vircsaft, nagyon sajnálom, ami történt – mondta.

A hívekkel találkozva ő hozakodott elő a témával, úgy vette észre, hogy a „gyülekezetünket hála Istennek nem rázta meg a dolog”. Mindenkit biztosított arról, hogy a politikát, ahogyan a múltban se tette soha, a jövőben se fogja felvinni a szószékre. Nem gondolja ugyanakkor, hogy már minden felmerült kérdésre választ kapott volna. „Nincs még tisztánlátásom az ügyben, nem forrt ki bennem egyértelmű álláspont” – érzékeltette kétségeit.

Dunamelléki egyházkerülethez tartozó református lelkészeket kérdeztünk arról, helyénvalónak tartják-e, hogy püspökük, a volt fideszes miniszter Balog Zoltán a bicskei pedofilbotrány következményeként leköszönt a zsinat elnöki posztjáról, avagy mit gondolnak arról, hogy püspöki székét viszont megtartotta.

Próbáltuk megszólaltatni Máté János bicskei lelkészt is, ő azonban a „gyülekezet békéjének védelmében” arra az elhatározásra jutott, hogy egyik sajtóterméknek se nyilatkozik. Más településeken szolgálatot teljesítő lelkésztársaitól is bőségesen volt részünk elutasításban. Csokorba gyűjtöttük, milyen szavakkal hárították el kérdéseinket: „Név nélkül sem nyilatkozom, semmiképpen sem”; „Nem vagyok hajlandó egyetlen szót se mondani erről”; „Lelkészi körben megvitattuk az ügyet, de abban maradtunk, hogy nem nyilatkozunk a sajtónak”; „Ne haragudjon, nem nyilatkozom”; „Köszönöm a megkeresést, tisztelettel annyi a válaszom, hogy nem kívánok nyilatkozni. Áldás, békesség!”.

Csűrös András gyömrői lelkész volt az, aki „Isten előtti bűnbánattal és az áldozatok iránti együttérző szeretettel” felajánlotta a dunamelléki egyházkerület által folyósított lelkipásztori fizetéskiegészítését a gyermekbántalmazások elszenvedői javára. Közösségi oldalán azt írta, hogy adományát a „hivatalban lévő egyházkerületi vezetés mandátumának ideje alatt” minden hónapban eljuttatja az érintetteknek.

Ebből az a következtetés adódhat, hogy Csűrös András jónak látná, ha Balog Zoltán püspöki tisztségétől is megválna. A lelkész lapunknak erről nem akart beszélni, ahogyan egyelőre arról sem, hány lelkésztársa csatlakozott kezdeményezéséhez. Csupán annyit mondott, hogy kiállásának kifejezetten kedvező fogadtatása volt a helyi gyülekezetben.

„Kitartok Balog Zoltán mellett, szeretném, ha ezt mindenképpen leírná” – jelentette ki egy másik kisváros lelkésznője. Türelmet kért, hogy ennek indoklásához alaposabban is összeszedje gondolatait: csakhogy másnap, a megbeszélt időpontban már nem sikerült elérnünk.

A tiszántúli egyházkerülethez tartozó Debrecen egyik református egyházközségének presbitériuma a minap közleményben nyilvánította ki együttérzését a bántalmazott gyerekekkel, elítélte a tetteseket – legyen az a bántalmazó, vagy az, aki a bántalmazó tettének leplezését segítette –, egyúttal kifejezte megbotránkozását, hogy a „hitvallásos döntés órájában” egyházuk vezetője nem a bántalmazott áldozat, hanem a tettes oldalára állt. „Nehéz elhordoznunk, hogy egyházunk közvéleménye és az egyházi tisztségviselők véleménye nem egységes ebben a kérdésben. Megdöbbenve tapasztaltuk mindezt” – hangsúlyozta a közlemény.

Bár a debreceni reformátusok nem tartják magukat felelősnek Balog Zoltánnak a politikai életben hozott döntéseiért, azért felelősséget éreznek, hogy kik vezetik a református egyházat. Olyan egyházat szeretnének, amelynek életét nem a „politikai élet hullámverései” határozzák meg.

Kérdésünkre az egyik fővárosi agglomerációs település lelkipásztora is szóba hozta a református egyházban tapasztalt megosztottságát, amit diabolikus (sátáni) erők hatásának tulajdonított. A történteket az egyház belügyének minősítette: „ezt nekünk kell egymás között megbeszélni, úgy, hogy az testvéri legyen”.

Balog Zoltánnak – folytatta a lelkész – minden egyházi pozíciójáról le kellett volna mondania, amikor nyilvánosságra került az ügy. Egyházi vezetőnek nem lenne szabad „ennyifelé elköteleződnie”. Már a megválasztása is komoly veszélyeket hordozott magában – állapította meg. Szerinte ugyanis személytől független érvényes: az egyház számára időzített bomba, ha egy volt miniszterből vagy politikusból lesz püspök.

Botrányos elnöki kegyelem

Novák Katalin azt követően volt kénytelen lemondani a köztársasági elnöki posztról, hogy kiderült: államfői kegyelemben részesítette a pedofilügyben elítélt K. Endrét, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét. Visszavonult a közélettől Varga Judit, aki pedig a Fidesz EP-listáját vezette volna. Eddig nem cáfolt sajtóinformációk szerint Varga Judit eredetileg nem támogatta a kegyelmi kérvényt, végül – tisztázatlan, milyen megfontolásból – mégis jóváhagyta Novák Katalin döntését.

Balog Zoltán református püspök, zsinati elnök elismerte, hogy tévedett és hibázott, amikor az államfő tanácsadójaként a kegyelmi kérvény mellé állt. Azzal mentegetőzött, hogy a döntést nem ő hozta. Annak ellenére, hogy a reformátusok országos esperesi-főgondnoki értekezlete elsöprő, 86 százalékos többséggel bizalmat szavazott neki, később közölte: lemond zsinati elnöki posztjáról. Püspöki tisztségét megtartotta.

Orbán Viktor igyekszik a lehető legtávolabb tolni magától az ügyet, holott korábbi minisztereiről van szó: Balog Zoltán csúcsminiszterként az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezette, Novák Katalin tárca nélküli miniszterként a családügyekért felelt, Varga Judit igazságügyi miniszter volt. Mindhárman a kormányfő bizalmi köréhez tartoztak. Balog Zoltán esetében ráadásul a 86 százalékos református szavazás után Orbán sajtófőnöke révén még azt üzente, hogy „a református egyház tagjaként bízik az egyházi vezetőkben és az egyház erejében".

A botrány kirobbanása után több fórumon is elhangzott: a zsinat 2019 nyarán úgy módosította a szabályokat, hogy ne legyen akadálya Balog Zoltán püspökké választásának. Előzőleg feltétel volt, hogy a jelölt „legalább 10 évi folyamatos, önálló lelkészi szolgálattal” rendelkezzen, ebből törölték a „folyamatos” szót. Amikor erről írtunk, a református egyháztól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Balog Zoltán rendelkezett a 10 évi folyamatos lelkészi szolgálattal, miatta nem lett volna szükség megváltoztatni a szabályokat. (Életrajza szerint 1996-tól 2006-ig volt a budapesti németajkú református egyházközség lelkésze.) A módosítás oka az volt, hogy a zsinat diszkriminatívnak találta az addigi szabályozást azokkal a lelkésznőkkel – vagy akár lelkészekkel – szemben, akik a gyerekszületés után gyesre/gyedre mentek, ezért megszakadt a szolgálatuk.