;

egészségügy;

Július 1-jétől kellene működnie az új rendszernek a szakrendelőkben

- Még az indulás után két hónappal is erősen akadozik a szakrendelésekre való online időpontfoglalás

A tapasztalatok szerint a rendszer sokszor több hetes várakozási időkkel kínál föl időpontokat.

Még az indulás után két hónappal is erősen akadozik a szakrendelésekre való online időpontfoglalás. A tapasztalatok szerint a rendszer sokszor több hetes várakozási időkkel kínál föl időpontokat.

Lapunk próbaként megnézte, hogy Pest megyében, milyen nem beutaló köteles ellátásra kínál időpontot néhány városi szakrendelő.

Bőr- és nemi beteg valamint csecsemő és gyermek fül-orr-gégészeti szakorvosi vizitre augusztusban a megye egyetlen szakrendelésére sem találtunk szabad időpontot. 

Az utóbbi szakellátásban a felnőttek bővebb kínálatra listára számíthatnak. Számukra mintegy féltucat intézményt dob fel a rendszer, de jó néhány esetében augusztusra már itt sincs időpont. Pest megyében onkológiai szakrendelésre a megye bármely pontjáról Nagykőrösön és Cegléden találtunk online foglalható rendelést, s bár kínál ilyen ellátást még Érd és Kistarcsa is, de szabad időpontjuk az utóbbiaknak már nem volt. Az OKFŐ szerint 86 intézmény több ezer szakrendelésén érhetők el olyan szabad időpontok, ahová akár már az applikációból is be lehet jelentkezni a vizsgálatokra.

Egy februári kormányrendelet szerint már július elsejétől szinte valamennyi közfinanszírozott szakrendelőben kellene működnie a rendszernek, amely informatikai segédlettel tenné hatékonyabbá a betegek ellátását. (Évente a háziorvosok mintegy 9 millió, míg a szakorvosok további 56 millió vizsgálatra állítanak ki beutalót.) 

Múlt októbertől telepítették először 83 szakrendelőbe az új betegút-menedzselő rendszert, ebben akkor még csak a területhez tartozó háziorvosok, helyi szakorvosok foglalhattak időpontot pácienseiknek. Júliustól pedig további  intézményekben vált elérhetővé az a szolgáltatás, amelyben már a beteg is foglalhattak időpontot. A gyakorlatban viszont nem zökkenőmentes az ellátás.

Azok a szakrendelők, amelyek nem vettek részt a rendszer fejlesztésében, gyakorlatilag nem nagyon tudnak csatlakozni, mert az informatikai rendszereik nem kompatibilisek, az úgynevezett illesztő programokra pedig még várniuk kell. Lapunknak az egyik intézmény vezetője arról beszélt, hogy eddig ők egyelőre egy szakorvosi ellátást ajánlottak föl az E-térben szabadon választható időpontok közé, azzal próbálják meg „kihordani” a gyermekbetegségeket. Sok helyen a maguk az intézmények informatikusai javasolták a főigazgatóknak, csak annyira tegyenek eleget a kötelező csatlakozást előíró jogszabálynak, hogy ne érje szó a ház elejét, de egyébként meg várják ki, míg a rendszerhibákon úrrá lesznek a fejlesztők.

„Pedig jó lett volna, ha az orvos kiállítja a beutalót és a beteg anélkül, hogy hónapokat állna sorba a saját területi szakrendelőjében, gyorsan mehetett volna oda, ahol van szabad kapacitás kivizsgálásra vagy orvosi szakvéleményért. Na de ez, így, most még nem működik!” Most, ha valaki megkapja a digitálisan kiállított beutalóját, arra rá kell írni egy úgynevezett szervezeti egység kódot, ami egyértelműen azonosítja azt az ellátóhelyet, ahová mehet. És a rendszer csak ennek az intézménynek szabad időpontjaira engedi jelentkezni. Azaz épp abban a sorban áll, amit megkerülhetett volna azzal, ha vállalja az utazást a gyorsabb ellátásért. Akinek pedig mégis sikerül területen kívüli intézményben időpontot foglalnia azzal – háziorvosok tapasztalata szerint – megeshet, hogy elkérik tőle a lakcím kártyáját és úgy már nem biztos, hogy fogadják.

Lapunknak egy szakrendelő vezetője ezt a jelenséget azzal magyarázta, hogy közfinanszírozás terhére ellátható kvótájuk nem vált rugalmasabbá, ugyanannyi maradt, tehát ha ő korlátlanul fogadná a területen kívüli pácienseket, akkor a hozzá tartozó betegek csúsznák hátrébb az ellátandók listáján. Miután az ellátásokért járó szolgáltatási díjak 1998 óta nem változtak, viszont a gyógyításhoz használt anyagok, energia költségek nőttek a legtöbb szakmánál szinte lehetetlen kijönni a közfinanszírozásból. A működőképesség megőrzése érdekében az intézmények szűkítik a szolgáltatásiakat, amennyire tudják. Példaként említette, hogy például a szakrendelők laborvizsgálatokra fordítható finanszírozása általában a hónap első hetében kimerül, ezért aztán a legtöbben előjegyzéssel állítják sorba a nem sürgős jelzéssel beutaltakat.

A balesetek számossága pedig figyelmeztető jel.