Nem változtatott jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa (MT), így az a következő döntésig továbbra is 6,75 százalékon áll. A keddi az első eset tavaly május óta, hogy jegybankárok nem éltek kamatcsökkentés lehetőségével, miután elmúlt 15 hónapban 18 százalékról fokozatosan húzták le a kamatot. A mostani megálló megfelel az elemzői várakozásoknak, bár kisebb valószínűséggel benne volt a kalapban egy 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés, ám végül a MT egyhangúan döntött a kamatcsökkentések átmeneti felfüggesztése mellett – erről már Virág Barnabás, a jegybank alelnöke beszélt a döntést követő sajtótájékoztatón.
Virág Barnabás az óvatossággal magyarázta a jegybank kiváró döntését, mondván, az elmúlt évek inflációja hosszú árnyékot vett a magyar gazdaságra. A MT értékelése szerint az inflációs hajlam továbbra is érzékelhető a gazdaságban, a cégeknél azt tapasztják, hogy ha lehetőségük nyílik rá, akkor azonnal emelik az áraikat. A lakosság inflációs érzete jelenleg 6-8 százalék, szemben a júliusban mért 4,1 százalékos tényinflációval, a két tényező miatt a jövőben is szigorú és óvatos monetáris politikára van szükség - hangsúlyozta Virág Barnabás.
A jegybank júliusban lassabb pénzromlásra számított. Az MNB elemzői (egyelőre) a kötelező akciók eltörlésének tudják be a júliusi inflációemelkedést, ezt a hipotézist az augusztusi inflációs adat tudja majd megerősíteni avagy cáfolni. A MNB arra számít, hogy az augusztusi, szeptemberi 12 havi árindex is 4 százalék alatt marad, vagyis a mutató visszatér a jegybank 2-4 százalékos tolerancia sávjába, igaz az év végére megint romolhat. A drágulás tartós csökkentésére a jegybank 2025 első negyedéve után számít, ekkor térhet majd vissza a mutató az évi 3 százalékos inflációs cél alá – mondta Virág Barnabás.
Júliusban 4,1 százalékra emelkedett az infláció, néhány alapvető élelmiszer brutálisan drágultA jegybank vezetői arra számítanak, hogy az idén még egy, esetleg két kamatcsökkentés jöhet, amelynek mértéke egyenként 0,25 százalék lesz. Így az év végére 6,5 esetleg 6,25 százalékra csökkenhet az irányadó kamat – vagyis
a következő hónapokban további jelentős kamatcsökkentésekre már nem lehet számítani, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok által nyújtott hitel- és betéti kamatok sem változnak jelentősen a következő hónapokban.
A jegybank a következő szeptemberi ülésén meglépheti a következő, 0,25 százalékos kamatcsökkentését, ha az augusztusi infláció megnyugtatóan alakul és ha valóra válik a nagy nemzetközi jegybankok, különösen az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank, a Federal Reserve szeptemberi kamatcsökkentése – sorolta a szükséges feltételeket Virág Barnabás. További feltétel, hogy a magyar gazdaság kockázati megítélése javuljon, ebből a szempontból jó hír volt, hogy magyar államháztartás júliusban többlettel tudott zárni, illetve javulnia kell a lakossági fogyasztói és az üzleti bizalomnak is – mondta az alelnök.
A jegybank értékelése szerint a második negyedévben megállt a magyar gazdaság kilábalása tavalyi recesszióból, hisz negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a GDP a KSH adatai szerint. A jegybank szerint a gazdasági növekedés kulcsa, az üzleti bizalom helyreállítása, hogy végre meginduljanak a beruházások. Ehhez gazdaságpolitika minden ágának kiegyensúlyozottságra, stabilitásra kell törekednie – a jegybank ezzel a pozitív reálkamattal és az inflációs várakozások, hűtésével horgonyzásával tud hozzájárulni – hallhattuk.
Jelenleg tehát az év végéig láthatjuk előre az MNB kamatpolitikáját, decemberre 6,25-6,5 százalékra csökkenhet az alapkamat mértéke. A folytatás már jóval kiszámíthatatlanabb, hiszen még nem tudjuk, hogy a kormány milyen költségvetést terjeszt elő 2025-re, annak milyen inflációs hatásai lesznek, de a legnagyobb kérdés a MT átalakítása. Matolcsy György MNB elnöki mandátuma 2025 március elején lejár utóda ismeretlen, pontosabban az egyetlen jelölt, aki eddig szóba került, Nagy Márton volt MNB-alelnök, jelenlegi nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton inflációval kapcsolatos meglehetősen megengedő nyilatkozatai, illetve a jegybankot érintő sorozatos bírálatait látva elnöké választása esetén félő, hogy az MNB feladja a jelenlegi kemény antiinflációs hozzáállást. A bajt tovább tetézi, hogy Pleschinger Gyula MT-tag megbízatása szintén lejár márciusban, majd a Patai Mihályé áprilisban, Kandrács Csaba pedig pedig októberben távozhat, vagyis a kilenctagú testületből fél éven belül négyen is kikerülhetnek- hacsak a tagok nem újrázhatnak. Az új elnök és az új emberek érkezése alapjaiban változtathatja meg a jegybank kamat- és antiinflációs politikáját – ez olyan kockázat, amivel a piac nem tud mint kezdeni világos kormányzati kommunikáció híján.
