fizetés;munkahely;elégedettség;Profession.hu;

- Ötből négy magyart a pénz boldogít, lehet következtetni a sokakban bujkáló frusztráció okaira

A felmérésben megkérdezettek alig egyharmada elégedett a fizetésével.

A magyar munkavállalók szerint egy jó munkahely legfőbb jellemzője, hogy megfelelő mértékű fizetést biztosít az alkalmazottaknak, és ezt a 18-65 évesek 79 százaléka gondolja így. A fizetés nagysága az utóbbi években alapvetően határozza meg az álláskeresési- és választási motivációkat, ez a tétel a fontossági sorrend felállításakor minden egyéb más szempontot messze megelőz – derül ki az álláskereső portál, a Profession felnőtt lakosság jóllétét vizsgáló friss, reprezentatív kutatásából.

A felmérés külön hangsúlyt szentelt a munkahelyi jóllétre és az ehhez kapcsolódó munkavállalói elvárásokra, motivációkra.

Az eredményből következtetni lehet a sokakban bujkáló frusztráció okaira. A jó fizetés ugyanis kiemelt szempont, ám a dolgozóknak – saját megítélésük szerint – csupán alig harmada mondja azt magáról, hogy számára ez megadatik. A jelek szerint azonban akad egy kör, amelyik talán nincs messze az álomfizetésétől. Az eredmények alapján ugyanis a felnőttek általános hangulatát alapjaiban határozhatja meg a munkahelyi jóllét, márpedig arra a felvetésre, hogy hogyan érzik magukat, a válaszadók kétharmada úgy felelt: vidámnak és jókedvűnek.

Az emberek a jó munkahelyi légkör második legfontosabb kritériumát a szimpatikus kollégákban látják (69 százalék). A harmadik helyen az emberséges, empatikus vezetőség áll (59 százalék).

A munkaidő esetében a kiszámíthatóságot helyezték előtérbe a dolgozók. Minden második dolgozó pontosan szeretné tudni a beosztását és a munkarendjét, ám a gyakorlatban alig harmadának teljesül ez az elvárása. A Covid miatt előtérbe került rugalmas munkaidő elvárása még mindig magas, 43 százalékos, ám a jelek szerint ennek szükségességét felismerték a munkáltatók, mert szinte ugyan ilyen arányban vannak (39 százalék) azok, akiknél ez az igény teljesül is. Ez azért is lehet hangsúlyos elem, mert erre a kötetlenségre sokan a munka és a magánélet optimális egyensúlyának zálogaként tekintenek. Azt viszont a kutatás is kiemeli, hogy Magyarországon jelenleg ritkán van példa az extra szabadnapok biztosítására, illetve a családbarát támogatások (mint például a rugalmasság váratlan események kapcsán, beiskolázási támogatás, gyereksarok, szoptató szoba) és a céges rekreációs szolgáltatások (pl. fitnesz, jóga, masszázs) nyújtására, amelyek egyébként érdemben hozzájárulnak az említett egészséges egyensúly megteremtéséhez.

A hazai munkavállalók a jelek szerint egyre szigorúbban veszik a munkaidő végét és az azt követő magánélet szentségét. A válaszadók csaknem 40 százaléka ugyanis kifejtette, ha minden más feltétel változatlan lenne egy munkahelyen, de ezek teljesülése elmaradna, azaz hívogatnák vagy már otthon új feladatokkal találnák meg akkor, akkor minden további nélkül kész lenne felmondani és új állást keresni. 

Az idén még egy-két vágás jöhet, ám most megállt a jegybank kamatcsökkentési ciklusa. A folytatás már jóval kiszámíthatatlanabb, Matolcsy György MNB elnöki mandátuma 2025 március elején lejár utóda ismeretlen, pontosabban az egyetlen jelölt, aki eddig szóba került, Nagy Márton volt MNB-alelnök, jelenlegi nemzetgazdasági miniszter.