;

iskola;iskolakezdés;I. világháború;

- A történelem órája

Az a 110 évvel ezelőtti nyár jó darabig úgy telt, mint máskor. A diákok hazavitték a bizonyítványt, mindenki megkapta otthon érte a jutalmát vagy a büntetését, a fiúk a grundon játszottak, a lányok babákat öltöztettek. 

Majd június 28-án Gavrilo Princip megölte Ferenc Ferdinándot, a Monarchia hadat üzent Szerbiának, és ezzel a feje tetejére állt a világ. A Népszava 1914. augusztusi és szeptemberi számaiból szemezgetve szívszorító képet kapunk arról, ahogy az emberek próbálták élni a megszokott életüket. A nagy háború azonban felnőttől és gyerektől is követelte a magáét. A szeptemberi iskolakezdés csúszott, a tanárokat és az egyetemistákat besorozták, az elszegényedés miatt sok intézményben csak a helyek felét lehetett feltölteni. És az igazán nehéz évek csak ezután jöttek.

„Ausztriában a közoktatásügyi kormányzat azon az elvi állásponton van, hogy az ifjuság tanitásának megszakitását lehetőleg el kell kerülni. Ennek következtében a rendes iskolai oktatás mindenütt megkezdődik, ahol a viszonyok ezt megengedik.” A Népszava 1914. augusztus 28-i számában ilyen és ehhez hasonló mondatokkal igyekeztek megnyugtatni a tanévkezdésre készülő gyerekeket és szüleiket. Pontosan egy hónappal azt követően, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, az egyszerű átlagemberek ugyanúgy szerették volna élni az életüket, ahogy alig pár hete: pennát, irkát, új ruhát akartak vásárolni. De a történelem közbeszólt, az új tanévvel egy olyan kor jött el az földre, amilyenre rémálmában sem gondolt senki.

Nincs adat arra vonatkozóan, hogy Budapest III. kerületének DK-s polgármestere, Kiss László, ellen titkos megfigyelést folytattak volna a hatóságok – jelentette ki a Népszavának adott videóinterjúban a politikus ügyvédje.