;

légszennyezés;légszennyezettség;szén-dioxid kibocsátás;Lantos Csaba;Energiaügyi Minisztérium;

A legnagyobb visszaesést az energiaipari cégek érték el az elmúlt évben

- Magyarországon csökkent a légszennyezés, de kérdés, ez mennyiben a célzott intézkedések hatása

Örvendetes.

2023-ban az előző évhez képest 9,5 százalékkal csökkent az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátása – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az állami HungaroMet Nonprofit Zrt. előzetes adatai alapján. Bár a változáshoz tényszámot nem mellékeltek közleményükben, a hivatkozott zrt. elődje, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tavaly lapunknak küldött kimutatásából 2023-ra 54,1 ezer tonna adódik. Becslésünk helytállóságát az is alátámasztani látszik, hogy az adat az EM másik közlésének megfelelően, épp 43 százalékkal múlja alul a viszonyítási pontul szolgáló, 1990-es, 95 ezer tonnát. Ugyanezen módszer alapján a 2022-es szint 59,8 ezer tonnára jön ki.

A 43 százalékos értékkel Magyarország már most túlteljesítette azt a törvénybe foglalt vállalását, miszerint 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkentjük üvegházgáz-kibocsátásunkat – idézte a közlemény Lantos Csaba energiaügyi minisztert. Tavaly a mérésben szereplő iparágak közül a legnagyobb, 11 százalékos visszaesést az energiacégek érték el. Az áramot és hőt előállító nagyerőművek ötödével csökkentettek. Ezt a szaktárca a tudatos fogyasztói magatartással és az enyhe téli időjárással magyarázza. A zöld átállás lendületének bizonyítékát látják abban, hogy a gáz-, szén- és olajalapú energiatermelés 18 százalékos visszaesése mellett a naperőművek 47 százalékkal több áramot állítottak elő. Tavaly a közlekedés korábbi években emelkedő szennyezési adata is 7,1 százalékos csökkenésbe fordult. 

Az Eurostat augusztusi közleménye szerint a 2023 első negyedével összevetett idei első három havi kibocsátás-csökkentéssel Magyarország az EU-tagállamok első harmadába tartozott. Mindezt újfent a gazdasági teljesítmény emelése mellett valósult meg. Az egy főre jutó, egy év alatt 8 százalékos csökkenést mutató, 5,6 tonnányi kibocsátás az uniós élmezőnybe tartozik - hangsúlyozták a közleményben.

A miniszter szerint az eredmények látványosan igazolják a klímavédelem melletti magyar elkötelezettséget, amelyek fontos előrelépést jelentenek a fenntarthatóság felé. A sikerhez érdemben hozzájárultak a zöldenergia termelését és tárolását ösztönző, illetve az energiahatékonyság fokozását, valamint az ipar és a közlekedés zöldítését célzó kormányzati erőfeszítések. A szaktárca, a teremtett környezet és a jövő nemzedékek életminőségének védelme érdekében, mindezek alapján, vállalásaink fokozását javasolja. Ennek megfelelően, a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben a 2030-ra eddig kitűzött 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célszám 50 százalékra emelését kezdeményezték – írják.

Az intézet további célemelést javasol

A tavalyi kibocsátáscsökkenéshez hozzájárult az enyhe tél és a visszaeső ipar is - idézi a Green Policy Center elnevezésű fenntarthatósági kutatóközpontot a Telex. A kormány klímapolitikai lépéseit elsősorban külső vagy gazdasági körülmények irányítják, nem a tudatos környezetpolitikai célok – tették hozzá. Pedig a középtávú céloknak illeszkedniük kell a hosszútávúakhoz. A kutatóközpont arra is kíváncsi, hogy az eredmények mely ágazati intézkedéseket igazolják. A 2050-es, nettó kibocsátás-mentességi célt a kormány csak célzatos intézkedésekkel érheti el – vélik. A Green Policy Center 2030-ra 50 helyett 60 százalékos célt javasol.

Mindezek kapcsán azért megjegyzendő: a kibocsátás csökkenését szakértők alapvetően a magyar ipar 1990 utáni összeomlásával magyarázzák. Így már 1992-ben 17 százalékon álltunk. A további visszaesés csak a 2009-es világválság idején vett lendületet, aminek nyomán az érték 2013-ban már a 40 százalékos célt közelítette. Az Orbán-kabinet stratégiai iránytalanságára utal, hogy ezek után viszont 2017-ig a légszennyezés jelentősen nőtt, majd 2021-ig lényegében beállt. Érdemi javulás csak 2022 óta tapasztalható, ami célzatos intézkedések helyett sokkal inkább a járvány és a háború hatását mutatja. A kormányzati hozzáállás egyenetlenségeire utal, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még néhány hete is az üzemanyageladások fokozását sürgette.

A 40 és az 50 százalékos kibocsátás-csökkentés egyaránt patinás vállalások. 2030-ra már az Orbán-kabinet 2012-es energiastratégiája is 40-44 százalékot ígért. Igaz, a 40 százalékot csak 2020-ban foglalták - egy amúgy botrányosan megalkotott – törvénybe. A témáért korábban felelős miniszter, Palkovics László pedig már 2020-ban tárgyalási alapnak nevezte az Európai Bizottság akkor megfogalmazott, új, 55 százalékos célját. Bár ez utóbbi érték tavaly uniós szinten törvényerőre emelkedett, ez csak egy átlag. Vagyis ha Magyarország kisebb mértékben emelne, úgy találni kell egy, a hiányt felfelé pótló tagállamot. Az 50 százalékos javaslat már az EM részéről sem új, hisz 2023-as, kapcsolódó közleményükben szinte szó szerint ugyanezt vetik fel.

Az EM által idézett Eurostat-közlemény szerint 2024 első negyedében 27 tag közül 20 csökkentette kibocsátását. Magyarország 4,4 százalékos értékével a 9., ami a tagállamok összesített számára vetítve a felső harmad alja. Az első Bulgária 15 és Németország 6,7 százalékkal. Magyarország mellett egyidejűleg további 11 tag növelte GDP-jét is.

Az Eurostat egy másik, 2022-ig rendelkezésre álló adatsora szerint, az 1990-hez képest mért üvegházgáz-kibocsátás-csökkentés mértékét illetően, a tavalyelőtti, 37 százalékos magyar érték, a 27 tagországból a 10. legjobbnak számított. E listán 60-65 százalékkal a három balti állam vezet, amit Románia, Szlovákia, Csehország, Dánia, Bulgária és Németország követ. Az élmezőny összetétele alátámasztja azokat az értékeléseket, miszerint a folyamatot leginkább a gazdasági visszaesés, semmint a -fejlődés gyorsította.

Módszertanok dzsungele

Mivel az üvegházhatású gázkibocsátás főképp, de nem kizárólag szén-dioxidból áll, az adatot, a többi szennyezőanyaggal együtt, úgynevezett szén-dioxid-egyenértéken tartják nyilván. Az OMSZ tavalyi tájékoztatása alapján az EM számításai a bruttó, vagyis a természet szén-dioxid-elnyelését nem tartalmazó értékeken alapulhatnak. De hasonló cím alatt mondhatni adatszolgáltatónként más-más módszertanú és eredményű kimutatások lelhetők fel. A KSH „teljesnek” nevezett adatai például rendre körülbelül ötödükkel haladják meg a HungaroMet-nyilvántartás bruttó szén-dioxid-egyenértékű üvegházgázkibocsátási értékeit. De az Eurostat és az HungaroMet nettó üvegházgázkibocsátási adatai is eltérnek.

Úgy tűnik, Papp Zsolt helyettes államtitkár lesz a befutó.