Szombat délelőtt Prágában a Globsec regionális biztonságpolitikai konferencián tartott beszédet Mette Frederiksen dán miniszterelnök, s egy kérdésre válaszolva, bár kimondatlanul, de Magyarország is előkerült benne. Persze nem a legjobb kontextusban.
Mette Frederiksen a 444 által szemlézett beszédében problematikusnak nevezte, hogy Európában sokan még mindig úgy gondolkodnak, mintha békeidő lenne, miközben háborús idő van, mert nem lát alternatívát arra nézve, hogy az orosz-ukrán háborút Ukrajnának meg kell nyernie. Szerinte Európa nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna elveszítse a háborút, az egyes nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokkal sem ért egyet, s az egyetlen, amire kötelezné Ukrajnát, hogy a nemzetközi törvényeket tartsa be. Megjegyezte, Dánia is küldött Ukrajnának F-16-os vadászgépeket, amelyeket a kelet-európai ország korlátozások nélkül használhat.
Hollandia nem korlátozza Ukrajnát, az ukránok bevethetik a tőle kapott F-16-os vadászgépeket orosz területekenÚgy folytatta, vannak olyan emberek, akik azt mondják, adjuk oda Oroszországnak, amit akar Ukrajnából. „És aztán? Aztán mi lesz?” – tette fel a kérdést. Szerinte kevéssé valószínű, hogy a Putin-rezsim megköszönné, és visszatérne minden a régi kerékvágásba, helyette inkább új háborúkat indítana, akár NATO-tagországok ellen is. „Ha Oroszország nyer, akkor mindannyian veszítünk. Európa és a világ is” – jelentette ki a dán kormányfő. A Krím 2014-es annexióját a dán miniszterelnök ahhoz hasonlította, mint amikor a nyugati hatalmak Adolf Hitlerrel egyezkedtek a harmincas években, remélve, hogy ha odaadják, amit akar, akkor béke lesz. Vlagyimir Putyin pedig eközben tovább fegyverkezett - emlékeztetett.
Ezt követően tették fel a politikusnak azt a kérdést, mit lehet kezdeni azokkal a pártokkal, amelyek az Ukrajnának nyújtandó segítséget akarják megakadályozni. Mette Frederiksen úgy válaszolt, hogy ő pozitívan igyekszik hozzáállni a helyzethez, mert szerinte az Európai Unió soha nem volt olyan erős, mint most, még a pandémia, az infláció és a háború ellenére is. Természetesen vannak viták, de ezek miatt nem aggódik. – Ha mondjuk 12 EU-tagország állna 15-tel szemben, akkor aggódna a megosztottság miatt, de nem ez a helyzet, 26 tagország áll szemben egy tagországgal, vagyis inkább egy tagország Európa többi részével - jelentette ki, félreérthetetlenül is az Orbán-kormány uralta Magyarországra célozva.
Ursula von der Leyen: Akik Ukrajna támogatásának leállítását akarják, azok nem a béke, hanem Ukrajna leigázása mellett érvelnekOrbán Balázs visszaszólt Ursula von der Leyennek, blődnek tartja az európai bizottsági elnök beszédétOrbán Balázs: Donald Trump azt mondta nekem, hogy 24 óra alatt kell békét teremteni UkrajnábanSzóba került Franciaország és az Egyesült Államok politikai átrendeződése, illetve lehetséges átrendeződése is. Mette Frederiksen erről azt mondta, függetlenül attól, hogy mi lesz a novemberi amerikai elnökválasztás eredménye, Európa többet kell költsön a saját védelmére, mert az olyan Európa, amelyik nem tudja megvédeni magát, az nem is Európa.
A Kínához való közeledést is bírálta, mondván, szerint Vlagyimir Putyin Kína miatt teheti meg Ukrajnában azt, amit. Szerinte a kínai technológiától való függés éppen akkora hiba, mint az orosz gáztól való függés.
