A szavazatok 32,8 százalékával a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) nyerte a Türingiában vasárnap rendezett tartományi választást – derül ki a Deutsche Welle által közölt előzetes végeredményekből. Második helyre a Friedrich Merz fémjelezte Kereszténydemokrata Unió (CDU) futott be 23,6 százalékkal, harmadik egy 2024. január 8-án alapított párt, a baloldali a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) )lett 15,8 százalékkal, negyedikként a Türingiában hatalmon lévő Baloldal, Bodo Ramelow tartományi miniszterelnök pártja 13,1 százalékot kapott, a berlini szövetségi kormány vezető ereje, a szociáldemokraták (SPD) pedig csak az ötödik helyre értek be 6,4 százaléknyi vokssal. A másik két berlini koalíciós párt, a Zöldek, illetve a liberálisok 3,2, illetve 1,1 százaléknyi szavazattal kiestek a 88 fős türingiai tartományi parlamentből.
Tizenegy éves fennállása alatt az AfD most először nyert tartományi választást Németországban, de nem valószínű, hogy kormányt tud alakítani, koalícióra lépni legalábbis senki nem akar vele. Ez azt jelenti – írja a Der Spiegel – , hogy Türingiát minden valószínűség szerint egy CDU-SPD-BSW pártszövetség fogja irányítani 44 fővel, Mario Voigt tartományi frakcióvezető kereszténydemokratáival az élen. Az AfD 32, a CDU 23, a BSW 15, a Baloldal 12, az SPD 6 képviselőt küldhet az erfurti törvényhozásba.
Figyelemre méltó az elégedetlenség, vagyis hogy a 2021-es szövetségi választás nyomán megalakult berlini SPD-FDP-Zöldek koalíció mindhárom tagja leszerepelt, kettő pedig el is tűnik egy időre a tartományi parlamentből. Összehasonlításul: ha az exit poll helytálló, akkor a Türingiát eddig irányító Baloldal-SPD-Zöldek koalíciónak mindössze 18 képviselője maradt a tartományi parlamentben. És miközben az AfD társelnöke, Tino Chrupalla jelezte, hogy Türingiában bárkivel szívesen tárgyal, Carsten Linnemann CDU-főtitkár a ZDF-nek adott nyilatkozatában elkezdte feszegetni, hogy Berlinben hatalmon lévő) koalíció pártjainak esetleg fel kellene tenniük a kérdést, hogyan vethetnének véget annak a katasztrofális politikának, amely ide vezetett.
Az AfD türingiai frakcióvezetője, Björn Höcke 52 éves, civilben történelemtanár. Ő volt az aki egyszer a szégyen emlékművének nevezte a berlini holokauszt-emlékművet, nem mellesleg róla mondta ki egy bíróság, hogy lehet fasisztának nevezni.
Türingiában vasárnap 1,7 millió jogosult adhatta le a voksát, 73,5 százalékos részvételi arány mellett győzött szélsőjobboldali párt Németországban a második világháború óta.
Vasárnap Türingián kívül egy másik német tartományban, Szászországban is választást rendeznek. Az előzetes végeredmények szerint a CDU nyert 31,9 százalékkal, a második helyre szorítva a 30,6 százalékos AfD-t. Harmadik a BSW lett 11,8 százalékkal, az SPD 7,3 százalékot kapott, Türingiával ellentétben pedig a Zöldek átlépték az ötszázalékos parlamenti küszöböt, 5,1 százaléknyi szavazatot szereztek. A Baloldal 4,5 százalékos eredménnyel zárta a megméretést.
Az AfD-vel Szászországban sem áll szóba senki, de Michael Kretschmer (CDU) tartományi miniszterelnök figyelmeztetett, hogy pártja győzelme ellenére a tartományi koalíciós tárgyalások nem ígérkeznek könnyűnek. A CDU 42, az AfD 40, a BSW 15, az SPD 10, a Zöldek 7, a Baloldal 6 képviselővel lehet jelen a drezdai törvényhozásban.
Az AfD és a BSW egyébként között van közös vonás. Mindketten kicsit oroszpártiak, ellenzik Ukrajna támogatását.
Keleti veszély Németországban: először nyerhet tartományi választást a szélsőjobb, az eredmény az egész Európai Uniót megrázhatja