Egy év alatt 19,5 százalékkal nőt az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona, így az első félév végén majdnem elérte a 2100 milliárd forintot, ami új rekord – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ezt az összeget növelte még a megmarad magán-nyugdíjpénztárak 321 milliárd forintos vagyona, ami egy év alatt alatt 15,3 százalékkal gyarapodott. Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetéseikkel 125 milliárd forint nyereséget értek az első félévében, amely így is 16,7 százalékos csökkenést jelez az előző év azonos időszakának értékéhez képest. A nyugdíjpénztárak a tagi vagyon túlnyomó részét kötvényekbe fektetik, ebbe került a pénzek 53 százaléka, a befektetési alapokban a források mintegy 33 százaléka, míg részvényekben alig 10 százalék áll.
A nyugdíjpénztárak portfoliójában a magyar állampapír a legnépszerűbb befektetési forma, közvetlen kitettsége mégis 4,8 százalékponttal csökkent az elmúlt évhez képest, de részesedése még így is 42,8 százalék volt. Ezek alapján aligha túlzás kijelenteni, hogy a nyugdíjpénztárak továbbra is rendkívül konzervatív befektetési politikát visznek. Az eredmény mérséklődésében is komoly szerepet játszott a nagy állampapírállomány. Mindenki emlékezhet arra, hogy tavaly még extrém magas hozamokkal értékesítette az állam a kötvényeit, ezzel szemben idén már jóval mérsékeltebbek ezek a számok. Ezen segíthetett volna a részvények arányának emelése, ám ezek azonban az állampapíroknál jóval magasabb kockázatot hordoznak, így a tagok láthatóan ódzkodnak ezektől.
A nyugdíjpénztári tagok száma kis mértékben csökkent (közel 31 ezer fővel, három százalékkal) – június végén 1 millió 68 ezer tagja volt az önkéntes nyugdíj-, 50,6 ezer a magánpénztáraknak. Figyelemre méltó, hogy eközben az egészségpénztárak 1,15 millió tagot tudtak soraikban, ami egy év alatt 5,1 százalékos fejlődés. A két fejlemény egyértelműen látszó olvasata, hogy az emberek a nyugdíjukért nem hajlandók érdemben további erőfeszítéseket tenni, a romló állami egészségügyi ellátás színvonala viszont elhozta az egészségpénztárak konjunktúráját. Más megközelítésben a távolabbi jövő nem hozza lázba az embereket, a jelen az nagyon is. Ráadásul az MNB adataiból az is kiderül, hogy nem a munkáltatói támogatások nőttek érdemben, hanem az egészségpénztári tagok saját befizetései.
Mély hallgatás van csak a nyugdíjreformrólA rekord vagyonállomány fölötti örömöt azonban gyorsan kikezdheti, ha összefüggéseiben vizsgáljuk ezt a tételt, például azt; mire is elég az említett összeg. Az egy főre jutó megtakarítás mindössze 1,96 millió forintra rúg, vagyis nem egészen nyolc és fél havi nyugdíjra elegendő. Ez alapján bátran kijelenthető, hogy az önkéntes pénztárakban tartott megtakarások alkalmatlanok arra, hogy akár 20-30 évre – vagyis a várható nyugdíjas évekre - érdemi nyugdíjkiegészítést vagy résznyugdíjat biztosítsanak a pénztártagoknak.
Látható és fájdalmas, hogy az öngondoskodás a társadalomnak csupán egy szűk körét érintette meg, ebben a helyzetben pedig az állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer óriási hiánya kifejezetten fenyegető a következő évekre, évtizedekre nézve. A kiadásokat messze nem fedezik a munkáltatók és a biztosítottak által befizetett szociális adók és társadalombiztosítási járulékok – derül ki a Pénzügyminisztérium adataiból. Az első félévben a Nyugdíjbiztosítási Alap 3326 milliárd forintot fordított nyugdíjakra, ám hogy ezt ki tudják fizetni, ahhoz nyugdíjalapot 531 milliárd forintos támogatásban részesítette a költségvetés más, nem a tb-kiadások finanszírozására szolgáló bevételekből. Az Egészségbiztosítási Alapnál még rosszabb az arány: a 2274 milliárd forintos kiadásokat csak úgy tudta teljesíteni, hogy a büdzséből 945 milliárd forint támogatást utaltak át. A két tb-alap az idén éves szinten összesen 2416 milliárd forintos szubvencióra szorul, azaz a két alapban ilyen hatalmas hiány keletkezik a tb-járulékok folyamatos olvadása miatt.
Kivégezték a nyugdíjreformot és azóta csönd van
Nagy kérdés, hogy hosszútávon meddig tudja a tb-kasszákon keletkezett lyukakat a költségvetés finanszírozni, mert ha nem, akkor a befizetések emelésére lehet szükség. Pontosan ezért lenne fontos az öngondoskodási láb, a kiegészítő biztosítások megkötése, amire a jegybank az elmúlt években folyamatosan javaslatokat tett. Más kérdés, hogy a kormány a figyelmeztetéseket nem akarta meghallani. Talán nem véletlen, hiszen nyugdíjreform kapcsán az Orbán-kormány 2010 utáni egyik első intézkedése annak felszámolása volt. Mint emlékezetes 2012-ben megszüntette a magánynyugdíjpénztárak kötelező tagságát, ezzel elvette azok mintegy 3000 milliárd forintos felhalmozott megtakarítását. Ezzel az intézkedéssel a háta mögött az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben nem tudott semmit tenni azért, hogy a magyarok nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóságát érdemben javítsa.
Júliusban 233 ezer volt az átlagnyugdíj
A Pénzügyminisztérium adatai szerint júliusban az öregségi nyugdíj átlagos összege 232 952 forint volt. Ezzel szemben a KSH által mért nettó átlagkereset júniusban 427 ezer forintot tett ki, vagyis az átlagnyugdíj az átlagkereset alig 54,5 százalékára rúgott. Ez rendkívül alacsony ráta és ehhez nem is a régiós vagy nyugati országokat kell összehasonlítási alapként venni. Ez a mutató ugyanis 2010 előtt még idehaza is 80 százalék körül mozgott.
Januárban 3,2 százalék körüli nyugdíjemelés várható
A költségvetési munkacsoport egyeztetett a jövő évi nyugdíjakról, januárban nyugdíjemelés lesz, februárban pedig ismét jön a 13. havi nyugdíj - írta a közösségi oldalán szerdán a pénzügyminiszter.
Varga Mihály bejegyzése szerint a tavalyi, 18,5 százalékos és az idei, 6 százalékos nyugdíjemelés után a 2025-ös költségvetés is biztosítja a szükséges forrásokat. Az emelés mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat. Jövő februárban már ötödik alkalommal fizet az állam 13. havi nyugdíjat - írta a tárcavezető.
Varga Mihály kiemelte, hogy a kormány háborús időkben is betartja a nyugdíjasoknak tett ígéretét, megvédi a nyugdíjak értékét. Ezzel párhuzamosan a költségvetési hiány idén 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ban 2,9 százalékra csökken, miközben az államadósság-ráta évről évre javul - tette hozzá. MTI
