„Két és fél évvel a háború kitörését követően ez egy életszerű és arányos változtatás” – közölte Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos a Telex azzal kapcsolatos megkeresésére, hogy több ukrajnai menekült is utcára került a kormány új rendelete miatt.
Pál Norbert kiemelte, az Orbán-kormány mellett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület vette át a menekültek elszállásolását. Hozzátette, hogy a munkaképtelen vagy valamilyen okból nehéz helyzetben lévők méltányossági kérelmet nyújthatnak be, amiket már elbírálták. Így a munkaképes, de munkát nem vállaló emberek esetében megszüntették a lakhatási támogatást. Majd megjegyezte, hogy munkavégzés esetén ukrajnai lakhelytől függetlenül minden menekült igényelheti az úgynevezett menedékes lakhatási támogatást.
A kormánybiztos szerint a rendszerből a rendelet miatt kieső menekültek 95 százalékban békésen hagyták el a szállásukat, kivéve azok, akiket „a külföldi pénzekből finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság munkatársai” a szállás elhagyásának megtagadására biztatott.
Azt is hozzátette, hogy „Magyarország senkit nem ad ki Ukrajnának”, és az ide érkező menekültek számára több állami ellátás ingyenesen elérhető, valamint szociális juttatást is kaphatnak.
Haladékot kaptak a tatai menekültek, de a sorsuk bizonytalanMint arról lapunk többször is beszámolt, a kárpátaljai magyar menekültek drámája június közepén kezdődött, amikor kiderült: a nem közvetlenül hadi övezetből érkezőknek augusztus 21-től nem jár lakhatási támogatás. Pál Norbert ezt a kormánylap Magyar Nemzetnek azzal indokolta, hogy aki az eltelt két évben akart, az talpra tudott állni. Az Orbán-kormány döntése nyomán becslések szerint mintegy 3000 menekült, javarészt anya és gyermek veszítette el a lakhatását augusztus 21-től. Közülük 120-an Kocson voltak elszállásolva, ők egy éjszakát a község főutcáján töltötte gyerekeikkel miután életbe lépett a vitatott rendelet. Azóta a kocsi menekültek jó része átmeneti szálláshoz jutott: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vállalta át szeptember 30-ig a szállásdíjukat. Tatára rendőrök érkeztek, illetve velük együtt a gyámhatóság munkatársa is – utóbbi azért, mert ha utcára kerülnek a menekültek, akkor a gyerekeket el kell helyezni valahol, még úgy is, ha ezzel elszakítják őket a családjuktól. Végül – a Magyar Helsinki Bizottság közbenjárásra – péntekig kaptak haladékot, hogy rendezzék a tartozást.
A Telex kiemeli, a kormányrendelet szerint minden hónap 10. napjáig kell frissítenie a kormánynak azt a listát, amin Ukrajna háború sújtotta területei szerepelnek, de ez augusztusban nem történt meg, ezért kerültek utcára a családok. A háború sújtotta területek listáját az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos, vagyis Pál Norbert állítja össze Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelemi miniszter és Szijjártó Péter külügyminiszter bevonásával, amit Navracsics Tibor közigazgatás-szervezésért felelős miniszter minden hónap 10. napjáig elküld a helyi védelmi bizottságoknak, és a honlapján közzéteszi. A portál arra vonatkozó kérdésére, hogy miért nem frissült a háború sújtotta területekről vezetett lista augusztusban, Pál Norbert közölte, ezt minden hónapban frissítik, és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium honlapján mindig elérhető az aktuális lista.
Tatán is utcára kerülhetnek a menekültek, egy anyának a kéthónapos csecsemőjével kell mennie„Mi értelme odautaznunk, ha csak pár napig maradhatunk ott?” - Kilátástalanságból bizonytalanságba kerültek a kocsi menekültek