;

Budapest;BKV;légkondi;M3-as metró;

- Nemcsak az utasok szaunáznak, sok esetben a vezetők is 35-40 fokban dolgoznak a 3-as metrón

Annak idején Karácsony Gergely járt szaunázni az orosz metrókocsikba, amelyekbe azóta se szereltek légkondit. A vezetőfülkékben ugyan még volt, de mostanában azok is meghibásodnak.

Még Tarlós István főpolgármestersége idején ellenzéki politikusok - köztük a későbbi főpolgármester, Karácsony Gergely - azzal demonstráltak az M3-as orosz metrókocsik klímaberendezésének hiánya ellen, hogy hőmérőztek, illetve szaunázós törölközőben jelentek meg a metróban. Maga Karácsony Gergely például 34,8 Celsius-fokot mért egy alkalommal. Azóta Karácsony két főpolgármester-választást nyert, légkondi viszont azóta sincs, sőt: a Telexhez forduló metrósofőrök szerint sok esetben nekik is ugyanabban a hőségben kell a munkájukat végezniük.

A vezetőfülkékben van klímavezérlő, így könnyedén leolvasható a belső hőmérséklet. A nyári kánikulában nem ritka, hogy a benti forróság eléri a 35-40 Celsius-fokot is. A metróvezetők többször hivatalos formában is jelezték, hogy ez így elviselhetetlen, választ azonban nem kaptak az illetékesektől, vagy csak közölték velük, hogy a régi, kék szerelvényekben sem volt klíma.

Márpedig a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy amennyiben a járművezető nem szeretné magát sem fegyelmi eljárásnak, sem erős huzatnak és zajnak kitenni, akkor becsukott ajtóval és felhúzott ablakkal kell közlekednie, ráadásul a szellőztetőt is csak alacsony fokozaton használja, különben az is felhevül. A munka folyamatos figyelmet igényel, az esetleges váratlan helyzeteket is gyorsan és szakszerűen kell kezelni, azt pedig bizonyára nem kell részletezni, hogy miféle következményekkel járhat, ha egy metróvezető mondjuk rosszul lesz menet közben.

A lap megkérdezte a BKV-t, hogy mi a tervük a vezetőállásokban tönkremenő klímaberendezésekkel. Azt a választ kapták, hogy a légkondik javítását 2023 óta egy hazai vállalkozás végzi szerződés keretében, azonban vannak olyan, alapvetően szoftveralapú meghibásodások, amelyek javítása a berendezést gyártó orosz partner nélkül megvalósíthatatlan. Azt ígérték, hogy a javításokhoz szükséges alkatrészek beszerzésére, valamint új, komplett berendezések szállítására „folyamatban van” a szerződés aláírása, ám „a jelenlegi nemzetközi helyzet miatt a szerződés teljesítése során jelentős, hosszú átfutási idővel kell majd számolni”.

A BKV azt írta még, hogy a normális munkakörülmények biztosítása érdekében hőségriadó idején „elsődlegesen” azokat a vonatokat adták forgalomba, amelyeknek mindkét vezetőfülkéjében üzemelt a klímaberendezés. Azonban, mint írják, akadt „néhány” olyan szerelvény is, amit kénytelen voltak forgalomba helyezni és csak az egyik vezetőoldalon működött a klíma. Ilyen állításuk szerint naponta átlagosan két-három szerelvény van. Azokon a vezérkocsikon, ahol nem működik a klímaberendezés, a szellőztető funkció üzemszerűen használható. Emellett a nagy melegre tekintettel a járművezetők plusz váltást kérhettek, amit a vállalat „lehetőség szerint” teljesített.

Azonban a metróvezetők panasza szerint a klíma helyettesítésére kitalált szellőztető rendszer nem oldja meg a problémát, a fülkeajtók és ablakok kinyitásával keletkező zaj pedig meglehetősen zavarja a vezetést. Előbbit szabályellenes is kinyitni.

A metrósofőrök mellett a villamosvezetők részéről is érkezett jelzés a portálhoz. Több vonalon még most is több évtizedes korban lévő villamosok járnak, amelyeken nincs klímaberendezés, ez pedig a munkát nagy mértékben megnehezíti. A BKV erre azt válaszolta, hogy a Combino és a CAF villamosok gyárilag rendelkeznek légkondival, egyes Tátrákat pedig korszerűsítés keretében felszerelnek vele. Arról viszont nem esett szó, hogy például a hazánkban hannoveri villamosként ismert TW 6000-es járműveket tervezik-e ilyen módon modernizálni.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter ráébredt, hogy bizony a képzett magyar fiatalok jelentős része Nyugaton keresi a boldogulást, és valamit tenni kellene ellene az EU és Magyarország úgynevezett kohéziós politikája keretében.