- Hároméves mélyponton az olajár, egyre inkább légből kapottnak tűnik az Orbán-kormány szólama a háborús inflációról

Az irányadó, Brent típusú nyersolaj ára kedd óta valamivel a hordónkénti 70 dolláros szint alatt áll. Ennél tartósan alacsonyabb kurzusért a 2021. májusát megelőző időszakig kell visszatekinteni. Szakértők a jelenséget, nem véletlenül, az Ukrajna elleni, 2022. február végén indult orosz katonai támadás tükrében vizsgálják. Ennek nyomán ugyanis a nemzetközi olajár, 123 dolláros csúcsponttal, fél évig az időnként még a kitermelők által is egészségtelenül magasnak tartott, hordónkénti száz dollár feletti tartományban tetőzött. A – számos termék alapjául szolgáló - kurzus 2022. novembere óta a 75-85 dolláros sávban ragadt.

Eme kiegyensúlyozottság kevéssé tükrözte a mögöttes piaci idegességet, amit a változatlanul zajló háborútól kezdve az egyesült államokbeli kitermelési és gazdasági helyzeten, a kínai keresleten, az olajkartell lépésein és a közel-keleti konfliktusgócokon át a környezetvédelmi vitákig számos tényező alakított. A mostani „árleszúrás” így egy közel kétéves időszak végét jelölheti, vagyis immár végleg kiárazódhatott a piacról a - legalábbis változatlan, ha nem fokozódó hevességű - orosz-ukrán háború. A világkereskedelem békebeli kerékvágásába látszik visszatérni, illetve újfent nagyobb hangsúlyt kapnak az árcsökkentő, semmint az árnövelő tényezők.

A kormánypropaganda által sűrűn emlegetett „háborús infláció” több éve teljesen értelmetlen hivatkozási alap – hangsúlyozta az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója. Ezt a most 3-4 százalék körül mozgó éves inflációs adat is bizonyítja, ami alulmúlja a 2021. első félévi szintet. Tekintettel arra, hogy a mostani világpiaci helyzet nem sokban különbözik akár a július eleji állapottól, amikor az olajkurzus éppenséggel a 90 dollárt közelítette, a mostani árcsökkenésben inkább a tőzsdei spekuláció, semmint a gazdasági környezet érdemi változását látja. A jelenség Magyarországon közvetlenül leginkább a Mol hasznát, illetve az ebből származó állami adóbevételeket apaszthatja – tette hozzá. Annál is inkább, mert, nem függetlenül a nemzetközi fejleményektől, a Brentnél hagyományosan, a háború kitörése óta pedig jóval olcsóbb, orosz, Urals típusú nyersolaj ára a napokban váratlanul a Brent fölé ugrott. (Mindemellett az üzemanyagárak esése a magánautózásén túl a fuvarozás költségeit is mérsékli.) A Magyarországon előállított termékek áraira, vagyis a gyártók költségeire inkább az áram és a gáz piaci ára hat. Ugyanakkor, míg 2022 augusztusában ezek kétségkívül többszörösükön álltak, 2023. eleje óta megnyugodtak. Tehát az áremelkedéseket a háborúval, vagy akár az (Oroszország elleni) uniós szankciókkal magyarázni, azóta szintén alaptalan – jegyezte meg. (De a független szakértők az akkori, EU-éllovas áremelkedések mögött is inkább az Orbán-kormány intézkedéseinek hatásait azonosították.) Bár a lakosságon kívüli energiafogyasztók rezsije az elmúlt másfél év során, jelentősen csökkenhetett, ez az általuk előállított termékek árait, egyéb költségeik megugrása és korábbi veszteségeik ledolgozása miatt, kevéssé csökkentette - vélekedett felvetésünkre a gazdasági kutatóintézet vezérigazgatója.

Bár a propaganda által 2022-ben „feltalált”, azóta minden lehetséges fórumon, közpénzmilliárdok elköltésével sulykolt „háborús infláció”-kifejezést az Orbán-kormány és holdudvara valóban egyre kevésbé használja, azt a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító Rogán Antal még a néhány héttel ezelőtti Tranzit Fesztiválon is ismételgette - hívják fel a figyelmet megfigyelők. Pedig ha két éve, néhány hónapig, lehetett is némi, áttételes alapja a „háborús”-, illetve „szankciós”-infláció-kifejezéseknek, azóta ezek értelmetlenek, amit a nyersolajár fokozódó esése még tovább erősít.