Az elmúlt években robbanásszerűen szaporodtak a magyarországi magántőkealapok, amit egyebek mellett a NER-elit arra használt fel, hogy elrejtse magánvagyonát a nyilvánosság elől. Ezt segítette, hogy a kormány olyan jogszabályi környezetet alakított ki, amely lehetővé tette a magánvagyonok illetve néhány NER-milliárdosnak nyújtott, hatalmas összegű állami támogatások eltitkolását is. Egy ideig – 2024 januárjáig – létezett egy nyilvános NAV-adatbázis, ahol azonosítani lehetett a tényleges, mögöttük állók tulajdonosokat. Ám miután Direkt36 tényfeltáró portál cikke rávilágított, hogy ezen százmilliárdos vagyonok mögött döntő többségben NER-milliárdosok, illetve a kormányfő körüli „üzletemberek” állnak, megszüntették ezt a nyilvános adatbázist.
Ennek az állapotnak vethet véget az Európai Bizottság azon új, idén nyáron elfogadott irányelve, amely kötelezővé teszi a tagállamoknak a pénzmosás elleni szabályokra hivatkozva, hogy vezessenek olyan, korlátozottan nyilvános adatbázist, amelyben ellenőrizhetőek lesznek ezen magántőkealapok alapadatai és a végső tulajdonosaiknak személye – mondta Zeisler Judit, a Transparency International (TI) Magyarország közpolitikai vezetője a szervezet Titoktartás mellékhatásokkal című tanulmányának csütörtöki bemutatóján.
Az általa említett anyag a magyar magántőkealapok működési és korrupciós problémáit elemzi. Gond pedig akad bőven,
hiszen mára ez az "intézményi megoldás" a vagyonelrejtés és a közpénzek kiszivattyúzásának szinonimájává, fő eszközévé váltak Magyarországon
– tette hozzá Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.
A számok elég beszédesek. Miközben 2016-ban alig 5 magántőkealap működött Magyarországon,
addig 2023 végén már 161 volt. Ezekből csupán 64 állt közvetlenül MNB ellenőrzése alatt.
A magyar szabályozás szerint ugyanis az 500 millió eurónál (mintegy 200 milliárd forint) kisebb eszközértékű alapokat az MNB csak regisztrálja, de nem ellenőrzi. Figyelemre méltó, hogy a hazai magántőkealapok jelentős többsége ezen bűvös határ alatt marad. Amennyiben Magyarországon is életbe lép az uniós irányelv, akkor ezekre a magántőkealapokra is komolyabb szabályozás vár.
Az problémát jelent viszont, hogy az uniós irányelvet a magyar parlamentnek még át kell ültetnie magyar jogrendszerbe – s már az is kérdéses ez megtörténik-e – illetve annak végrehajtását a kormánynak kell ellenőriznie.
Az alapokról egyébként nincs ma közhiteles nyilvántartás sem
– mutatott rá Zeisler Judit. A jelenlegi szabályzás és gyakorlat szerint ugyanis, ha a NAV-nál a magántőkealapok alapkezelői be is jelentik az adatokat, így például a tulajdonosokat, azok valódiságát nem ellenőrizhetik. Így valójában a NAV sem tudja, hogy egyes magántőkealap mögött kik is állnak. Az elfogadott uniós irányelv szerint
a jövőben az adóhivatal köteles lesz ellenőrizni az adatszolgáltatás valódiságát, és ennek érdekében büntethet is.
Az, hogy a magántőkealapok tulajdonosainak kilétét – az offshore cégformához hasonlóan – homály fedi, pénzmosási kockázatokat vet fel. Az Európai Bizottság kifejezetten a magyar magántőkealapok esetében is rögzítette ezt a rizikófaktort a 2023. júliusában közzétett jogállamisági jelentésében, melyben a magyarországi magántőkealapok átláthatóságának növelését ajánlotta, mivel azok szerepet játszanak a korrupcióból származó, jogtalanul szerzett nyereség elrejtésében.
A kormányzati titkolózás abból szempontból érthető, mert a TI adatai szerint 2020 után több mint száz milliárd forint állami pénz áramlott a kormányfő környezetébe a magántőkealapokon keresztül.
A koronavírus járvány alatt indult állami tőkeprogramok során 400 milliárd forintnyi közpénzt fektetett be a Magyar Fejlesztési Bank újonnan létrehozott magántőkealapokon keresztül, amelyből 175 milliárd forint immár Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető alapkezelők portfólióját gazdagítja, de jutott legalább 50-50 milliárd állami „befektetés” Mészáros Lőrinc és Jellinek Dániel által ellenőrzött alapoknak is.
Ez csak a jéghegy csúcsa, ugyanis az állami Magyar Fejlesztési Bank egymaga 1037 milliárd forintot, az Eximbank további 172 milliárdot, míg a Magyar Nemzeti Bank jegybanki alapítványai 240 milliárd forintnyi közpénzt fektettek be közelebbről nem ismert magántőkelapokba.
Már az 500 milliót közelíti az az összeg, amelyet kormányközeli alapítványok kaptak a Gödtől elvett iparűzési adóból