Több önkormányzatnak határozott szándéka, hogy megismerjék annak feltételeit, miként kerülhetnek a felügyeletük alá azok a korábban állami kezelésben lévő kastélyok, amelyekre Lázár János kastélytörvénye értelmében magánosítás vár. Sok azonban a bizonytalanság - írja a hvg.hu.
A bizonytalanság egyik oka, hogy a törvény 60 napot ad a pályázat beadására. A rendeletet augusztus 29-én kihirdették ki és a következő napon lépett hatályba, így a pályázóknak október 28-ig van lehetőségük a pályázat benyújtására. Csakhogy az önkormányzatoknál október elsején lépnek hivatalba az új képviselő-testületek, a végső döntést pedig az új testületeknek kell majd meghoznia a pályázatokról.
Varga Tündét, Nádasdladány független polgármesterét júniusban újraválasztották, körülötte azonban több személyi változás is lesz. A polgármester a lapnak elmondta, az önkormányzat szeretné, ha a jövőben a település lenne a Nádasdy-kastély fenntartója, a törekvést pedig a lakosság is támogatja, ami a lokálpatriotizmus egy szép példája. Kérdés ugyanakkor, hogy az emberek számolnak-e a várhatóan magas fenntartási és felújítási költségekkel - tette hozzá.
Az önkormányzatnak mindenesetre számolni kell vele, ugyanis a pályázatnak részét kell képezze a kastély 10 éves felújítási, valamint 30 éves fenntartási terve, igaz, a magántulajdonba szánt építmények egy jó részét az állam nemrégiben újította fel. A felmerülő költségek kigazdálkodására mindenesetre a törvény szigorú előírásokat alkalmaz.
Füzérradvány falugondnoka a hvg.hu-nak nyilatkozva nem tartotta valószínűnek, hogy az önkormányzat benevezne az ott található Károlyi-kastélyra, a felmerülő költségek ugyanis meghaladják a lehetőségeiket. Bajna, Dég és Tata önkormányzata egyelőre bizonytalan: a dokumentációt biztosan ki fogják kérni - illetve utóbbi már ki is kérte -, azt viszont még nem döntötték el, hogy be is adják-e majd a pályázatot. A pontos feltételeket ugyanis csak a dokumentáció révén fogják megismerni, így ezt követően kezdenek majd számolni, mérlegelni - ami alapján majd az új képviselő-testületeknek kell döntést hoznia.
Az tehát a lap szerint jól látható, hogy a bizonytalanság egyelőre nagy: a gyakran forráshiánnyal küzdő önkormányzatok számára előnyös, hogy csak jelképes összeget kell fizetniük a dokumentációért, a pályázati feltételek teljesítésével viszont már akadhat probléma, még úgy is, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter ígéretet tett arra, hogy az önkormányzatok pályázatait előnyben fogják részesíteni. A másik nagy kérdés, hogy amennyiben az állam számára veszteségesnek bizonyult a kastélyok fenntartása, úgy a sok esetben kivéreztetett önkormányzatoknak ez hogy érné meg.
Lázár János korábban nagy biztossággal állította, hogy nem a nemzeti vagyon átjátszása a célja, szerinte csupán arról van szó, hogy az állam nem jó gazdája ezeknek az ingatlanoknak, így jelen helyzetben nem biztosított ezeknek a műemlékeknek a túlélése. A miniszter azt sem titkolta, hogy elsősorban nagyvállalatok jelentkezését várja, mint például az OTP, a Mol, vagy a Richter. A lap kereste is ezeket a cégeket, de cikkük megjelenéséig választ csak az OTP-től kaptak. Azt írták, hogy a vonatkozó részletszabályok megismerését követően nyitottak az egyeztetésekre, amennyiben hozzá tudnak járulni a nemzeti értékek fenntartásához úgy, hogy az nem jár jelentős teherrel az OTP Bank számára.
Tízmilliós ügyintézési díjat akar szedni Lázár János tárcája minden kastélyszerzési kérelem utánItt a lista a kastélyokról, amelyeket Lázár János magánkézbe adna, tízmillióba kerül megnézni a papírjaikatA szarvasi önkormányzat megszerezné a kastélyt, amit állatparkkal és nemzeti parki igazgatósággal privatizálna Lázár János tárcája