Az Orbán-kormány nem hajlandó kifizetni azt a 200 millió euró büntetést, amit az luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága (EUB) szabott ki Magyarországra, amiért nem hajtja végre az egyik 2020-as ítéletét, és nem nyújt védelmet a menedéket kérőknek. Sőt, a kérelmezőket, az úgynevezett tranzitzónákban, jogellenes őrizet alatt tartották és más jogsértéseket is elkövettek velük szemben a magyar hatóságok. A fizetési határidő lejárt, majd az Európai Bizottság a napokban újabb fizetési felszólítást küldött az Orbán-kormánynak. Három hónap lett volt volna arra, hogy Magyarország elmagyarázza az Európai Bizottságnak miként kíván eleget tenni az ítéletnek, ám ez nem történt meg.
Az Orbán-kormány ugyanis egyszerűen nem akar fizetni – az Európai Bizottság ezért levonja az összeget a Magyarországnak járó EU-s támogatásból – ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már júniusban – az ítélet kihirdetésekor – elszámolta a 200 millió eurós bírságot a fizetési mérlegben. Egészen pontosan a Magyarországnak járó uniós támogatásokból egyszerűen előre kihúzta az összeget, így az uniós elszámolások mérlegben hiány keletkezett.
Itt a bejelentés, az Európai Bizottság elkezdi levonni a 200 millió eurós bírságot a Magyarországnak járó EU-s támogatásbólÚjabb fizetési felszólítást küldött Magyarországnak az Európai Bizottság, már összesen 293 millió euróval tartozunkA döntésnek első pillantásra csupán statisztikai jelentősége van – mert az MNB az uniós és hazai (jog)szabályok szerint járt el –, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Az nehezen vonható kétségbe, hogy a magyar kormánynak egyszer fizetni kell, ugyanis a EUB ítélete jogerős. Az MNB lapunknak küldött válaszában a fejleményekkel kapcsolatban azt írta, hogy a „ fizetésimérleg-statisztika a nemzeti számlákkal, pénzügyi számlákkal egyezően eredményszemléletben számolja el a gazdasági eseményeket. A jelen esetben a gazdasági esemény a bírósági döntés, amely fizetési kötelezettséget keletkeztetett. Ezért júniusra mindegyik statisztikában elszámolták az egyszeri büntetést és a június végéig összegyűlt büntetőkamat összegét is. Ezek a kifizetésig az államháztartás külfölddel szemben fennálló tartozását jelentik a statisztikáinkban.”
Ténylegesen tehát nem történt pénzmozgás, ám a döntés pénzügyi hatásait máris elszámolták a fizetési mérlegben. Ebből az következik, hogy az Orbán-kormánynak – pontosabban a magyar adófizetőknek – ezt a büntetést egyszer valóban ki kell fizetni.
Az EUB azonban nem csak egyszeri 200 millió eurós azaz mintegy 80 milliárd forintos bírságot szabott ki Magyarországra a jogsértések miatt. Napi egymillió eurót (400 millió forintot) mindaddig azért is fizetni kell, amíg a kabinet és a parlament a szükséges jogalkotási munkát nem végzi el. (Ezt a havi 30 millió euró büntetés júliusban el is számolta az MNB a kifizetések között.) Ennek hatására akár évi 365 millió eurónyi büntetés is összejöhet, ami tetemes 145 milliárd forintos tételt jelent pusztán azért, mert a kabinet nem hajlandó egy jogerős bírósági ítéletet végrehajtani. Ez az összeg már költségvetési mértékkel nézve is jelentős. Ez az összeg például megfelel éves családi pótlék kiadások harmadának, vagyis ha ezt a kormány az EU költségvetésnek támogatásánál értelmesebb célokra kívánná elkölteni, akkor azt ennek az ellátásnak 30 százalékos emelésére is lehetne fordítani.
Kamatot csökkenthet az MNB
Szinte biztos, hogy jövő kedden az MNB 25 bázisponttal, 6,5 százalékra csökkenti az alapkamatát – mondta lapunknak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Az egy hónappal ezelőtti kamatdöntő ülésen a Monetáris Tanács még kivárt, s nem akartak hibát elkövetni egy gyors lépéssel. Az elmúlt napokban azonban megtörtént az, ami utat nyithat számukra, azaz az Európai Központi Bank, és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) is kamatot vágott. Sőt a Fed merészebbet döntést is hozott, mint várták, hiszen 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó mutatót. Ezzel 2020 óta először csökkentett az amerikai jegybank. Az MNB a saját kamatvágást a két nagy bank kamatcsökkentéshez, illetve a pénzpiacok stabilitáshoz valamint a magyar gazdaság kockázati megítéléséhez kötötte.
A kockázati megítélésünkben nem történt nagy változás, bár a forint árfolyama nem a legerősebb – az elmúlt egy hónapban 392-397 forintos sávban ingadozott a forint árfolyama –, ám ez még nem akadálya egy újabb 0,25 százalékos kamatcsökkentésnek – mondta Trippon Mariann. Az infláció augusztusban 3,4 százalékra lassult, ami szintén megfelel a jegybank várakozásainak. A CIB Bank vezető elemzője osztja az az általános piaci konszenzus, hogy az MNB az idén még egy alakalommal 0,25 százalékponttal vághat kamatot. Így az év végére az irányadó ráta 6,25 százalékra süllyedhet. Nagyobb lépés aligha várható, mert az infláció októbertől újra emelkedik és az év végére megközelítheti az öt százalékot. Ez pedig behatárolja a lehetőségeket.
