„A kormány visszavonja a Sorsok Háza Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló 1422/2018. (IX. 7.) Korm. határozatot” – vette észre a Magyar Közlönyben megjelent hírt a 444.hu. A hat évvel ezelőtt megjelent, most visszavont határozat arról rendelkezett, hogy a Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába és fenntartásába kerüljön a Sorsok Háza. Az ott létrehozandó kiállítás megvalósításához a kormány összesen 2 milliárd forintot különített el. Az akkor rögzített időpont szerint a Sorsok Házának 2019. december 31-ig kellett volna megnyílnia. Ez a mai napig sem történt meg.
A holokauszt hetvenedik évfordulójára készülve az Orbán-kormány 2013-ban döntött arról, hogy a már működő Páva utcai emlékközpont mellett a bezárt Józsefvárosi pályaudvar helyén egy másik emlékközpontot is létrehoz a vészkorszak áldozatainak emlékére.
A projekt felelőse Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója lett.
A kormány irreálisan rövid, teljesíthetetlen határidőt szabott a megvalósítására: 2014. április 16-án, a holokauszt magyarországi emléknapján akarta megnyitni az intézményt.
Ebből természetesen semmi sem lett. Az épületkomplexum felújítása és átalakítása is időbe telt, de ennél is nagyobb gond volt, hogy Schmidt Mária elképzelései – visszafogottan fogalmazunk – sok bírálatot váltottak ki. A kormány azt az álláspontot képviselte, hogy a Sorsok Háza akkor nyílhat meg, ha konszenzus alakul ki a kiállítás tartalmáról. A konszenzus azonban csak nem akart létrejönni. Lázár János – aki abban az időben a Miniszterelnökséget vezető miniszter volt – még azt a lehetőséget is felvetette, hogy megegyezés hiányában más funkciót keresnek az épületnek.
A kormány végül 2018 szeptemberében bejelentette, hogy az EMIH-nek adja a Sorsok Házát. Schmidt Mária közben kikopott a projektből, a szakmai konszenzus megteremtése azonban Köves Slomónak sem sikerült. Amikor a Sorsok Háza megnyitása szóba került, a rabbi egyre újabb és újabb időpontokat mondott, ám ezek egyik sem valósult meg.
Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a Páva utcai emlékközpontot működtető közalapítványnak a kuratóriumi elnöke tavaly nyáron a Népszavának adott interjújában arról beszélt:
lehetséges alternatíva lenne a helyzet megoldására, ha a Sorsok Háza „egy már meglévő és jól működő intézmény”, a Páva utcai központ fennhatósága alá kerülne.
A Mazsihisz elnökének tájékoztatása szerint a kormány is nyitottságot mutatott a javaslatra, amelytől Köves Slomó sem zárkózott el. Sőt, a rabbi kérdésünkre hangsúlyozta: ha a kormány a koncepciót a Mazsihisz új elnöke által vezetett Páva utcai központ keretei között óhajtja megvalósítani, akkor „ehhez minden támogatást meg fogunk adni”. A Sorsok Háza épülete amúgy a magyar államé maradt, az EMIH csak a kiállítás elkészülte után vehette volna tulajdonába az ingatlant.
A kormány mostani döntését többféle módon is lehet értelmezni. Előfordulhat, hogy Orbánék pénzhiány miatt – vagy más okokból – leállítják, legalábbis felfüggesztik a projektet, de akár az is elképzelhető, hogy Grósz Andor elképzelésének megfelelően a Sorsok Háza a Páva utcai intézmény fennhatóságába kerül. A Mazsihisznél egyelőre nem kívánták kommentálni a kormány lépését, kormányzati berkekből nem sikerült megbízható információkat szerezni.
Köves Slomó megkeresésünkre közölte, hogy a most megjelent kormányhatározatról nem kaptak előzetes tájékoztatást.
Az utóbbi években nem volt érdemi egyeztetés a tervek megvalósításáról az EMIH és a kormány között.
Hozzátette: az EMIH részletes kiállításkoncepciója 2021-re elkészült, amely azóta teljes terjedelmében, két nyelven is elérhető a holokausztmuzeum.hu oldalon. A rabbi megfogalmazása szerint „a holokauszt emlékezete 80 évvel a történtek után is fontos és releváns tanulságokkal szolgál mindannyiunk számára, nagyon sajnálatos lenne, ha a megvalósításra váró tervek örökre a fiókban maradnának”.
