Azt várja tőlük, hogy a lakáshitelek esetében legfeljebb 5 százalék legyen a THM (teljes hiteldíj mutató), s ezt a pénzintézetek „önkéntes alapon” lépjék meg – egyébként ezt ő maga közölte a Bankszövetség vezetőivel történt találkozóján. A bankok most jellemzően 6,5-7,3 százalékos THM-mel folyósítanak lakáshiteleket, vagyis az „önkéntes” kamatcsökkentés jelentősen mérsékelné a profitjukat, vagy akár veszteségessé is tehetné átmenetileg a hitelezést. A kormány azonban minden eszközt fel kíván használni a gazdasági növekedés gyorsításához, lehetőleg oly módon, hogy az ne kerüljön neki semmibe. Ezt szolgálja a minimálbérek erőltette emelése – amit a cégek fizetnek - s a hitelezés felpörgetése, amit meg a bankok állnak. Ha utóbbi megtörténne, az adrenalin injekciót adhatna a gyengélkedő építőiparnak.
A nyomásgyakorlás a nem túl kedvező körülmények ellenére feltehetőleg nem lesz sikertelen. Nagy Márton az elmúlt hónapokban az egyre alacsonyabb kamatozású hitelek folyósításra sarkallta a bankokat, amelyek tulajdonképpen hajlottak is rá, az „önkéntes” kamatplafont előbb 8,5 százalékra, majd 7,3 százalékra csökkentették. A piacon verseny van, ha egyik szereplő meglépi a kamatcsökkentést – jellemzően a jó kondíciójú ügyfeleknél – akkor azzal előnyre tehet szert a többiekkel szemben, így az elmúlt hónapok tapasztalata alapján, ha egy bank lépett, az egész piac követte.
A bankok a hitelkamatokat a bankközi kamatokhoz, a BUBOR-hoz vagyis Budapesti Bankközi Forint Kamatlábhoz viszonyítva árazzák – ez az a kamatszint amiért magunk a bankok is hozzájutnak a pénzhez, erre rakják rá a költségeiket és a hasznukat – e kettő mérséklésével tudnak versenyezni. Jelenleg az MNB adatai szerint a hat hónapos BUBOR 6,32 százalékos (jellemzően a lakáshiteleket ehhez árazzák), míg a 12 hónapos hitel 6,14 százalék, ilyen feltétel mellett ma egy bank csak komoly veszteséggel tudna öt százalékos hitelt folyósítani. A BUBOR a jegybanki alapkamat mozgását követi, ami jelenleg 6,75 százalék, az év végére 6,25, 2025 végére pedig 5 százalékra csökkenhet.
Gergely Péter a Biztosdöntés.hu alapító-szakértője szerint Nagy Márton erős és egyelőre nehezen teljesíthető kérést fogalmazott meg a pénzintézetekkel szemben, ami nem lehetetlen, mert számukra is létkérdés a hitelezési boom fenntartása. Ezt szerinte jól mutatja, hogy a kötelező THM-plafon eltörlését követően a várakozásokra rácáfolva nem emelkedett érdemben a pénzintézetek által folyósított lakáshitelek kamata és THM-je. Ez persze a összefügg azzal, hogy a korábbi felmérések szerint a lakossági hitelkereslet 6 százalék körüli kamatszinteknél jelenik meg. A szakértő szerint további segítség a bankoknak, hogy komoly mennyiségű olcsó lakossági forráson ülnek. A Magyar Nemzeti Bank szerint július végén mintegy 8 100 milliárd forintot kitevő lakossági látra szóló és folyószámla betétekre jellemzően nem fizettek kamatot a bankok. Erre támaszkodva akár meg is indulhat a következő hetekben a kormány által várt kamatcsökkentés.
A nyomásgyakorlás a nem túl kedvező körülmények ellenére feltehetőleg nem lesz sikertelen. Nagy Márton az elmúlt hónapokban az egyre alacsonyabb kamatozású hitelek folyósításra sarkallta a bankokat, amelyek tulajdonképpen hajlottak is rá, az „önkéntes” kamatplafont előbb 8,5 százalékra, majd 7,3 százalékra csökkentették. A piacon verseny van, ha egyik szereplő meglépi a kamatcsökkentést – jellemzően a jó kondíciójú ügyfeleknél – akkor azzal előnyre tehet szert a többiekkel szemben, így az elmúlt hónapok tapasztalata alapján, ha egy bank lépett, az egész piac követte.
A bankok a hitelkamatokat a bankközi kamatokhoz, a BUBOR-hoz vagyis Budapesti Bankközi Forint Kamatlábhoz viszonyítva árazzák – ez az a kamatszint amiért magunk a bankok is hozzájutnak a pénzhez, erre rakják rá a költségeiket és a hasznukat – e kettő mérséklésével tudnak versenyezni. Jelenleg az MNB adatai szerint a hat hónapos BUBOR 6,32 százalékos (jellemzően a lakáshiteleket ehhez árazzák), míg a 12 hónapos hitel 6,14 százalék, ilyen feltétel mellett ma egy bank csak komoly veszteséggel tudna öt százalékos hitelt folyósítani. A BUBOR a jegybanki alapkamat mozgását követi, ami jelenleg 6,75 százalék, az év végére 6,25, 2025 végére pedig 5 százalékra csökkenhet.
Gergely Péter a Biztosdöntés.hu alapító-szakértője szerint Nagy Márton erős és egyelőre nehezen teljesíthető kérést fogalmazott meg a pénzintézetekkel szemben, ami nem lehetetlen, mert számukra is létkérdés a hitelezési boom fenntartása. Ezt szerinte jól mutatja, hogy a kötelező THM-plafon eltörlését követően a várakozásokra rácáfolva nem emelkedett érdemben a pénzintézetek által folyósított lakáshitelek kamata és THM-je. Ez persze a összefügg azzal, hogy a korábbi felmérések szerint a lakossági hitelkereslet 6 százalék körüli kamatszinteknél jelenik meg. A szakértő szerint további segítség a bankoknak, hogy komoly mennyiségű olcsó lakossági forráson ülnek. A Magyar Nemzeti Bank szerint július végén mintegy 8 100 milliárd forintot kitevő lakossági látra szóló és folyószámla betétekre jellemzően nem fizettek kamatot a bankok. Erre támaszkodva akár meg is indulhat a következő hetekben a kormány által várt kamatcsökkentés.
