Múlt héten újabb bombatalálatok érték Harkiv városát több halálos áldozattal. Négy kórházi beteg is megsérült, amikor a betörő ablakok üvegei eltalálták őket - nyilatkozta a helyi médiának pénteken Ruszlan Vragov, a kórház vezetője.
Az orosz hadsereg az első jelentések szerint úgynevezett siklóbombát alkalmazott. Ezeket az olcsó és bőségesen rendelkezésre álló bombákat siklófelszereléssel látják el, ami javítja a pontosságukat, s lehetővé teszi, hogy messzebbről, az ukrán frontvonal légvédelmi rendszereinek hatótávolságán kívülről dobják le őket. A másfélmilliós kelet-ukrajnai város a háború eleje óta ki van téve intenzív légitámadásoknak.
Az elegánsabb belvárosi kocsmák forgalmát azonban nem az utcasarokkal arrébb lévő detonáció, hanem a tizenegykor kezdődő kijárási tilalom törte meg.
A gyermekek furcsa módon a föld alatti iskolában vannak a legnagyobb biztonságban. Matekóra közepén érkezünk, a diákok, tanárok megszokták már az óra közepén betoppanó újságírókat, hogy dokumentálják a világ egyetlen, a metróban, a föld alatt berendezett iskoláját.
Harkivban elsőtől hatodik osztályig tanulhatnak az egykori aluljáró üzleteinek a helyén kialakított osztálytermekben a diákok, akik között van tősgyökeres harkivi, és menekült is – meséli Tetjana, az önkormányzat oktatásért felelős osztályának vezetője. – A világunk egy disztópiává változott. Csak regényekben olvastam korábban hasonlót – mondja.
Az orosz határ közelsége miatt sokszor egy perc sem telik el a légiriadó indulása és a lövedék érkezése között, ami nem elég, hogy egy komplett iskola az óvóhelyre vonuljon. Erre találta ki megoldásként a város vezetése, hogy öt különböző metróállomáson iskolákat alakít ki, ahol 900 gyerek tanulhat délelőtti és délutáni váltásokban. Heti két napról van szó. A gyerekek három napot így is online oktatással töltenek otthon, átadva helyüket társaiknak.
Az ötödik osztályos és annál fiatalabb gyerekek a Covid-19 alatt kezdték az iskolát, aminek a lecsengése egybeesett Oroszország teljeskörű inváziójával.
– Fogalmuk sincs, milyen egy rendes iskola. A járvány kitörésekor még örültek, hogy nem kell bejárni - most már viszont nagyon értékelik, hogy találkozhatnak a kortársaikkal
– mondja Tetjana. Azáltal, hogy a diákok jelenléti oktatáson vesznek részt, nem csak a szó szoros értelmében vett tananyagot sajátítják el, hanem alapvető civilizációs, közösségi normákat is. Nem mindenben sikerült lemásolniuk a „rendes” iskolákat: testnevelés nincs, az órák menetébe próbálnak beilleszteni némi táncot, mozgást. A szokásos tantárgyakon kívül pedig a háború túléléséhez szükséges ismereteket is tanítanak nekik:
ottjártunkkor tűzszerészek ismertették játékos formában, mi a teendő, ha aknát vagy besült bombát talál az ember. A folyosókon plakátok figyelmeztetnek, robbanóanyag ott is lehet, ahol nem számítasz rá.
Tapasztalatból beszélnek: a lakott területről visszavonuló orosz hadsereg gyakran hagyott „meglepetéseket” könyvek közé vagy gyerekjátékok közé rejtve.
Az osztálytermekben minden órán részt vesz egy pedagógus-asszisztens is; felkészültek a speciális nevelési igényű gyerekek oktatására is. A front közelsége, a háború intenzitása miatt kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekek mentális egészségére is - minden iskolában van iskolapszichológus, akiknek a „szokásos” problémákon kívül elvesztettszülővel, hátramaradt nagyszülőkkel és komoly traumákkal is foglalkozniuk kell.
Ráadásul ahogy egyre több szülő tér vissza külföldről, vagy menekül Harkivba a háború elől úgy nő a jelentkezők száma is, ezért az önkormányzat a jelenlegi öt mellett egy hatodik megnyitását is fontolgatja. – Mi lenne a legmegfelelőbb megoldás a háború okozta fennakadásokra az oktatásban? Például ha legyőznénk az oroszokat – összegzi lakonikusan a nyilvánvalót Tetjana.
