- Több száz elhagyott csecsemő vár kórházban nevelőszülőre, mert a magyar gyermekvédelem nem tud gondoskodni róluk

Jelenleg 12 olyan babát gondoznak az egri Markhot Ferenc Kórház újszülött osztályán, akiket szüleik elhagytak – ismerte el a Népszava kérdésére a Belügyminisztérium. A tárca hozzátette: elhelyezésük „életkoruk és egészségi állapotuk függvényében, újszülött, újszülött intenzív, csecsemő vagy csecsemő intenzív osztályokon történik.”

Azért fordultunk a tárcához, mert az egy egészségügyi dolgozója azzal kereste meg lapunkat: „Ennyi magára hagyott kisbaba még soha nem volt az egri kórházban egyszerre, sokan mennek fel más osztályról is besegíteni, társadalmi munkában gondozzuk a kicsiket”. Nem csak a szakember kevés ennyi babához. Egy helyi közösségi oldalon ugyanis azt kérik, hogy akinek van lehetősége, segítsen, mert „nagyon kevés ruházat áll még rendelkezésre, amiket a babákra felváltva adnak”, ezért 56-80-as méretű „tipegőket”, illetve egy-két játékot, például csörgőt, rágókát várnak.

ettől csak akkor lehet eltérni, „ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, vagy a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés”. A törvény szerint befogadó szülő lehet helyettes- vagy nevelőszülő. Azt, hogy ezt nem sikerül teljesíteni, azzal magyarázható: az ágazatban dolgozók évek óta hiába kérnek tisztességes fizetést, emiatt régóta nincs elég nevelőszülő, ráadásul a kormányzat mostani, „gyermekvédelminek” nevezett ellenőrzései, vegzálásai hatására pedig még kevesebben vállalják ezt a hivatást, sorra hagyják el a szakmát.

Nem előzmény nélküli az, hogy egészséges kisbabák „ragadnak bent” kórházban a gyermekvédelem tehetetlensége miatt. A Népszava elsőként írta meg májusban, hogy a miskolci kórházban már a csecsemőosztályt tehermentesítő otthon is megtelt, annyi elhagyott baba vár ott nevelőszülőre. Ezt akkor az érintettek nem erősítették meg, de azóta sem cáfolták.

Az államapparátus kezdetben a hallgatást választotta az egri kórházban gondozott csecsemők esetében is. Az egészségügyi intézmény nem adott tájékoztatást lapunknak, ahogy a helyi gyermekvédelmi szervezet sem. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) pedig meglepetésre azt írta, ők nem illetékesek.

Válaszolt viszont a Belügyminisztérium, amely megerősítette lapunknak, hogy az egri „kórházban 2024. szeptember 20-án 8 órakor 12 magára hagyott csecsemőt gondoztak.” Megjegyezték azt is: az egri kórházban két éve tapasztalható, hogy többen mondanak le babájukról, és a gyerekek általában „három hét és tizenkét hónap” közötti időt töltenek az egészségügyi intézményben.

A tárca lapunknak adott válaszából kiderül, hogy a miskolci és egri eset csak a jéghegy csúcsa. Azt közölték, hogy az utóbbi három hónap adatait figyelembe véve 280 és 300 közé tehető azoknak az elhagyott csecsemőknek a száma, akik kórházban vannak. Ez drámai emelkedést jelent, hiszen a Gyermekjogi Civil Koalíció 2023-ban még arról írt, 50-100 csecsemő várakozik több hónapig kórházi körülmények között.

A Belügyminisztériumtól megkérdeztük azt is, miért nem kerülnek a születés után nevelőszülőkhöz az elhagyott babák. Általában mennyi idő alatt kerülnek nevelőszülőhöz a kórházban hagyott babák? Hány nevelőszülő fogad újszülöttet országos szinten? Ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ.

„Rendkívül súlyos gyermekjogi vétek” 

A kórház biztosan mindent megtesz a kisbabák fizikai biztonságáért és az egészségi állapotukért, de a többi nem is az ő dolguk. Rendkívül súlyos gyermekjogi vétek, hogy csak azért hagynak kórházakban elhagyott babákat, mert nem tudnak másutt gondoskodni róluk – mondta lapunk érdeklődésére az egri babák esetéről Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője, és úgy folytatta: – Az érzelmi, értelmi fejlődésükre hatással lesz az érintés, ölelés hiánya, az újszülötteknek ezekre szükségük van az idegrendszeri érési folyamatok egészséges fejlődése miatt. Még 24 óra is számít a neuronok, idegpályák épülésében. Ami ezekkel a kisbabákkal történik, nagyon fájdalmas, és egyáltalán nem európai megoldás.

A szakember úgy vélte, hogy akit a családja nem visz haza, annak azonnal nevelőszülőhöz kellene kerülnie, ehelyett ezeket a csecsemőket hónapokig ex lex állapotban hagyja a hazai gyermekvédelem. – Törvényes képviselőjük sincs, hiszen gyámot addig nem lehet melléjük rendelni, amíg nincs kijelölt gondozási helyük. A kórház pedig nem az – jelentette ki a szakértő. Mint mondta, hivatalos statisztikákat ő nem tud, a szakemberek nem kapnak adatokat arról, hány újszülött és csecsemő van az országban hasonló helyzetben. Arról is csak egymás között beszélnek, hogy a kisbabáknak mindössze körülbelül ötödét nem látogatják a szülők, többségükhöz viszont bejárnak a hozzátartozók, élő kapcsolatban maradnak a csecsemővel.

Fontos lenne tudni – mondta –, hogy miért nem viszik haza a gyereket a szülők: esetleg túl fiatal az anya, nagy a szegénység otthon, netán hajléktalan, vagy bántalmazó kapcsolatban él? Megoldás lenne, ha a Belügyminisztérium elrendelné, hogy minden öt gyermekre jusson egy szociális munkás, aki felderíti a család helyzetét, majd segítséget adnának. Vagy ha nem lehet már segíteni, akkor eljuthatnának oda, hogy a szülő lemondjon a gyerekéről, így a kisbaba örökbefogadókhoz kerülhetne.

– A kormány megalkotta azt a jogszabályt, amely szerint a 12 év alatti, állami gondoskodásban élő gyerekeknek nevelőszülőknél kell lakniuk. Csakhogy a törvény betarthatatlan, olyan hatalmas a kapacitáshiány, és annyira kevés a nevelőszülő.

Szilvási Léna szerint a szakmai irányításnak le kellene vonnia a következtetést, beismerni, hogy módosításra van szükség. Például úgy: levinnék a korhatárt 10 évre, de kimondják, hogy a 0-3 év közötti gyerekek prioritás élveznek a családnál való elhelyezésben. Ennek most éppen a fordítottja történik, 3 év alattiakat csak kevesen fogadnak, mert a nagyobbakat már erőn felül is elhelyezték a nevelőszülőknél. Közben sok esetben már a lakásotthonok sem jelentenek reális lehetőséget, mert azok leépültek, fejlesztésük elmaradt, illetve a szakemberhiány és a fluktuáció is kezelhetetlen szinten van.

Az SOS Gyermekfalvak kezdeményezésére október 7. az állami gondoskodásban élő gyerekek napja. Az alapítvány idén ezen a napon utcai jelenléttel hívja fel a figyelmet a kórházban ragadt csecsemők ügyére és az országos nevelőszülő hiányra.