– Az egyik katasztrófavédő azt mondta, hogy amióta itt dolgozik a gáton, négy kilót hízott – kuncog Ágnes, az egyik kismarosi utca homokzsákokból emelt védműve előtt vasárnap. – A helyiek és a környékbeli civilek annyi ételt hoztak az itt dolgozó katonáknak és katasztrófavédelmiseknek, hogy volt, aki a kemény fizikai munka ellenére is attól tartott, hogy nem a gát, hanem a hasa reped ki.
Ágnes felszabadultan mesél erről, mint mondja, hosszú idő után ez az első nap, hogy már nem retteg. Az ő házuk jó negyven méterre állt a Rév úti gáttól, de így is alig tudott a munkájára figyelni, egyre csak a vízügy híreit figyelte. Most viszont már náluk is gyorsan, a vártnál gyorsabban apad, így a gátakra talán kisebb terhelés jut, vagyis túl vannak a nehezén.
Ezzel együtt az ártérben még áll a víz, egy idősebb úr vízhatlan horgászruhában gázol be az ott álló házába. A küszöbnél még az övéig ér a víz. Néhány méterrel távolabb magasan hömpölyög a kertben a folyó, van, ahol halat látunk felcsapni az almáskert alatt. A helyiek úgy becsülik, hogy a szombati tetőzés óta óta vasárnapra már bő fél métert csökkent a vízszint. Jó látszik ez egy ártéri ház falán: a kirakódott hordalék pontosan mutatja a tetőzés szintjét.
Felkészültek az árvízre a Duna menti települések, de még veszélyes lehet, ha a lassú apadás miatt átáznak a gátakA egyik ház elől Mária néni kecmereg elő két kiskutyájával. Ez az első terepszemle amióta az ártéri házát elöntötte a víz. Egyelőre csak a kertbe merészkedett be, a lakásban még nem jutott be az ajtó elé húzott homokzsákok miatt, így csak tippelgeti, végül mennyi víz öntötte el otthonát. Mint mondja, 50 éve lakik itt, már számtalanszor volt ilyen áradás. A legutóbbi, 2013-as nagyvíznél vagy harminc centi állt a házában, a parketta legalább ennyire púposodott fel. Akkor sikerült helyrepofozni a parkettát, aggódik az asszony, a második ázást túléli-e a padló.
Azt, hogy a település túl van a nehezén, jelzi az is, hogy egyik idősebb férfi már szivattyút indít, s háza pincéjét kezdi menteni. Mint mondja, ő az önkormányzattól kapta kölcsön a szivattyút, másokat a katasztrófavédelem segített ki. Miközben a szivattyú csövéből nagy ívben kiáramló vizet nézzük, a férfi a lelkünkre köti, írjuk csak le:
a hozzájuk ellátogató katasztrófaturisták rémüldözésével szemben az itt élők nyugodtan tették a dolgukat.
Ők már hozzászoktak a nagy vizekhez, s tudják, mit kell tenniük. Az pedig meg is teszik. És a jelek szerint ez egyre jobban megy, mert egy kismarosi azzal büszkélkedik: – Ez volt az első áradás, amikor volt, ahol sikerült úgy lerakni a gátat, hogy egy csepp víz sem ment át a rések között sem – büszkélkedik. S megemlíti: ez a közösség sikere is, hiszen az emberek „ezúttal is elképesztően gyorsan és összehangoltan” dolgoztak. A homokot, a zsákokat, már két hete berendelte az önkormányzat, mindenki mozgósította az ismerőseit, volt aki még markolót is „szerzett”.
– Jöttek mindenhonnan segítők, nemcsak a település hegyi területeiről, de Nyíregyházáról, Egerből is – veszi át a szót egy másik helybeli, Ágnes, és megjegyzi: – Az igazság az, hogy mire a katonák és a katasztrófavédők úgy keddre ideértek, addigra itt a munka nagyját már a helyiek elvégezték. Persze azért, jó hogy jöttek, mert munka akadt mindig. És várjuk őket vissza az utcabálra amit a a most még elöntött falurészen tartunk majd.
Azért a mulatsággal még várni kell: a Duna egyelőre nem vonult vissza a medrébe, és jókora feladat lesz a gátak lebontása, a homok, a zsákok elszállítása is.
Kismarostól északabbra, ahol még korábban tetőzött a Duna, sok helyen az áradása nyomait takarítják. A Duna szlovákiai oldalán, Párkányt jórészt – a pesti belvároshoz hasonló – magas, beton támfal védi. Egyedül a párkányi hídnál lévő kis hotel udvarára tudott betörni a víz, az egykedvű tulaj éppen slaggal verte vissza a hordalékot a Dunába, majd láthatóan megunta az egészet, letette a csövet és a részéről letudta a 2024-es nagyvizet.
Esztergomnál is már túl voltak a védművek a nehezén, de a helyi vízügyesek jelezték, még lesz pár nap, mire a Duna által elöntött Pandúr-szigetre be lehet lépni, vagy a 11-es úton Esztergomból Dömösre el lehet jutni. A part közelében összefutunk Esztergom polgármesterével, Hernádi Ádámmal, aki azt mondja, az eddigi információk szerint nem okozott komolyabb károkat az áradás: „Úgy néz ki, rendben megleszünk.”
A Duna felső szakaszain már a helyreállítási munkálatokat készítik elő
Szemben a számításokkal nem csütörtökön, hanem már kedden elhagyhatja a legmagasabb vízszint Magyarországot. Jó hír az is, hogy továbbra sem várható olyan mértékű csapadék, amely az árhullám levonulását érdemben befolyásolná – jelentett be Orbán Viktor kormányfő vasárnap, hogy a vártnál hamarabb túl lehet az ország az árvízen. Ez számokkal is jelezte: míg szombaton 5344-en vettek részt a védekezésben, vasárnap már csak 5025 főre volt szükség.
Budapesten 800 centiméter alá süllyedt a Duna vízszintje, Tahitótfalu mellett ki kellett menteni egy ember a vízből, Orbán Viktor három jó hírrel kezdte a vasárnapot– Ütemes apadásnak indult a Duna a folyó felső szakaszain, ahol már a helyreállítási munkálatokat készítik elő. Az árhullám Budapest alatt, Paks térségében tart – közölte vasárnap délután az MTI-vel az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Ezzel együtt – hangsúlyozták – a fokozott figyelőszolgálatot továbbra is a nap huszonnégy órájában fenntartják a vízügy szakemberei.
A Duna Budapest alatti szakaszán Baján hétfőn lehet számítani a tetőzésre harmadfokú árvízvédelmi készültség mellett.
„A legnehezebb időszakon is túljutottunk. Az árhullám tetőzése előbb érkezett. Ma már elmondhatjuk, hogy a közelmúltban végrehajtott árvízi beruházások beteljesítették feladatukat, az elmúlt hetek felkészülése is sikeresnek bizonyult.” – értékelt tegnap Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere. Hangsúlyozta: a munka még nem fejeződött be, fel kell készülni a mielőbbi helyreállításra. Közölte azt is, hogy hétfőn üzemkezdéstől újra megáll a metró a Batthyány téren.
