„Orbán Viktor nem szokott üzengetni senkinek, így Iványi Gábornak sem. Nem szép dolog a hazugság, különösen egy paptól” – hazudta a miniszterelnök sajtófőnöke a kormányzati és fideszes propagandában élenjáró Mandindernek. Havasi Bertalan, aki egykor újságíróként indult, majd agresszív dezinformátorrá vált, azt gondolhatta, hogy két legyet üt egy csapásra. Egyrészt a főnöke legközelebb valamilyen érdemkeresztre is felterjesztheti, másrészt jó nagyot üthet a szegényeket, hajléktalanokat, betegségben szenvedőket, nehéz sorsú családokat, gyermekeket istápoló, a kormánypropagandát már önnön létezésével is leleplező ősz férfin.
El kell keserítenünk a legenda szerint a főnöke által kiszürcsölt kólás dobozok gyűjtőjét, ugyanis az általa istenített Orbán Viktor három és fél évtizedes politikai pályájának egyik legjellegzetesebb vonását, éppen az „üzengetést” tagadta le, hazudtolta meg. Sokan emlékezünk még 1989. június 16-ára, amikor Nagy Imre és mártírtársainak temetésén elmondott beszédében üzengetett az oroszoknak, hogy készüljenek haza (akkor még nem sejtette, hogy 35 év múlva hívogatni fogja egykori elnyomóinkat).
Antall József halála után még liberálisként üzengetett a fiataloknak: „Ha unod a banánt, válaszd a narancsot”, majd amikor szlogen hatástalan maradt, az utólag beismerten politikai termékkel üzengetett a rendszerváltásban, majd a múlt rendszer politikusaiban is csalódottaknak: „Van más választás, polgári Magyarország”. Utóbbi illúzióját a néhai kisgazdavezér, Torgyán József állította elő, amikor 80 képviselőjelöltjének visszaléptetésével hatalomra segítette Orbánt, aki ezt azzal hálálta meg, hogy politikailag kinyírta őt. Amikor elmérgesedett a viszony, Torgyán kimondta, amit mindenki tudott: „A Fidesz egy üzenetrögzítős párt”. Alighanem a telefonos üzengetés is hozzájárult 2002-es bukásukhoz.
Az üzengető kormányfő akkor azt üzente: „Mindenki hozzon magával még egy embert!”. Kevésnek bizonyult, de a volt miniszterelnök nem állt le az üzengetéssel, ami 2006-ban úgy szólt, hogy „rosszabbul élünk, mint négy éve”. Addig valójában nem éltünk annyira rosszabbul, de az akkor MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és az őszödi beszéde, majd a rendőrattakokkal kísért ámokfutása tett róla. Arról is, hogy Orbán Viktornak kétharmada legyen, és hosszú évekig ne kelljen fárasztania magát az üzengetésekkel, elég legyen kiírni, hogy „Csak a Fidesz”.
A gondosan bebetonozott NER-ben csaknem egy évtizede kezdődtek a gondok, s azokkal az újabb üzengetések, de most már szigorúan mindenféle gondolat híján, a választók ösztöneire hatva. A teljesség igénye nélkül: „migráns, Soros, Brüsszel, gender, baloldal, libernyák, LMBTQ” kontra „keményen dolgozó kisember, rezsicsökkentés, családtámogatás, söralátétnyi adóbevallás, adóvisszatérítés, kerítés és kereszténység”.
Csakhogy Magyarországon több mint fél éve elkezdődött valami, és az üzengetések sorra a visszájukra fordulnak. Nem szép dolog a hazugság egy sajtófőnöktől, de különösen egy miniszterelnöktől.