Csütörtökön indul a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison, az eseményen számos nemzet irodalma képviselteti magát, köztük az orosz is. Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, műfordító közösségi médiás posztjában szólalt föl két, a hivatalos programban szereplő író meghívása miatt, ugyanis szerinte a résztvevők olyan személyek, akik nyíltan támogatják a putyini Oroszország agresszív háborúját Ukrajna ellen.
A szóban forgó szerzők Alekszej Gravickij és Dmitrij Bak, akikről Hetényi Zsuzsa a következőket írta le posztjában: az általa eddig nem ismert Alekszej Gravickij moszkvai író a Wikipedia tanúsága szerint tagja az Ukrajnát megszálló orosz csapatok által létrehozott területi igazgatási rendszer, azaz a Donyecki Népköztársaság (DNR) Írószövetségének, sőt, aláírta 2022-ben azt a nyílt levelet, amely üdvözölte az Ukrajna elleni „speciális hadművelet” megkezdését; Dmitrij Bak közismert tudós, újságíró és műfordító jelenleg az összes orosz irodalmi múzeum vezetője, az orosz állami 1-es csatorna műsorában saját programot vezet. Bak 2014-ben aláírta a Krím bekebelezését helyeslő, sőt támogató levelet, amelyet az orosz Kulturális Minisztérium tett közzé, tavaly pedig két magas állami kitüntetést is kapott, a Barátság érdemrendet és az Orosz Föderáció Kormányának kitüntetését. A műfordító írásában kifejtette, a DNR Írószövetséget 2015 májusában alapították, vagyis a jelenlegi nyílt háború valós, 2014-es kezdetét követően, a kultúra megszállásának jegyében. A világ magukra valamit is adó kulturális és oktatási intézményei 2022 februárja után megszakították a hivatalos kapcsolatot az orosz állami intézményekkel és a háborút támogató személyekkel. A kultúra híd, de nem a határok erőszakos átlépésére és nem diktatórikus rezsimek számára – írta Hetényi Zsuzsa, aki posztjában jelezte, a Magyar Műfordítók Egyesületének kerekasztal-beszélgetésén tiltakozásának ad majd hangot.
Hetényi Zsuzsa megkeresésünkre elmondta, természetesen nem csak az orosz államon keresztül juthat el orosz szerző a nemzetközi fesztiválokra, lehetett volna az emigrációban lévő írók közül is választani, hiszen 2022-ben Vlagyimir Georgijevics Szorokin látogatott el hozzánk a PesText meghívottjaként, tavaly pedig Szvetlana Alekszijevics volt a Könyvfesztivál díszvendége.
– Ha az orosz követség úgy érzi, egy szerző vagy tudós politikailag nem megbízható, nem ad neki vízumot, én tudok olyan tudományos meghívásról, ami épp emiatt meghiúsult – vetette föl Hetényi Zsuzsa –, és azt gondolom, az ilyen eljárás ellen küzdenünk kell, és keresni a lehetőséget arra, hogy olyan orosz szerző jusson el hazánkba, akinek a hangja nehezebben terjed. Ha befogadunk az orosz háborút nyíltan támogató embereket, nem vagyunk szolidárisak azzal a háborúellenes orosz értelmiséggel, amely nem hallathatja a hangját, korábban nyilatkoztam már erről. Szerintem a könyvfesztivál nem vesztett volna semmit, ha nincs jelen ez a két kevéssé ismert ember – mondta a műfordító, aki hozzátette, a Gravickij műveit közlő Metropolis Media Kiadó tőle tudta meg, hogy a szerző milyen gesztusokat tett a háború kitörése óta, hiszen ők 2011-től publikálják, és úgy nyilatkoztak, a jövőben Gravickij más kiadóval dolgozik majd. (Mindezt a kiadó lapunknak megerősítette, ahogy azt is, hogy a szerző az ő standjuknál fog dedikálni pénteken.) – Dmitrij Bak orosz államhoz való hűsége pedig nem vet föl kérdéseket, hiszen még az állami 1-es csatorna vezetőségében is helyet kapott, ott saját programja van. Ettől még lehet kiváló szakember, és a Pázmányon (PPKE) is van programja, ez az egyetem magánügye. Úgy tűnik, Bak igyekszik két tűzben tartani a vasát, hogy egy esetleges kormányváltás esetén is meg tudja őrizni pozícióját, tehát munkássága javarészt a kultúrához kapcsolódik – válaszolta.
Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, a Nobel-díjas belarusz írót, Szvetlana Alekszijevicset Budapest Nagydíjjal tüntették kiAz üggyel kapcsolatban kérdeztük Gál Katalint, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökét, aki úgy reagált, a két orosz személyt más nemzetközi könyves és kulturális események is befogadták, így például a Frankfurti Könyvvásár. – Én óva intek mindenkit attól, hogy ilyen módon kezdje el szemlélni egy könyvfesztivál résztvevőinek összetételét. Nem lehet állandóan azt vizsgálni, kit miért fogadunk be, mindenkinek ellenőrizni a pedigréjét, mert attól tartok, hogy egyszer csak eljöhet az a pillanat, hogy minket nem fogadnak be valami rajtunk kívülálló okból – válaszolt Gál Katalin – Szerintem némi empátiával kell kezelni ezt a kérdést, hiszen jelen esetben is kiderült, hogy a szerző magyar kiadója lényegében „ártatlan”. Az sem elhanyagolható, hogy Alekszej Gravickij egy science fiction-író, egy olyan műfaj alkotója, ahol kifejezetten a szakértelem számít, ráadásul a műveinek nincs politikai töltete. Hovatovább Hetényi Zsuzsának is utána kellett járnia, és csak a kutatás után derült ki, hogy tagságával, aláírásával tett politikai gesztusokat, mindez a munkássága, közösségi médiás posztjai alapján egyáltalán nem érzékelhető. A könyves szakember hangsúlyozta, minden beszélgetésnek van magyar résztvevője, moderátora aki ismeri az adott résztvevőt.
– A fesztiválon szakmai és nem politikai kérdések mentén folynak majd a diskurzusok, viszont ha például Hetényi Zsuzsa úgy érzi, a szombati eseményükön föl szeretne szólalni a történtek miatt, tegye meg, hiszen fontos a kérdés.
Az MKKE elnöke végezetül felhívta a figyelmet Ukrajna részvételére a könyvfesztiválon – ha bárki végignézi, milyen programok kötődnek az ukránokhoz, azt gondolom, minden kérdésre választ kap – négy programon találkozhatunk az ukrán irodalommal, ezek mindegyike a háború átélésével kapcsolatos, lesz például pszichopedagógiai rehabilitációs táborokban részt vevő gyermekek történetét dokumentáló művészkönyv, külön háborús könyvekkel és naplókkal foglalkozó program, illetve ilyen tematikájú költői antológia bemutatója is szerepel a programban – és természetesen az ukrán irodalomnak ingyenesen biztosítottunk standot, ez nem kérdés – jegyezte meg Gál Katalin, hozzátéve, hogy a két nemzet standjai is közel esnek majd egymáshoz – szerintem ez inkább egy lehetőség arra, hogy ne zárjuk el magunkat a világtól, hanem lehetőségeink szerint adjunk biztonságos teret, egy nemzetközi könyvfesztivál nem a fegyverek, hanem a szavak erejével tud fellépni – mondta.
