Komoly tanulságokkal szolgált a brandenburgi választás a német szövetségi koalíció szempontjából. Bár az SPD, ahogy ezt a párt több politikusa is kiemelte, az utolsó métereken megelőzte a szélsőjobb Alternatíva Németországért (AfD) pártot, s majdnem 31 százalékot szerzett, jelentősen javítva öt évvel ezelőtti eredményén, a berlini koalíció másik két pártja számára nem termett sok babér. A Zöldek éppen lemaradtak arról, hogy bekerüljenek a tartományi parlamentbe, a liberális FDP-nek pedig fikarcnyi esélye sem volt erre. A koalíció három pártjából tehát kettő nem vette az akadályt, vagyis a virágzó gazdaságáról ismert Brandenburgban sem sokkal jobb a német kormány megítélése, mint más tartományokban. A környezetvédők egyenesen arról beszéltek, horrorszerű az új brandenburgi parlament összetétele. Ez abból a szempontból mindenképpen igaz, hogy a 88 tagú tartományi parlamentben az AfD 30 képviselői helye elég ahhoz, hogy megakadályozza azon törvények elfogadását, amelyekhez minősített többség szükséges.
Mivel a környezetvédők kiszorultak a tartományi parlamentből – az SPD 32, Sara Wagenknecht baloldali pártja (BSW) 14, a CDU pedig 12 képviselői helyre tett szert –, s az SPD és a CDU koalíciója önmagában nem elég a kormányzáshoz, így hasonlóképpen, mint a két másik keletnémet tartományban, Türingiában és Szászországban szeptember elején tartott választás után, itt is be kell venni a koalíciós együttműködésbe a BSW-t. Elképzelhető persze egy olyan verzió is, hogy kisebbségi kormány jön létre, amelyet kívülről támogatna a BSW, esetleg a CDU és a BSW.
Mindez rendkívül nehézkes kormányzást vetít előre. Wagenknecht pártja ugyanis az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások leállítását követeli és elutasítja, hogy amerikai rakétákat állomásoztassanak Németország területén. Ezek az előfeltételek pedig beárnyékolhatják a lehetséges koalícióról szóló tárgyalásokat. (Ugyanezek a problémák természetesen Türingiában és Szászországban is fennállnak). A brandenburgi választás után a BSW társelnöke, Amira Mohamed Ali jelezte, nem kívánnak engedni ezekből a követelésekből, mert – mint fogalmazott – „a békepolitika fontos téma volt a választási kampányban".
A koalíció két pártjának siralmas szereplése a berlini kormányzati munkára is kihat. Nagy kérdés, hogy Olaf Scholz kabinetje kitart-e jövő év szeptemberéig, amikor a következő országos voksolást kellene rendezni, vagy még ez előtt megbukik. Nem túl jó előjel, hogy Wolfgang Kubicki, az FDP alelnöke ultimátumot intézett a kormánynak: vagy levonja a megfelelő következtetéseket, vagy megszűnik létezni. „Ez néhány hét alatt kiderül, nem várunk karácsonyig” – hangoztatta. A politikus reformokat sürget a migrációs és a gazdaságpolitika terén.
Olaf Scholz számára ugyan igen jó hír az eredmény, amit „szupernek” nevezett, de továbbra sincs kőbe vésve, hogy ő lesz majd az SPD következő kancellárjelöltje. Sok szociáldemokrata szeme előtt az amerikai példa lebeg: az ottani demokratáknak szinte szárnyakat adott, hogy nem Joe Bident, hanem Kamala Harrist indítják elnökjelöltként. Ami persze Amerikában varázsformulának bizonyul, még nem biztos, hogy Németországban is. Scholz, aki az ENSZ Közgyűlésének kedden megnyíló 79. ülésszaka miatt már New Yorkban tartózkodik, a brandenburgi győzelemből személyesen nemigen vehette ki a részét. Dietmar Woidke szociáldemokrata tartományi kormányfő távol tartotta őt a kampánytól, nem akarta, hogy személyét összemossák a népszerűtlen berlini koalícióval.
Ünnepeltek az AfD-nél
Valószínűtlen, hogy az AfD második helye különösebben befolyásolná a párt országos népszerűségét. A szélsőjobb politikai erőnél győzelemként ünnepelték a 29,4 százalékot, s azt, hogy csak másfél százalékkal végzett a szociáldemokraták mögött. Az AfD egyes területeken különösen jól szerepelt, a Spree-Neisse II. nevű választókörzetben például 46,5 százalékos eredményt ért el. A szászországi határ közelében lévő falvakban valósággal tarolt az AfD, több településen jóval 50 százalék feletti eredményt mondhat magáénak. A mindössze 1200 fős Hirschfeldben 61,3 százalék, az alig 500 ember által lakott Jämlitz-Klein Dübenben 60,3, Tschernitzben pedig 57,3 százalék voksolt rá. Hirschfeldben egyébként a voksok háromnegyede ment radikális pártokra, itt a tradicionális politikai erők számára már nem terem babér.
Az SPD győzelme a tartományi miniszterelnök személyes népszerűségére vezethető vissza. Míg az SPD népszerűsége augusztusig nagyjából 20 százalék körül mozgott, s a CDU-val egy szinten állt a közvélemény-kutatásokban, a véghajrában sikerült nem csak elhúznia a kereszténydemokratáktól, hanem közel 31 százalékkal letaszítania az AfD-t az első helyről.
Woidke a saját népszerűségét aknázta ki. A brandenburgi választók 61 százaléka elégedett a munkájával, Scholzéval csak 24 százalék. Miközben Woidke ténykedését szinte minden SPD-szavazó elismeréssel illeti, Scholz esetében ez még az ötven százalékot sem éri el.
Ha nem is a szociáldemokraták, de főleg a Zöldek számára aggasztó fejlemény a Brandenburgban tapasztalt taktikai szavazás. Sok választó, aki eredetileg a környezetvédőkre voksolt volna, inkább az SPD-t választotta, abból a megfontolásból, hogy meg kell akadályozni az AfD első helyét. Emiatt azonban a Zöldek kiestek a tartományi parlamentből. És ez komoly veszélyt jelenthet számukra a következő Bundestag-választáson is. Az Infratest Dimap közvélemény-kutató intézet szerint az SPD-szavazók 75 százaléka nem meggyőződésből voksolt a szociáldemokratákra, hanem azért, hogy megakadályozza az AfD további megerősödését.
A nagy kérdés, hogyan alakul Olaf Scholz kancellár sorsa. Az eredmény elvileg azt sejteti, hogy megszilárdult a pozíciója, mind a kancellári tisztséget illetően, mind az SPD-n belül. Mivel azonban az FDP belengette a berlini koalíció megbuktatását, így nem biztos, hogy kitölti a mandátumát. A szociáldemokratáknál sem biztos, hogy ragaszkodnak majd a személyéhez kancellárjelöltként a szövetségi parlamenti választáson, hiszen a mostani brandenburgi diadalhoz személyesen nem sokat tett hozzá. Így egyelőre csak egy biztos: a belpolitikai bizonytalanság a vasárnapi választással nem ér véget.
Virágzó gazdaság árnyoldalakkal
Brandenburgot a „keleti gazdasági régió motorjának” is nevezik. 2023-ban gazdasági teljesítménye 2,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezzel a második helyen áll a német tartományok rangsorában. A fellendülés főként az amerikai Teslának köszönhető. A gazdasági gyarapodás valóban látványos. 2038-ig csak a brandenburgi Lausitzban mintegy tízmilliárd eurót költenek strukturális támogatásokra, hogy a gazdaságot teljesen leválasszák a széniparról. Fejlesztik az infrastruktúrát, a vasutat és a közutakat, a várakozások szerint Brandenburg a vállalatok paradicsoma lesz. Van azonban bőven bizonytalanság is a gépkocsik iránti kereslet visszaesése miatt. A Tesla áprilisban bejelentette, több száz munkahelyet szüntet meg Grünheidében. A Porsche és a kínai akkumulátorgyártó SVolt is leállította az akkugyárakkal kapcsolatos további terveit. Szakértők szerint a következő néhány év fogja eldönteni, hogy a Tesla nélkül is életképes gazdasági struktúrákat lehet-e kiépíteni.
Az Infratest Dimap közvélemény-kutató szerint az SPD-re szavazók 75 százaléka nem meggyőződésből voksolt a szociáldemokratákra, hanem azért, hogy megakadályozza az AfD további megerősödését.
