Már 2023-ban figyelmeztette az Orbán- kormányt a Gyermekjogi Civil Koalíció „a három év alatti, kényszerűen az egészségügyi rendszerben elhelyezett gyermekek” sorsának tarthatatlanságára. Nem sokkal azután tette ezt a szervezet, hogy felmérésükben arra jutottak: 2023-ban 50-100-ra nőtt azoknak a csecsemőknek a száma, akiket a kórházban hagytak szüleik, a gyermekvédelem viszont nem tudott gondoskodni róluk, így az egészségügyi intézményben „ragadtak”. A Gyermekjogi Civil Koalíció akkor azt kérte a döntéshozóktól, az ágazat irányítóitól: vizsgálják ki a „kórházi gyermekügyeket”, tekintse át a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer hiányosságait, különös tekintettel a csecsemők elhelyezési nehézségeire, örökbefogadásukra, a nevelőszülők helyzetére.
Az ilyen esetekben érvényes örökbefogadási szabályt könnyítették ugyan, de az nem hozott áttörést, az állami ellátórendszert, a nevelőszülői hálózatot, a családtámogatást pedig nem erősítették meg. Be is következett az, amitől a Gyermekjogi Civil Koalíció tartott: mint azt a Népszava megírta, a Belügyminisztérium adatai szerint már 280 és 300 közé tehető azoknak az elhagyott csecsemőknek a száma, akik kórházban vannak. Vagyis a 2023-as felméréssel összevetve egy év alatt három-hatszorosára nőtt számuk. A belügy szerint van baba, aki 12 hónapon át kórházban marad.
Több száz elhagyott csecsemő vár kórházban nevelőszülőre, mert a magyar gyermekvédelem nem tud gondoskodni róluk– Egyre kevesebben vannak a csecsemőket fogadó nevelőszülők, nincsenek különleges, kislétszámú gyermekotthonok, a gyerekvédelmi rendszer pedig nem végzi el a feladatát abban sem, hogy a kisbabák minél hamarabb kikerüljenek a kórházakból, akár a vérszerinti családjuk komplex támogatásával, akár egy megalapozott, mihamarabbi örökbefogadással, ezért emelkedik a kórházban élő csecsemők száma – mondta Katonáné Pehr Erika, a Gyermekjogi Civil Koalíció alapító-vezetőségi tagja.
A kórházban maradt babák sorsa kapcsán Katonáné Pehr Erika elmondta, hogy 2024. július 1-jén hatályba lépett egy új, több pontján kifogásolt szabály, ráadásul az sem hozott áttörést. A szabály kimondja: az örökbeadáshoz nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a zárójelentés kézhezvételétől számított hat héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik a csecsemőért. Akkor is ez a helyzet, ha írásban vagy jegyzőkönyvbe foglalva nem tesz külön nyilatkozatot az egészségügyi intézmény felé, hogy a gyermeket onnan szándékában áll elvinni.
A szakember szerint már az sem jó, hogy a sorsuk alakulását eldöntő hat hetet a kórházban kell kivárniuk a babáknak.
– Utána viszont a gyermekvédelemnek mindenképpen alkotmányos kötelessége lenne őket kihozni a kórházból, és elhelyezni őket a gyermekvédelmi rendszerben. Azokat is, akiket majd örökbe fogadnak, és azokat is, akiket nem. Ám nincs hova, és nincs kinek – mondta Katonáné Pehr Erika. Meg kell teremteni annak személyi és tárgyi feltételeit, hogy a kórházban hagyott újszülötteket mindaddig speciális nevelőszülőknél lehessen elhelyezni, amíg nem kerülnek a nevelésükre alkalmas családtaghoz, illetve örökbefogadó szüleikhez. Kijelentette: egy egészséges csecsemő ellátása, gondozása pár hét után már nem az egészségügy feladata, azonban a kórházban hagyott csecsemőket érintő akkut problémát önmagában az örökbefogadhatóság lehetőségének megteremtése nem tudja megoldani, a gyermekvédelmi rendszert fejleszteni kell.
Ezt jelzik a számok is, hiszen Katonáné Pehr Erika szerint a kórházban maradt kisbabák közül 10-20-nál kezdődött el július óta az örökbefogadási folyamat. Lapunk kérdésére elmondta, jelenleg mintegy 2000 örökbe adható gyerek van Magyarországon, és körülbelül 2700 pár szeretne örökbe fogadni, 60-70 százalékuk 3 év alatti gyereket. A Belügyminisztérium kérdésünkre közölte: idén, augusztus 31-ig 869 örökbefogadási eljárás zajlott le Magyarországon, ami sokkal több, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Ebben a számban már benne vannak a 2024. július 1-jén hatályba lépett új jogszabály esetei is.
A szakember kitért arra is, hogy a kórházban maradt gyermekek jövőjének alakulásából a gyermekvédelmi rendszer teljesen kihagyja a szülőket, a családot.
Szerinte arra lenne szükség, hogy egy szakmai team egyenként, a családdal közösen vizsgálja meg a lehetőségeket, kezdve azzal, hogy a kisbaba hazagondozható, vagy nem. – Sok esetben, segítséggel az anya magához venné a gyerekét, A család tájékoztatása, megsegítése viszont jelenleg egyenlő a semmivel, ami ugyanúgy emberjogi kérdéseket vet fel, mint a csecsemők hónapokig kórházban tartása – fogalmazott, megemlítve, ehhez a problémakörhöz tartozik a szexuális felvilágosítás hiánya, a fogamzásgátláshoz való hozzáférés nehézsége, a nem létező bérlakásprogram és a szegénység is.
Mint mondta, az állam feladata a szülőket, családokat támogató komplex pszichoszociális, prevenciós intézkedések és támogatások bevezetése, a meglevők megerősítése azért, hogy az ilyen krízishelyzetek megelőzhetőek legyenek, az édesanyák és más családtagok megalapozott döntést hozhassanak újszülöttük sorsáról.
Nevelőszülő kerestetik
Az SOS Gyermekfalvak kezdeményezésére október 7. az állami gondoskodásban élő gyerekek napja. Az alapítvány ezen a napon idén is a nevelőszülő-toborzás elősegítésére folytat kampányt.
