Megdöbbentő nyilatkozatot tett Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a kormánypárti Mandiner Stratégiai Részleg című műsorában, Kohán Mátyással beszélgetve, melynek alapján erősen megkérdőjeleződik az Orbán-kormány Magyarország szuverenitásához való viszonya.
A miniszterelnök politikai igazgatója az orosz-ukrán háború és az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc összefüggésében az alábbi következtetésre jutott:
„Minden országnak megvan a joga, hogy saját maga döntse el a saját sorsát, a vezetők vállalják a felelősséget. De pont '56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Volodimir Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett, mondom még egyszer, az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették. De ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna. Miért? Azért, mert '56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé.”
Kohán Mátyás eközben egy pillanatra sem érezte úgy, hogy félbe kellene szakítania Orbán Balázs gondolatmenetét, sőt, '56-ot említve az „az lett, ami lett” szófordulatot egyenesen ő adta a miniszterelnök politikai igazgatójának a szájába.
Videó: „Ne nézzen rám ekkora szemekkel” – Orbán Balázs szerint nem lehet kizárni Ukrajna felosztásátMagyarország a NATO-tagja, ha támadás éri, az észak-atlanti szerződés 5. cikkelye értelmében a szervezet többi tagjának a segítségére kell sietnie. Az 1956-os forradalom 68. évfordulóját kevesebb mint egy hónap múlva, 2024. október 23-án tartják.
Az eszmefuttatás miatt lapunk kérdésekkel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnökhöz, a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette Honvédelmi Minisztériumhoz és a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz. A következő kérdéseket tettük fel:
1. Mennyiben tekinthetők Orbán Balázs megfogalmazott szavai az Orbán-kormány hivatalos álláspontjának a kérdésben?
2. Amennyiben ez megfeleltethető a kormányzati álláspontnak, úgy helyesen értelmezzük-e, miszerint egy hazánknál katonailag erősebb külső ellenség - jelen esetben Oroszország - támadása esetén az Orbán-kormány nem pártolná, hogy Magyarország fegyveres ellenállást tanúsítson?
3. Hogyan értelmezhető mindez az Orbán-kormány által sokszor hangsúlyozott szuverenitás tükrében?
Amennyiben választ kapunk, új cikket írunk.
