- „Ne nézzen rám ekkora szemekkel” – Orbán Balázs szerint nem lehet kizárni Ukrajna felosztását

Szerintem Magyarország felzárkózása ütemesen halad. Most ha azt a mutatószámot nézzük, hogy általánosságban az életszínvonal hogyan néz ki, ott 78 százalékon vagyunk az uniós átlaghoz képest. 66 százalékról indultunk 2010 környékén, ez a közép-európai régióban a harmadik legdinamikusabb felzárkózási modell – jelentette ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) esztergomi fesztiválján a Népszavának adott videóinterjújában a miniszterelnök politikai igazgatója.

Orbán Balázs mindezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat adatai szerint Európa legszegényebbjei közé tartoznak a magyar dolgozók az uniós átlagfogyasztás 68 százalékával. A legszegényebb Bulgária egy tizeddel van csak lemaradva tőlünk, de azóta talán már be is utol is ért. Ráadásul a magyaroknak tíz éve is az uniós átlagfogyasztás 68 százalékára volt elég a fizetésük, tehát 2014 óta lényegében egy centivel sem közelítette az uniós átlagot, miközben például Románia 2014-ben 55, tavaly viszont már 86 százalékon állt.

A politikai igazgató szerint azonban nincs ok az elégedetlenségre, ráadásul makroszámaink is „egész szépen néznek ki”, most már van növekedés, ami a régióban az egyik legjobb. Jelezte, a fogyasztási adat azért is más, mivel itt van egy „magyar sajátosság”, ami azt jelenti, hogy ha válsághelyzet van, akkor a magyar fogyasztási adatok még a régiós országokhoz képest is sokkal visszafogottabbak, konjunktúra idején pedig kevésbé fogyasztásorientált a magyar társadalom. Orbán Balázs szerint inkább megtakarítanak az emberek. Ezért van az, hogy Romániában a fogyasztás magas szinten van, addig a megtakarítások értéke és mértéke történelmileg nagyon alacsony szintre esett le. Magyarországon pont fordítva van: a fogyasztás nehezen emelkedik, történelmileg is alacsonyabb, mint a szomszédos országokban, a megtakarítási ráták viszont magasabbak. Ráadásul ezzel a fogyasztási adattal van egy olyan trükk is, hogy a statisztika csak azokat veszi be a kalkulációba, akik munkában vannak, tehát akik a munkaerőpiacon jelen vannak - vélekedett.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy Romániában a társadalom egyharmada, akár 35-40 százalék is olyan mélyszegénységben él, ami elképzelhetetlen a magyar sztenderdek szerint. A politikai igazgató nyomatékosította, nem lehet egy-egy adatot kiragadni. Akkor sem, ha az ellenzéki oldal ezzel próbálkozik, mivel komplex egészében kell látni a képet. Úgy véli, a magyar gazdaság fundamentumai nem néznek ki rosszul. Az elmúlt 13-14 év felzárkózása régiós összehasonlításban dinamikus volt. A külföldi működő tőke beáramlása akkor is dinamikus bérnövekedést eredményez, amikor átmeneti zavarok vannak egyes szektorokban. – Nekünk az a stratégiánk, hogy Magyarországot újra egy ipari központtá is változtassuk, és e mellett legyen egy fejlett szolgáltatói szektora – fejtegette.

Most jelen pillanatban az egész régió szenved a háború és az európai gazdasági növekedés megtorpanásának negatív következményeitől, a bizonytalanságoktól. Már mindenki arról beszél, hogy a következő két-három évben, ha ez az időszak véget ér, akkor ebben a helyzetben ki rakja össze azt a gazdasági modellt, ami válságálló lesz, és ami nem fog elakadni, hanem a növekedésünk, az újraindításunk peremfeltételeinek meg fog felelni - fejtegette Orbán Balázs.

Az inflációs adatokról szólva kifejtette, nem lógunk ki a régióból, mivel a vetélytársaink sokkal rosszabbul teljesítenek. –Senki nem állítja azt, hogy az elmúlt két év könnyű lett volna. Sőt, a magyar kormány politikája transzparensen az, hogy az elmúlt két év nagyon nehéz volt, mert a háború nagyon megüti a térséget, azon belül az energetikai szempontból kiszolgáltatott Magyarországot kifejezetten megüti. Mi is erről beszéltünk - fogalmazott. A megtorpanásnak szerinte elsősorban külső okai vannak. 

A miniszterelnök politikai igazgatóját arról az ellentmondásról is, hogy bár az Orbán-magyar kormány a béke emberének állítja be Donald Trumpot, az elnökjelölt kampánytanácsadója és volt külügyminisztere egy közös The Wall Street Journal cikkben sorolta, hogyan kellene a Nyugatnak még inkább segítenie Ukrajnát a fegyverszállítási korlátozások feloldásával, vagy a nyugati bankokban lévő orosz pénzek Ukrajnának átadásával, illetve azzal, hogy nem szabad elismerni Oroszország részeként elismerni a megszállt ukrán területeket. Donald Trump maga egy kampányrendezvényen azt mondta, lebombázná Moszkvát, amiért az oroszok megtámadták Ukrajnát, és ő volt az, akinek az elnöksége idején az Egyesült Államok feloldotta az Ukrajnába irányuló fegyverszállítási embargót. 

Orbán Balázs az felvetést azzal ütötte el, hogy az amerikai szuperhatalmi logika egy olyan bonyolult dolog, amelyet Közép-Európából nem tudunk átlátni. Szerinte az a megközelítés működik, hogy abba kell hagyni a vérontást, s egy hosszú távú megállapodást kell kötnie az Egyesült Államoknak és Oroszországnak. Az a dolognak a lényege, hogy mi minden olyan megoldással egyetértünk, ami stabilitást teremt a térségben - nyomatékosította. A politikai igazgató azt az eshetőséget sem tartja elképzelhetetlennek hogy két Ukrajna lesz, aminek egyik része belép a NATO-ba, amelyet felfegyvereznek és támogatnak a nyugatiak. Közölte, nem ért egyet Mike Pompeo cikkével, mert olyan „előkérdésekről” van szó, amelyeket most nem szabad firtatni most, hogy az Orbán-kormány a békén dolgozik. 

Nem általánosságban van gond azzal, hogy a fegyverek ide-oda mennek (...) Magyarország ebben nem vesz részt, ez nyilvánvalóan rendben van. Ha az a biztonsági architektúrára vonatkozó döntés, hogy Oroszország megelégedik egy területtel vagy egy megközelítéssel és az Amerikai Egyesült Államok, meg a NATO garantálja egy másik területnek a biztonságát, és innentől kezdve hosszú évtizedekre békében élünk egymással (...) lehet, hogy ez lesz a konfliktus végkimenetele. Amit mi mondunk: először a kommunikációs csatornák helyreállítása, tárgyalás a rövid távú tűzszünetről, és tárgyalóasztalhoz kísérése a feleknek - jelentette ki. Egyértelművé tette azt is, hogy ellentétes Magyarország érdekeivel, ha Ukrajnának még több fegyvert adnak.

A politikai igazgató szerint a béketeremtés úgy fog megtörténni, hogy a republikánus politikus, mint az Egyesült Államok és a legerősebb szuperhatalom vezetője elmondja, mi lesz. „Ne nézzen rám ekkora nagy szemekkel” - mondta munkatársunknak Orbán Balázs, aki azzal zárta nyilatkozatát, hogy „ez a realista világpolitikának a lényege. Úgy teremt (békét Trump), hogy nála vannak a legnagyobb stukkerek, és azt mondja, hogy elég az öldöklésből, mostantól kezdve leülünk, mert nálam van a pénz, nálam vannak a fegyverek, és én mondom meg, hogy mi lesz. Ez így történt az összes háborúban, amit normálisan menedzseltek az amerikaiak (...) most is így fog történni. Én nem értem, hogy miért nem lehet ennek drukkolni...de őszintén”.

Fekete Norbert videóinterjúja.