2023. november 12 én, vasárnap, reggel fél hétkor egy süldő loholt az 57-es úton, Pécs határában. A gazdátlan jószágot meglátta két járőrszolgálatra vezényelt rendőr, és megkérték a Pécsi Közterület-felügyelet ebtelepének alkalmazottját, hogy fogja be a közlekedésbiztonságot veszélyeztető négylábút. A kérést az ügyeletben lévő gyepmester teljesítette, és bevitte a süldőt az ebtelepre. Tudta, hogy ez szabálytalan, hisz a telepnek csak kutyák elszállásolására van engedélye, de nem volt hova vinni a cocát. A városban működő egyesületi és magántulajdonú állatmenhelyek egyike se fogadhat ugyanis sertéseket.
A közterület-felügyelet vezetője, Schranz Richárd másnap szembesült az 50 kilós süldő elhelyezésének nehézségeivel, de abban bízott, pár napon belül meglesz a jószág gazdája, s azzal meg is oldódik a gond. Csakhogy a süldő mindkét füléből kivágták az azonosítására szolgáló krotáliát, ami arra utalt, hogy a jószágot valaki ellopta, s tőle meg megszökött az ebtelep illetéktelen lakója. Ám senki sem jelentkezett a cocáért, a rendőrség pedig se a gazdát, se a tolvajt nem találta.
Így az ebtelepen nem tehettek mást, óvták és etették a süldőt.
Az egyik gyepmester, Pető Zoltán otthon disznókat tart, így ő hozott takarmányt a röfinek. Schranz Richárd szerint nem volt semmiféle terv arra, hogy mi legyen a cocával, arra gondoltak, hogy majd valamilyen szociális célra felajánlják. Ez így ment májusig, amikor a telepet ellátó hatósági állatorvos, Ignits Éva utasításba adta, hogy vágják le, a mázsásra erősödött sertést.
– Nem tehettem mást – mondja döntéséről az állatorvos –, a sertésről semmit se tudtunk, így 55 nap különbséggel két szerológiai vizsgálatot kellett volna elvégezni rajta, öt betegségre. Ezt a felügyelőség nem vállalta, és egyébként se volt engedélyük a tartására.
A sertés pár nappal később eltűnt a telepről.
Három hónap múlva viszont legendaként új életre kelt. Augusztus végén a kormánypárti sajtó arról írt, hogy az „ebtelepen felhizlalt” jószágot Fürj Csaba, az ellenzéki összefogás jobbikos képviselője vitte haza és ölte le, a helyi fideszes politikusok pedig azt pedzegették, hogy az így nyert húst szolgálhatta fel híveinek a júniusi választás kampányának hajrájában.
A lapok azért gyanakodtak Fürjre, mert hozzájutottak az ebtelep biztonsági kameráinak felvételéhez, amin két gyepmester beszélget a disznóról. A filmen az egyik alkalmazott ezt mondta:
– Elmentek a Bamához (a megyei laphoz – a szerk.)
– A Bama ki is fogja tenni – bólintott rá a másik – (…) A Bama ki fogja tenni az oldalra, hogy le (…) a malacot (…) És mi történt a malaccal? A Fürj Csaba elvitte (…) te ne foglalkozz vele, majd én bevállalom! (...)
A kormánypárti médiatermékek sorra feldolgozták a témát. Megkeresték Fürj Csabát, ő felháborodottan reagált:
– Nonszensz! Én azt a rohadt malacot nem is láttam. Sosem voltam ott! Mégis, mi a szart csinálnék én egy malaccal?!
Fürj szerint azért próbálták rákenni a malaclopást, mert az ő körzetében – a szavazategyenlőség miatt – szeptember 22-ére időközi választást írtak ki, és le akarták járatni. Ha ez sikerült is valamennyire, a 22-ei választást Fürj Csaba fölényesen megnyerte, s ezzel az ellenzéki összefogásnak maradt arra esélye, hogy a következő öt évben is irányíthassa Pécset.
Hári József, a Fidesz önkormányzati képviselője viszont úgy véli, hogy Fürjnek le kell mondani a képviselőségről, ha nem tisztázza magát a malaclopás dolgában. A pártja listájáról az idei választáson a közgyűlésbe be nem jutó Hári állítja, hogy biztos információja van arról: a felvételen elhangzó szövegen nincs mit félreérteni. Az informátorával azonban nem hozott össze, így vele nem beszélhettem.
Fürj Csabát megkerestem, ő kitartott amellett, hogy nem is látta azt a disznót. Az időközi választást „behúzó” képviselő elkezdte feljelenteni azokat az újságokat, akik tényként állítják-sugallják a befeketítésére kitalált vádat.
Az ebtelep filmen szereplő alkalmazottai is Fürj ártatlansága mellett tanúskodnak.
– Nem ő vitte el – mondta kérdésemre válaszolva Pető Zoltán (aki a filmen arról beszélt, hogy Fürj vitte el a malacot).
– De akkor miért mondta a filmen, hogy ő vitte el?
– Csak azt akartam ezzel mondani, hogy a Bama mindenképp azt írja majd, hogy Fürj vitte el. Azért mondtam, mert épp kamerázták a telepet a kerítésnél valamelyik laptól. Emiatt került ez az egész szóba.
– Önnek viszont tudnia kell, hogy ki vitte el azt a disznót.
– Persze, hogy tudom.
– Ki volt az?
– Nem mondom meg.
– Pedig egyszerűbb volna. A rendőrségen feljelentés van az ügyben, a nyomozóknak úgy is el kell majd mondja. Nem lehetne már most is.
– Hát jó: én vittem el – vallotta be az 55 éves férfi. – Én hoztam neki naponta takarmányt, én etettem, és végül én is vittem haza és öltem le.
– A hússal mi lett?
– Mi lett volna? Megettük.
– A családdal?
– Igen.
– Kapott egyébként engedélyt arra, hogy hazavigye?
– Nem tiltották meg. Az volt az utasítás, hogy vigyük el a telepről és öljük le. Megtettem.
– Nem Fürj Csaba tette?
– Dehogy!
Itt már beleszólt a beszélgetésbe Pető kollégája, az említett felvétel másik szereplője, Vető Zsolt:
– Nem Fürj vitte el, esküszöm a családom életére – tette hozzá a négygyermekes férfi.
Megosztottam a fentieket Hári Józseffel.
– A két gyepmester védi a képviselőt – értelmezte a hallottakat Hári –, mert féltik az állásukat.
Megjegyeztem, hogy az egyik gyepmester állása most van inkább veszélyben, miután „elvitte a balhét”, igaz, ma gyepmestert találni nehezebb, mint igazgatót.
Hári József nevetett, aztán ennyit mondott még:
– A rendőrség majd megtalálja ki vitte el azt a disznót. De hadd mondjak még valamit! A malacot először felajánlották a Mancs egyesületnek. Miután leölték, Fürj képviselő 80 ezer forintot adományt ajánlott fel a Mancsnak. Miért? Nyilván bűntudatból. Körülbelül 80 ezer forint lehet egy százkilós disznó ár. De a Mancs nem fogadta el, állítólag azzal az indokkal, hogy malactolvajtól nem kell a pénz.
A magánállatkertet fenntartó MancsRanch vezetője, Fejes Rózsa másképp magyarázta, hogy miért nem vették át a pénzt:
– Azért, mert leölték a malacot. Az ütközik a mi elveinkkel. A ránk bízott állatokat mi sosem öljük le, hanem gondoskodunk róluk, halálukig.
Fürj Csaba szerint az, hogy a Mancsnak pénzt ajánlott fel, semmiféle kapcsolatban sincs a disznó leölésével.
– Szoktam adni nemes célokra, épp akkortájt hallottam róluk, ezért akartam küldeni 80 ezer forintot.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy bár van, aki magára vállalja az ebtelepi coca leölését, a választ a Fidesz aligha fogadja el. Reménykedjünk, hogy a nyomozás megnyugtatóan tisztázza majd az ügyet.
Jellemző történet számos kérdéssel
Az abszurd történet felvet számos kérdést. Például azt, hogy nincs arra egyértelmű módszer, mit kell tenni az önkormányzatnak egy, a területén kószáló házi sertéssel. Szinte minden más gazdátlan és megsérült vad-, illetve háziállat ellátására van protokoll, erre nincs. Az is érthetetlen, hogy miért nem találtak megoldást majd fél éven át a telepen illegálisan tartózkodó süldőre? Az is magyarázatra szorul, hogy az ebtelepi felvétel miképp juthatott el a sajtóhoz? A két gyepmester nehezményezi, hogy a hangjukat miért veszi fel a kamera? Úgy tudták, a rendszer a telep biztonságát szolgálja, nem azt, hogy munka közben kihallgathassák a beszélgetéseiket. Ehhez nem kérték az ő hozzáárulásukat.
Olvasóink pedig megkérdezhetik: miért foglalkozunk ilyen piti, 80 ezer forintos üggyel egy olyan országban, ahol naponta milliárdokat lopnak el? Azért, mert a történet valahogy nagyon jellemző szép hazánkra. Ha a kormánypártok felől jövő vádnak alapja van, az lesújtó. Ha nincs, akkor is, hisz egy filléres, alaptalan váddal le tönkre lehet vágni valakit, akár egy életre.
