Több mint 1300 politikai fogoly raboskodik Oroszország szigorított rezsimű büntetőtelepein. Ez már több mint probléma, ez már válság, a nemzetközi közösségnek cselekednie kell! – kongatta meg közösségi oldalain a vészharangot az augusztus 1-jei történelmi fogolycserével szabadult Vlagyimir Kara-Murza. Az orosz ellenzéki politikus és emberi jogi aktivista azóta minden lehetséges fórumon felszólal az oroszországi politikai foglyok érdekében, ismerteti a büntetőlágerek mindennapjait, saját tapasztalataival is alátámasztva, hogy a mai szibériai telepek az egykori sztálini körülményeket és módszereket élesztették újra.
Szavait igazolta Mariana Kacarova, az ENSZ oroszországi emberi jogokkal foglalkozó különmegbízottjának jelentése, amelyet a politikus a hét elején telt ház előtt ismertetett a világszervezet genfi székházában. Kacarova hangsúlyozta, idei jelentése is az Oroszországi Föderáción belüli és kívüli információkra egyaránt támaszkodik, de az ismételt kérések ellenére az orosz hatóságok megtagadták számára a belépést az országba, „ami pedig lehetővé tette volna a párbeszédet és álláspontjuk tükrözését ebben a jelentésben”.
A 2024-es jelentés szerint az amúgy is rossz emberi jogi helyzet 2023-hoz képest is „jelentősen romlott” Oroszországban. „Az országot jelenleg a félelem és a büntetés államilag támogatott rendszere irányítja, beleértve a kínzásokat is.” A bűnüldöző szervek büntetlenül alkalmazhatnak erőszakot, számukra megteremtették „az abszolút büntetlenség környezetét”. A börtönökben fokozottan alkalmazzák a foglyok a magánzárkában tartását és más szándékos, kínzásnak minősülő rossz bánásmódot. Mariana Kacarova elmondta: hiteles jelentéseket talált kínzásról, szexuális erőszakról, nemi erőszakról és szexuális zaklatással való fenyegetésről egyaránt.
– Minden ellentmondó hangot elhallgattattak Oroszországban, az állampolgári és politikai jogokat lenullázták, tovább korlátozták a polgári és politikai szabadságjogokat.
Az emberi jogok kormányzati megsértéseinek súlyossága fokozódott, és eszközei kibővültek az elnyomó belpolitikával és a háborús külpolitikával szembeni nézeteltérések elnyomásával – mesélte. Az állam által irányított jogsértéseket új törvények legalizálják, minden véleménynyilvánítás kriminalizálódik, a bírák pedig a kormány „szócsöveként” viselkednek.
A jelentés szerint, amelyet a BBC orosz szolgálata és a Voice of America is ismertetett, az új törvények egyre több áldozatot szednek, „tömeges önkényes letartóztatásokhoz” és hosszú börtönbüntetésekhez vezettek. Legalább 1372 jogvédőt, újságírót és háborúellenes kritikust vettek őrizetbe politikai indíttatású vádakkal, és színjátékperekben hosszas börtönbüntetésre ítélték őket, gyakran kínzásnak minősülő kezeléssel. Mariana Kacarova kiemelte, hogy az oroszok „megdöbbentően hosszú börtönbüntetéseket kapnak”.
Vlagyimir Putyin újraélesztette a sztálinizmust, a többség úgy is őt támogatja, hogy az Ukrajna elleni háborúban már 120 ezer orosz katona halt megAz ENSZ különmegbízottja felhívta a nemzetközi közösség figyelmét, arra is hogy miközben az orosz hatóságok fokozták a fellépést a „hagyományos ellenzéki forrásokkal” szemben, új célpontokat is találtak. Egyre gyakrabban kerülnek a cenzúra és hatalom célkeresztjébe költők, írók, művészek, vallási személyiségek, nemzeti kisebbségi csoportok, migránsok és emigránsok bármilyen vélt kihágásért.
Nincs határ az orosz elnyomásban, Vlagyimir Putyin új törvényeket írt aláA jelentés kitér az önkényesen fogvatartott ukrán civilek, köztük az elrabolt ukrán gyermekek helyzetére is. Bár az orosz hatóságok nem adnak tájékoztatást számukról, sorsukról vagy tartózkodási helyükről, a jelentéstevő szerint így is bizonyítható, hogy legalább 1672 ukrán civilt tartanak fogva önkényesen, büntetés-végrehajtási telepeken, előzetes letartóztatási központokban és ideiglenes sátortáborokban. Becslések szerint 14 ezer az eltűnt ukrán civilek száma. Az ukrán kormány szerint 2024 júliusának végéig a megszálló erők 19 546 ukrajnai gyermeket szállítottak erőszakkal az oroszok által megszállt Krímbe, illetve deportáltak Oroszországba vagy Fehéroroszországba; közülük eddig 388-at küldtek vissza. További több ezer gyermek holléte és sorsa továbbra is ismeretlen, csak annyit tudni, hogy néhányukat orosz családok fogadták örökbe. (Mint ismert tavaly a Nemzetközi Büntetőbíróság is az ukrán gyermekek háborús bűnnek számító elhurcolása miatt adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova gyermekjogi biztos ellen.)
Miért mennyi büntetés jár?
• 7 év börtönre ítélték Szasa Szkocsilenkot, aki háborúellenes üzenetekre cserélte a szupermarketek árcímkéit.
• 7 évet kapott Artyom Kamardin is „gyűlöletkeltésért”, mert nyilvánosan felolvasott egy háborúellenes verset.
• 7 évet kért az ügyészség a már egy éve börtönben lévő Szvetlana Petrijcsuk drámaíró és Jevgenyija Berkovics rendező esetében is, akiket díjnyertes előadásukért a terrorizmus pártolásával vádolnak.
• Az augusztus 1-jén fogolycserével szabadult Vladimir Kara-Murza ellenzéki politikust 25 év szigorított intézetben letöltendő börtönbüntetésre ítélték „hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése” vádjával.
