Legkevesebb 120 000 orosz katona vesztette életét június végéig a 2022. február 24-én kirobbantott ukrajnai háborúban, és ez a szám napról-napra nő. A lettországi emigrációban működő orosz ellenzéki portál, a Meduza és az ugyancsak külföldi ügynöknek minősített, a háború kezdete óta Oroszországban blokkolt független híroldal, a Mediazona közös kutatásának eredménye a Meduzán olvasható. A két orosz ellenzéki médium rendszerint közli ezirányú becsléseit, frissíti a megerősített orosz katonai halálesetek listáját, miközben az orosz vezetés semmilyen adatot nem hoz nyilvánosságra a háborús veszteségekről. (Az elesett és sérült katonák számát Ukrajna is titokként kezeli.)
A tanulmány hivatkozik arra, hogy a BBC orosz szolgálata június 21-én arról számolt be, hogy addig az időpontig az Ukrajnában vívott harcokban legalább 56 585 orosz katona halt meg. Ez a lista azonban csak azokat a katonákat tartalmazza, akiknek halálát nyíltan meg lehet erősíteni, például gyászjelentések és más nyilvános közlések segítségével. A Meduza és a Mediazona azonban tovább tágította a kört. Az említett forrásokat a nyilvános Országos Hagyatéki Nyilvántartás adataival egészítik ki. A hagyatéki adatok fontosak, mindazonáltal nem az épp aktuális helyzetet mutatják. A Meduza szerint Oroszországban az öröklési kérelmek több mint 90 százalékát a személy halálát követő hat hónapon belül nyújtják be, feltehetően azért, mert ezt követően már hosszadalmas bírósági eljárásra van szükség, így az innen kinyert számok is a fél évvel korábbi állapotot mutatják.
A teljes körű háború kezdete óta a Mediazona és a BBC orosz szolgálata újságírói önkéntesekből álló csapattal gyűjtik az adatokat az Ukrajnában elesett orosz katonákról. Fő információforrásaik a helyi hatóságok, iskolák vagy rokonok által közzétett gyászjelentések; temetési közlemények; illetve fotók a temetkezési helyszínekről. A kritériumaik pedig szigorúak:
egy haláleset csak akkor kerülhet fel a listára, ha létezik egyértelmű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az elhunyt személy katona volt, és a háborúhoz kapcsolódóan halt meg.
Az így szerzett adatok még a hagyatéki nyilvántartás adataival kiegészítve sem tükrözik az elesett orosz katonák teljes számát, mivel nincs nyílt forráskódú információ mindegyikükről – olvasható a cikkben. Ezért, és az időbeli eltolódás kiküszöbölésére kidolgoztak egy új matematikai modellre épülő eljárást Oroszország valós katonai veszteségeinek gyors és nagy pontosságú becslésére, amelynek segítségével a listán szereplő emberek több mint 80 százaléka a halálát követő 100 napon belül felkerül a jegyzékbe, de néha a késés néhány évig is eltarthat. Ezzel a „gyorsbecslési” módszerrel állapították meg a körülbelül 120 ezer orosz katona halálát a háborúban, de hozzáteszik, hogy a valós szám akár 140 ezer is lehet.
Forgatókönyvek háborúja – Zajlik Oroszország kivéreztetése, lassabban a vártnál, de egyre kegyetlenebbülAz új becslés azt mutatja, hogy Oroszország veszteségei jelentősen megnőttek az elmúlt hónapokban. A legutóbbi ilyen lista összeállítása, azaz 2024 eleje óta, az orosz hadsereg veszteségei mintegy 39 ezerrel (34–46 ezerrel) nőttek. Ezek a számok, még a legkisebb értékkel számolva is azt igazolják, hogy a növekedés közel kétszerese a 2023 utolsó három hónapja átlagos halálozási rátájának. Ebben az időszakban a becsült napi veszteség 120 fő volt, jelenleg viszont napi 200-250 orosz katona hal meg az ukrajnai harcokban. A tanulmány hangsúlyozza: ez azt jelenti, hogy az elhalálozás aránya már meghaladta a többhónapos bahmuti csata orosz veszteségét is, ahol több mint 21 ezer orosz katona esett el. A téli offenzíva viszont, amelynek kiemelkedő húsdarálója az Advijkáért folyó harc volt, ennél is több áldozatot követelt és ez a szám továbbra is növekszik.
A független orosz portálok által közölt tanulmány is azt igazolja, hogy Oroszországban második virágkorát éli a sztálinizmus. Több tekintetben is.
Az országban tapasztalt elnyomás a sztálini időket idézi. Éledezik az egykori gulág, újra megteltek a szibériai szigorított rezsimű büntetőtáborok. Ezek egyikében halt meg Alekszej Navalnij is,
itt raboskodik Vlagyimir Kara-Murza és ide száműzték például a múlt héten 6-6 év szabadságvesztésre ítélt Szvetlana Petrijcsuk drámaírót és Jevgenyija Berkovics rendezőt is. A Kreml mai ukrajnai háborús stratégiájának szemlélete is a generalisszimuszt idézi, miszerint a katona, vagyis az ember pótolható fogyó eszköz Oroszországban. A 120 -140 ezres veszteség a nem egészen két és fél éves háborúban a posztmodern fegyveres konfliktusok történetében is példátlan.
Az 1991-1999 közötti délszláv – horvátországi, boszniai, koszovói – háborúkban együttesen, a civil áldozatokat és a kölcsönös etnikai tisztogatások áldozatait is beleszámolva volt ekkora az emberáldozat. Korábban összességében 250 ezer áldozattal számoltak az elemzők, a mára letisztult adatok alapján azonban inkább a 150 ezer halott tűnik reálisnak.
Oroszországban azonban egyelőre az óriási veszteség, a napi több mint 200 halott orosz katona is kevés ahhoz, hogy megingassa a Putyinba vetett bizalmat és az ukrajnai háború támogatottságát. Oroszország utolsó és egyetlen független kutatóintézete, a külföldi ügynöknek nyilvánított Levada legfrissebb kutatása szerint
az oroszok 77 százaléka támogatja a háborút, amelyet Kreml „különleges katonai műveletnek” nevez.
Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta a háború befejezését célzó béketárgyalásokat támogató oroszok aránya történelmi csúcsot ért el ugyan júniusban, de ez így is csak 58 százalék. Ámde még a „békepártiak” is csak orosz engedmények nélkül akarják a háború befejezését. A többség (73-74 százalék) ellenzi a megszállt területek visszaadását Ukrajnának, de leginkább (83 százalék) Ukrajna NATO-csatlakozását utasítják el. Csupán 17 százalék gondolja úgy, hogy Oroszországnak jelentős engedményeket kell tennie ahhoz, hogy megállapodásra jusson Kijevvel és nyugati szövetségeseivel.
