- Már sok magyar jelölttel meggyűlt az Európai Parlament baja, Várhelyi Olivérnek most sem jósolnak diadalmenetet

Elnökét, Ursula von der Leyent már július közepén megválasztották a képviselők, akiknek az általa vezetett testületet is jóvá kell hagyniuk. Az EP egy szuszra szavaz a teljes biztosi kollégiumról, nem külön-külön a tagjairól. Egyszerű többséggel hagyja jóvá az EB-t, előtte azonban alaposan megvizsgálja a jelöltek felkészültségét, és akár meg is buktathatja őket.

Először a parlament jogi bizottsága értékeli a biztosnak készülő személyek összeférhetetlenségi nyilatkozatait. Ellenőrzi a vagyonnyilatkozataikat, majd megállapítja, hogy fennáll-e összeférhetetlenség az Európai Bizottságban betöltendő pozíciójukkal kapcsolatban. Ha kétségei támadnak, pótlólagos információt kérhet az érintettől, és behívhatja meghallgatásra. Később ajánlásokat tehet vagy deklarálhatja, hogy a személy alkalmatlan a feladat ellátására. Ez esetben a parlament új jelöltet kér az EB elnökétől. 2019-ben ez történt Trócsányi Lászlóval, aki fennakadt a jogi bizottság szűrőjén, mert leendő tisztségével összeférhetetlennek ítélték tevékenységét a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodában. Helyette az EP az akkori magyar EU nagykövetet, Várhelyi Olivért választotta meg bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosnak.

Akik veszik az első jogi akadályt, azokra meghallgatás vár a tárcájukhoz kapcsolt szakbizottság(ok)ban. A következő EB-re is jellemző lesz, hogy egy-egy tagja több feladatkörért felel, így nem egy, hanem több parlamenti testület előtt kell bizonyítania a rátermettségét. Az EP zsúfolt októberi naptára miatt a meghallgatások várhatóan csak november 4-én kezdődnek meg és egy hétig tartanak.

A leendő biztosoknak először írásban kell válaszolniuk a politikai függetlenségüket, az európai együttműködés iránti elkötelezettségüket és szakmai hozzáértésüket firtató kérdésekre. Ezután a témakörtől függően három- vagy négyórás nyilvános meghallgatáson kell válaszolniuk a képviselők kérdéseire, amit a frakciók szóvivőinek azonnali és zárt ajtók mögötti értékelése követ. A jóváhagyáshoz a szakbizottság képviselőinek kétharmadát reprezentáló szóvivők igen szavazata kell. Többség híján az érintettre újabb írásbeli vizsga vagy szóbeli meghallgatás vár. Ha a politikai csoportok delegáltjainak kétharmada ezt követően sem tud egyetértésre jutni, akkor a jelölt alkalmasságáról a szakbizottság szavaz, de már csak egyszerű többséggel. Amennyiben a jelölt itt is elbukik, Ursula von der Leyennek új névvel kell előállnia.

2019-ben az EP illetékes bizottsága Navracsics Tibort ugyan alkalmasnak találta az oktatási és kulturális biztos posztjára, de a Fideszhez való szoros kötődése miatt nem látta garantáltnak, hogy megfelelően foglalkozik majd az állampolgárság érzékeny kérdéseivel is. Jean-Claude Juncker akkori EB elnök ezért elvette tőle ezt a felelősségi kört, amit az Európai Parlament végül a magyar politikus jóváhagyásával honorált. 2004-ben Kovács László került hasonlóan kellemetlen helyzetbe, akit viszont a felkészületlensége miatt bíráltak a képviselők. Kovácsnak eredetileg az energiaügyi portfóliót szánták, de a meghallgatáson nyújtott gyenge szereplése miatt végül vám- és adóügyi biztos lett.

Várhelyi Olivér öt évvel ezelőtt csak úgy kapott zöld utat a képviselőktől, hogy a meghallgatása után pótlólagos kérdéseikre kellett válaszolnia. Ezúttal az egészségügyi és állatjóléti biztos posztján bizonyítana, de nem lesz könnyű dolga, mert a képviselők nem felejtették el neki, hogy egyszer lehülyézte őket a plenáris ülésteremben nyitva maradt mikrofonban. Sokan egyébként is Orbán beépített emberének tekintik Brüsszelben és szeretnének megszabadulni tőle. Várhelyi lehet az egyik jelölt, akinek nem jósolnak sima utat a parlamenti jóváhagyásig, ha egyáltalán eljut odáig.