önkormányzatok;átadás-átvétel;TÖOSZ;Schmidt Jenő;választás 2024;

A választás kijelölte az erősorrendet, most az alkudozás ideje érkezett el több önkormányzatnál is

- Új ciklus indul mától az önkormányzatokban, kérdés, mit találnak majd az új polgármesterek

A képviselő-testületek megalakítására még két hét van.

Tegnap éjfélkor lejárt a 2019 októberében – vagy az ezt követő időközi voksolásokon – megválasztott polgármesterek, közgyűlések, képviselő-testületek mandátuma, s hivatalosan mától már a júniusi, az EP-választással együtt megtartott helyhatósági voksoláson győztes településvezetők és képviselők kezébe kerül az irányítás az önkormányzatokban. Az új közgyűlések, képviselő-testületek megalakulásáig ugyanakkor afféle köztes állapot áll majd fenn: a régiek már, az újak még nem hozhatnak döntéseket, nem írhatnak alá szerződéseket, rendeleteket. A települések folyamatos működését ez idő alatt a jegyzők vezetésével a hivatalok biztosítják.

- Hivatalosan kedden zajlik le az átadás-átvétel, utána a törvény szerint két hete lesz az új településvezetésnek, hogy megtartsa az alakuló testületi ülést, vagy nagyváros esetében a közgyűlést

– magyarázta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. – Az alakuló ülésen tesznek esküt az új polgármesterek és képviselők, kialakítják a működési rendet, megszavazzák az új szervezeti és működési szabályzatot, megalakítják a szükséges bizottságokat, megszavazzák azok tagjait, vezetőit, adott esetben döntenek az alpolgármesterről.

A TÖOSZ elnöke megjegyezte, a legtöbb hazai településen jellemzően már a jövő hét közepére ismét teljesen működőképes lesz az önkormányzat, ugyanis a falvakban, kisvárosokban, nagyjából 2500 helységben mindez gyorsan lezajlik. Általában ott hosszabb az egyeztetési idő, ahol politikai pártok kapnak nagyobb vagy döntő szerepet, vagyis Budapesten és a nagyobb városokban.

- Természetesen ezekben sem most kezdődnek meg az egyeztetések a felek között, a választások óta szűk négy hónap telt el, azaz volt idő felkészülni – folytatta Schmidt Jenő.

– Persze a legtöbb helyen szeptemberben gyorsultak fel az események, de az alakuló ülést általában már úgy hívják össze, hogy megköttettek a szükséges alkuk.

Előbb persze le kell zajlania az átadás-átvételnek: a leköszönő településvezetés átadja a pénztárt – vagyis az új vezetés legkésőbb kedden szembesül települése valós anyagi helyzetével –, a folyamatban lévő ügyeket, a banki jogosultságot, minden, a működéshez és a fejlesztésekhez szükséges papírt, s természetesen mindenről jegyzőkönyv készül. Ezzel a régi vezetés aláírási joga megszűnik, az újaké viszont csak az alakuló ülés után lép érvénybe, így az első testületi ülésig senkinek sincs aláírási joga. Az új vezetésnek közjegyzőnél hitelesített aláírási címpéldányra lesz szüksége, s mindenkinek, akinek joga lesz a banki ügyintézéshez, be kell mennie az adott pénzintézethez ennek elintézésére.

- Elvileg ez a néhány nap nem okozhat fennakadást, hiszen nehéz elképzelni, hogy éppen ebben az időszakban kelljen aláírni valamilyen közbeszerzést vagy hitellel kapcsolatos iratot, az viszont bizonyos, ez az időszak komoly megterhelés a hivatali apparátus számára 

– jegyezte meg Schmidt Jenő. – Ha mégis szignózni kell valamit, a jegyző, mint a törvényesség őre megteheti, de munkáltatói szerződéseket, utalásokat, kötelezettségvállalásokat ő sem ellenjegyezhet. Az alakuló üléseket követően pedig már jogilag is az új vezetés irányítja majd a településeket.

240 milliós kísérlet

Pest megyében a ciklus utolsó napján 240 millió forintot akart szétosztani a fideszes többség egy rendkívüli bizottsági ülésen, azonban ezt két ellenzéki képviselő megakadályozta. Szemző Áron momentumos és Fehér Zsolt jobbikos képviselő ugyanis kivonult az ülésről, így az nem maradt határozatképes. Szemző Áron a Facebookon azt írta, a megyei önkormányzat álcivil, Fidesz-barát egyesületeknek akart kiszórni pénzt. A tervezett gyors költekezés oka, hogy az új megyei közgyűlésben a Fidesznek már nincs meg a többsége (a megyei közgyűlések között egyedüliként), a 46 mandátumból ugyanis 21-et szerzett a párt. A Momentum 10, a Mi Hazánk 8, a DK 7 képviselőt juttatott be. Ma lesz az alakuló ülés, és a Fidesznek csak úgy lehet többsége, ha valaki vele szavaz. Ez a momentumos politikus szerint a Mi Hazánk lehet.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy Joe Cohen.