Szerda délután az euró ára átlépte a 400 forintot a devizapiacon, cikkünk megjelenésekor, 16:30 körül 400,59 forinton állt, de egy órával korábban 400,7 forintnál is járt. Az euró legutóbb tavaly márciusban mozgott 400 forint körül.
Az elmúlt napokban trendszerűen gyengült a forint, előbb az euró árfolyama kilépett a 390-395 forintos sávból majd átvitte a 400 forintos szintet. A forintgyengülés mögött elsősorban a romló külső kockázat húzódik meg: az árfolyamesés már a hét elején megindult, miután Jerome Powell amerikai jegybankelnök arról beszélt, hogy a Federal Resreve lassabban fogja a dollárkamatokat csökkenteni, mint ahogy azt a piacok árazták. A bejelentés dollárerősödést hozott magával, amely ilyenkor gyengíti a feltörekvő piaci valutákat, így a forintot is. Ráadásul a forint mindig is a legsérülékenyebb a régióban. A végső lökést kétségtelenül a kiéleződő izraeli válság adta meg a feltörekvő valutáknak és a forintnak is. (A PM hiánycél emelése nem hatott a forintra, ugyanis a piacok nem a pénzforgalmi hiányt figyelik.)
A múlt héten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,25 százalékkal csökkentette a kamatát, így az alapkamat 6,5 százalék lett. A kamatcsökkentés után az elemzők az év végére 6,25 esetleg 6 százalékos kamatot vártak. Azonban ha a forint tartósan 400 forint felett marad, könnyen lehetséges, hogy a jegybank újfent leáll a kamatcsökkentésekkel.
Az ING Bank elemzői szerdán kiadott prognózisukban azzal számolnak, hogy amíg a közel-keleti helyzet nem enyhül, addig az nyomást gyakorol a forintra. Ennek ellenére alapforgatókönyvük szerint 392-400 forintos sávba várják az év végéig az eurót, de a jelenlegi geopolitikai helyzet könnyen tartósan a 400-as kulcsszint fölé viheti a forintot. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a gyengébb árfolyam szigorúbb monetáris politikát eredményezhet, ami megakadályozza a további forintgyengülést.
