A nikotinpárna egy, a felnőtt dohányzók számára készülő, ártalomcsökkentést célzó termék, amit főképp azok vásárolnak, akik szeretnének leszokni a cigarettázásról, de nikotinéhségük miatt ez a váltás nehéz a számukra. A párnák többek között mikrokristályos cellulózt, ízesítőket, nikotint és vizet tartalmaznak, dohány nincs bennük. Ez a kis tasak a fogínyre helyezve fejti ki hatását, oly módon, hogy a száj nyálkahártyáján keresztül a nikotin eljut a vérkeringésbe és az agyba.
A dohányzók egészségét elsősorban a cigaretta füstjében lévő kártékony anyagok veszélyeztetik, ezek belégzése okozhat – többek között – végzetes rákot, légzési és keringési betegségeket. A párnát sokan alkalmasnak gondolják a cigaretta „kiváltására”, hisz használata során nem keletkezik füst, és tudományos ismereteink szerint a nikotin önmagában nem rákkeltő. Utóbbiak miatt a nikotinpárna egyre népszerűbb a dohányzók körében. A termék kedveltségét az is erősíti, hogy míg számos közösségi térben tilos cigarettázni, a szájban lapuló párna használatára nem vonatkozik szinte semmiféle jogszabályi korlátozás. A mérsékelt adagban fogyasztott nikotin általában frissen tart, lerövidíti a reakcióidőt, ezért a világsztár sportolók közül sokan még meccs és verseny közben is használják a – tiltott ajzószerek listáján nem szereplő – nikotinpárnát. Ez pedig még inkább divatot teremt a tasakoknak, amelyekkel a passzív dohányzás is kiküszöbölhető.
A fentiek okán érthető, hogy a BAT Pécsi Dohánygyár tevékenységének egyre nagyobb hányadát teszi ki a nikotinpárna-termelés. A 112 éves üzem 2019-ben kezdett nikotinpárnát gyártani, s akkor 300 millió, tavaly viszont már 3 milliárd párna készült Pécsen, s idén ez a szám – várhatóan – 4 milliárdra nő. Jelenleg tíz gépsor gyártja a párnákat, erre a fejlesztésre összességében több mint 27 milliárd forintot fordított a BAT, tudtuk meg a cég kommunikációs vezetőjétől, Horváth Esztertől. A több mint 1000 embert foglalkoztató pécsi üzemben közel 400-an dolgoznak a párnagyártó gépsorok mellett.
Világszerte egyre több dohányzó füst nélküli termékeket vásárol, tette hozzá Horváth Eszter, ennek eredményeképp Magyarországon is népszerűvé vált a dohányhevítő készülék, amiből nem füstöt, hanem dohánypárát szívnak magukba a használóik. (A dohánypára akár 90-95 százalékkal kevesebb káros anyagot tartalmazhat, mint a füst.) Jelenleg a 2 millió hazai nikotinfogyasztó körülbelül fele használ már hevítő készüléket, igaz, közülük sokan nem álltak át teljesen, s a hevítés mellett azért elszívnak hagyományos cigarettát is. A nikotinpárna még közel sem ennyire elerjedt nálunk, a magyarországi nikotinfogyasztók alig 2 és fél százaléka fedezi így a nikotinigényét. A teljes hazai fogyasztás évente 65 millió tasak körül mozog.
Az egyelőre még csekély hazai fogyasztásból adódik, hogy a pécsi gyár alapvetően külföldön, négy kontinens 40 országában értékesíti a nikotinpárnákat. Legjelentősebb vásárlók a skandináv országok, ami azzal magyarázható, hogy Svédországban immár 300 éve használják a nikotinpárna ősét, a „snüssz”-t. Ez azonban egy olyan, ugyancsak fogínyre helyezhető tasak, amit valódi dohánnyal töltöttek meg. Ennek ellenére sokan a snüssz kifejezést használják nálunk a nikotinpárnára, holott a kettő között nagy a különbség, hisz a valódi snüssz ártalmasabb, mint a nikotinpárna, ráadásul az EU-n belül csak Svédországban megengedett a fogyasztása, mivel a svédek ehhez a tradicionális szokásukhoz ragaszkodva vállalták csatlakozást a közösséghez.
Egyébként az EU 15 évesnél idősebb polgárainak jelenleg a 24 százaléka gyújt rá több-kevesebb rendszerességgel, tudtuk meg Horváth Esztertől, a közösség egyik célkitűzése, hogy a felnőtt dohányosok aránya 2040-re menjen le 5 százalékra, s az érintettek java szokjon le káros szenvedélyéről, és füstmentessé váljon. A felnőttkorú magyaroknak a 26 százaléka dohányos, ezzel a középmezőnyben vagyunk, a leginkább füstölgők a bolgárok (37), a görögök (36) és a horvátok (35).
A füstmentesítő céllal van tehát összhangban a BAT részleges profilváltása. A kommunikációs vezető megjegyezte, hogy a cigarettáról való leszokásért indított harcban Svédország áll a legjobban, ott a füstszívók aránya – főképp a snüssznek és a nikotinpárnának köszönhetően – lement 5,6 százalékra. Mindez jótékonyan befolyásolja a svédek egészségét, az ott élőket kevésbé sújtják olyan betegségek, amelyekben szerepet játszhat a cigarettázás.
50 ezer párnafogyasztó
A BAT-nak nincs felmérése a magyarországi nikotinpárna-vásárlók társadalmi összetételéről, így statisztikai hitelességgel nem tudjuk dokumentálni, hogy a hozzávetőleg 50 ezer párnafogyasztó között a nők vagy a férfiak, az idősek vagy a fiatalabbak, a városban esetleg a falvakban élők, a diplomások vagy a kevésbé iskolázottak vannak-e többségben. Megkérdeztük féltucat dohánybolt eladóját, s ők úgy látják, hogy inkább férfiak, a fiatal felnőttek és a nálunk élő külföldiek a vásárlók.
Függőséget a párna is okozhat
Első- másod- és harmadosztályú labdarúgó csapatok edzőit kérdeztük a nikotinpárnáról, és ők nem titkolták, hogy több játékosuk is használja ezt az eszközt, teljesítményfokozó céllal. Beszéltünk küzdősportolók trénereivel is, akik azonban nem kívántak nyilatkozni, ami erősíti azt az információnkat, hogy náluk is „bevetik” a zacskókat.
A sportorvosok számára nem ismeretlen a jelenség, de – mivel a játékosok bíznak a párna hatásában és a tudomány eddig nem hozott bizonyítékokat a párna veszélyességéről – nem foglalkoznak azzal, hogy a játékosokat lebeszéljék a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség által sem listázott szerről. Az Országos Sportegészségügyi Intézet (az OSEI, vagyis a „sportkórház”) eddig nem foglalt állást a nikotinpárnákról, a sportszövetségek ugyanis nem kérték erre az intézmény, tudtuk meg az OSEI vezetőjétől, Soós Ágnestől. Zacher Gábor, toxikológus nem vitatja, hogy a sportolót pörgősebbé, küzdőképesebbé teszi a párna. Szerinte a doppingszervezet azért is nem teszi tiltólistára a nikotint, mert akkor az összes cigarettázót el kellene tiltani a versenysporttól. Zacher ugyanakkor biztos abban, hogy a nikotinpárna is okoz egyfajta testi-lelki függőséget, ezért nem veszélytelen. U. T.
