Kereken egy hónap van hátra a választási törvény alapján a „november első hétfőjét követő kedden” tartandó amerikai elnökválasztásig. A szigorúan „hangulatfelmérésre” szolgáló popular vote (jelölti szimpátia szavazás) versenyében a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint Kamala Harris 48,6 – 45,9 százalék arányban vezet a volt republikánus elnök, Donald Trumppal szemben. Az amerikai elnökválasztás sajátos elektori rendszere miatt azonban nem ez, hanem az államok által küldött elektorok döntik majd el: ki esküdhet fel az amerikai alkotmány védelmére a január 20-i beiktatási ceremónián.
Az Egyesült Államok 50 államában (nem számolva az USA ún. külbirtokait) összesen 435 elektori mandátum szerezhető meg, ez kiegészül még Washington főváros szövetségi körzetének plusz 3 plusz mandátumával. Az elektori rendszer logikájából adódóan léteznek stabil demokrata (kék) és republikánus (piros) fellegvárak, és úgynevezett lila, azaz „billegő államok”.
Az Egyesült Államokban tíz évente népszámlálást tartanak, a nemzeti választási bizottság pedig a megmért lélekszám arányában módosítja az államok ún. elektori térképét. A nagy mértékű belső migráció és a változatos kulturális-etnikai hátterű bevándorlók érkezése miatt a stabil és billegő államok listája folyamatosan változik.
A The New York Times elemzése szerint Harris 225, míg Trump 219 elektori szavazatot tudhat biztosan a magáénak. 270 a bűvös szám, ennyi elektori szavazat elérésével hirdetnek győztest az elnökválasztáson. A demokrata és republikánus kampányok így minden erőforrásukat az említett billegő államok szavazóinak meggyőzésére fordítják.
Az idei választáson ezekből összesen hetet számolhatunk össze, Nevada, Arizona, Georgia, Észak-Karolina, Wisconsin, Michigan és Pennsylvania államok elektori szavazataiért zajlik majd az ádáz harc Harris és Trump között. A legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint a jelöltek között rendkívül szoros a verseny e kulcsfontosságú államokban.
A déli „Sun Belthez” (Napfény-övezet) tartozó Arizona, Georgia, Észak-Karolina államokban a felmérések 1 százalékos Trump előnyt mutatnak. Itt az egyetlen kivétel a szerencsejáték iparáról ismert Nevada, ahol Harris vezet 1 százalékponttal. Mindkét eredmény bőven a 3 százalékos hibahatáron belül van. A választási matematika alapján ha Trump győzne is a négy déli államban, a 270 elektori szavazathoz még mindig szüksége lenne egy északi billegő államra.
Az egykor fejlett acél és gépiparáról ismert Rust Belt (Rozsda-övezet) három északi államot, Wisconsint, Michigant és Pennsylvaniát foglalja magába. Harris ezekben az államokban 2-2 illetve 1 százalékponttal vezet. A három közül a 19 mandátumot jelentő Pennsylvania jelenti a leginkább áhított trófeát. Utoljára 2000-ben Al Gore demokrata jelölttel fordult elő, hogy bár „elhozta” a középnyugati államot, de elveszítette az elnökválasztást. A Harris szemei előtt azonban egyértelmű cél lebeg: ha megnyeri a hagyományosan a demokraták felé hajló „Kék Fal” három államát, akkor biztosan ünnepelhet.
Izgalmas kiegészítésül szolgál az a középnyugati prérin elterülő Nebraska állam, amelynek Omaha-i választókörzete egy bónusz mandátumot kínál a demokrata jelöltnek. Nebraskában ugyanis a „győztes mindent visz” elv helyett az elektori szavazatok arányosabb megosztása mellett döntöttek az állam törvényhozói. Az államban több szavazatot kapott jelölt a rendelkezésre álló öt mandátumból csak kettőt kap meg biztosan, a fennmaradó három mandátum a három kongresszusi választókerületben győztes jelölthöz kerülnek. A legnépesebb város, Omaha és környékének 3-as számú választó körzetében többségében a liberális szavazók élnek, így Harris várhatóan plusz egy mandátummal gazdagodik az egyébként „rubintvörösnek” nevezett államban. Trump ugyanezt a sormintát követheti a Kanadával határos Maine államban. A Bill Clinton 1992-es győzelme óta töretlenül demokrata állam 2-es számú, ritkán lakott vidéki választó körzetében hozhat el egyet a négy mandátumból.
Fontos adalék, hogy szeptember végétől 47 államban áll nyitva a lehetőség az előrehozott szavazás személyesen vagy levélszavazat formájában. Ennek azért van jelentősége, mert az október 1-én New Yorkban megrendezett alelnöki tévévitán látottak a regisztrált demokrata és republikánus szavazók jelentős részének álláspontját már nem befolyásolhatják, hiszen a voksukat korábban már leadták a választott jelöltre.
Azt a körülményt is érdemes szem előtt tartani, hogy a Trump kampányát segítő MAGA aktivisták, akik nyíltan tagadják Joe Biden 2020-as választási győzelmét, több billegő államban is helyet kaptak a voksokat érvényesítő választási bizottságokban, sőt, alsóbb választókerületi szinten is részt vesznek a szavazatszámlálók munkájában. Nem kizárható tehát, hogy az összeesküvés-elméletekben hívő Trump-párti fanatikusok könnyű szerrel szabotálhatják az szavazatok számlálásának és érvényesítésének törvényes folyamatát az olyan billegő államokban, mint Georgia, Arizona vagy éppen Michigan.
Váratlan kampánycsapdák
A Helene hurrikán délkeleti államokban okozott pusztítása (újra) a politikai közbeszéd részévé tette a klímaváltozás témáját. A Floridán, Georgián, Észak és Dél-Karolinát és Tennesset is érintő 4-es erősségű vihar eddig legalább 183 ember halálát okozta. Az extrém erejű szél és az Appalache-hegység településeit sújtó villámáradások rég nem látott pusztítást okoztak. A lerombolt házak és elektromos hálózat is súlyos károkat szenvedett, számos helyen a mobiltelefon és internet szolgáltatás is szünetel. Georgia és Észak-Karolina két olyan déli állam, amelyet Donald Trump republikánus elnökjelöltnek feltétlenül meg kell nyernie, ha egy második elnöki ciklusról álmodik. A tragédia árnyékában rosszul csengenek a volt elnök korábbi szavai, miszerint „a klímváltozás egy kamu”, egy keddi kampány rendezvényen pedig már "a Föld általános lehűléséről” elmélkedett. Kamala Harris szerdán Georgiába utazott, ahol legsúlyosabban érintett településeket látogatta meg két nappal azután, hogy Trump nyilvánosan kritizálta az alelnök késlekedését. Joe Biden elnök pedig aznap helikopterrel járta be Észak és Dél-Karolina érintett, a hét további részében pedig Georgia és Florida államokba is ellátogat.
Másféle pusztítást végzett Mark Robinson, Észak-Karolina kormányzóhelyettese az elnökválasztással párhuzamosan zajló kormányzóságért folyó kampányában. A fekete republikánus politikus múltjában se szeri, se száma a szélsőséges megnyilvánulásoknak, ennek dacára korábban Donald Trump még támogatásáról biztosította. Holocaust-tagadó, nőgyűlölő kijelentései mellett Robinson fekete náciként is hivatkozott magára, aki szerint – paradox módon – „a rabszolgaság nem rossz dolog, egyeseknek pedig rabszolgának kellene lenniük”. Mindezt tetézni tudta a CNN által kirobbantott botránnyal, hogy 2008 és 2012 között a Nude Africa nevű internetes pornóoldalon tett közzé – bár álnéven – olyan kommenteket, amelyekben magára egy „perverzként” hivatakozik, aki előszeretettel néz transzneműekről készült pornófilmeket. Robinson kirohanásai és politikailag felvállalhatatlan személyisége a Trump-kampány szerint is veszélybe sodorhatja a republikánus elnökjelölt sikerét az államban, így Trump és J.D. Vance alelnök is látványosan távol tartotta magát Robinsontól az államba tett látogatásai során. A kármentés persze így sem teljes a Republikánus Párt számára, hiszen Josh Stein demokrata kormányzójelölt a szeptember végi felmérések átlaga szerint 12-16 százalék közötti előnnyel vezet Robinson előtt.
A kampány hajrát megnehezítő kihívások sora pedig még nem ért véget. International Longshoremen Association (ILA) Észak-Amerika legnagyobb kikötői munkásokat képviselő szakszervezete hétfő éjféltől sztrájkot hirdetett. 36 kikötő mintegy 40.000 dokkmunkása tart jelenleg munkabeszüntetést. A céljaik a pandémia óta különösen égetővé vált bérfejlesztés és szerződéses garancia arra, hogy a kikötőket üzemeltető cégek nem az emberi munkaerő rovására terveznek majd a meglévő géppark fejlesztését. A tét nagy. Az Egyesült Államok importjának mintegy felét a keleti-parton található kikötők látják el, egyes termék típusoknak kizárólagos lerakodó állomásai vannak. Az importált gépkocsik többsége marylandi Baltimore kikötőjébe fut be, New Orleans pedig az ázsiai és dél-amerikai országokból érkező kávé, vegyi anyagok és faáruk első számú célpontja. A sztrájk első elhúzódása kimerítheti a forgalmazók felhalmozott készleteit és az ellátási láncok megszakadását, kritikus esetben pedig áruhiányhoz vezethet.
Joe Biden elnök egy éve történelmet írt a UAW autóipari szakszervezeti sztrájkolóknál tett szolidaritási látogatásával, ebből alelnöke Kamala Harris is profitálhat majd a választásig hátralévő egy hónapban. Azonban egy elhúzódó sztrájk beláthatatlan következményekkel járna az amerikai közép-és munkásosztályt sújtó megélhetési válsára, így a demokrata elnökjelölt esélyeire nézve is.
