Ezek a botanika sötét anyagai, összetevőinek megtalálása, leírása elsődleges fontosságú a tudomány, a természetvédelem és így bolygónk jövője szempontjából. A kew-i botanikus kertek tavalyi tanulmánya szerint jelenleg az ismeretlen növényfajok háromnegyede veszélyeztetett. Esetükben a fő kérdés az, hogyan lehet megtalálni őket. Ezek a növények fontosak lehetnek gyógyszerek, fűtőanyagok előállítása vagy más felfedezések szempontjából.
Az október elsejétől november 24-ig tartó Cop16 Biodiverzitás Csúcstalálkozón a világ kormányai a Kolumbiai Caliban jelennek meg első alkalommal 2022 óta, amikor meghatározták a földi élővilág megmentése érdekében a célokat. – Az ENSZ tervei szerint bolygónk területének 30 százalékát fogjuk megóvni ebben az évtizedben, de nem tudjuk, melyeket kell védelem alá helyezni, hacsak nem áll rendelkezésre megfelelő információ - mondta Alexandre Antonelli, a Kew tudományos igazgatója, a kutatás vezetője a Guardiannak. Szerinte a biológusok nem voltak túl hatékonyak a biodiverzitás dokumentálásában, évről évre ugyanazokra a helyekre jártak vissza, miközben figyelmen kívül hagytak olyan területeket, ahol sok-sok faj élhet. Ázsiában van a legtöbb ilyen terület, 22, ezek Szumátrán, a Himalája keleti részein, India Assam államában és Vietnámban vannak, Afrikában Madagaszkáron és Dél-Afrika fokföldi vidékein, Dél-Amerikában Bolívia, Peru és Brazília dél-keleti részén vannak növénytanilag ismeretlen foltok a térképen. Ezek a „sötét és/vagy forró” területek -gazdag az élőviláguk, de egyben a megszűnés is fenyegeti őket. Utóbbinál 70 százaléknál nagyobb őshonos-növényfaj veszteséget jelent. A sötét területek, ahol az ismeretlen növények élnek, és a forró területek között vannak átfedések, de nem teljesen fedik egymást.
Sok országnak csak korlátozott lehetőségei vannak arra, hogy a fajok megfelelő tudományos leírását elvégezze, így a tanulmány szerzői azt remélik, hogy munkájuk inspirálja a világ kutatóit, hogy ezen a területen együttműködést alakítsanak ki a jövőben. A területeken élő emberek a szigorú természetvédelmi törvények értelmében nem vehetnek részt ezeknek a növényeknek a gyűjtésében, de fotókat készíthetnek, és az interneten megosztva segíthetnek a tudósoknak.
A fő feladat tehát megtalálni a növényeket, amihez a Kew és partnerintézményei számítógépes modellel elkészítették a növényországok térképét - ezek határai gyakran megegyeznek a politikai országokéval vagy azok területeivel -, amely bemutatja a dokumentálatlan fajok lelőhelyeinek legtöbbjét. A térkép megkülönbözteti a leíratlan és a feltérképezetlen fajokat, előbbiek ismeretlenek, utóbbiak ismertek, csak nem tudni, pontosan elterjedési területeikről.
Az egyetlen sötét terület, ami nem számít egyben forrónak is, Új-Guineában van, itt él a legtöbb növényfaj a világon, ezek kétharmada sehol máshol nem található meg. Sok ismeretlen faj található Brazília északi részének amazonasi területein is, ezek olyan helyeken élnek, amelyek alig kerülik el a forró státuszt, nem fenyegetettek eléggé, nincsenek túl a 70 százalékos határon.
Hat olyan területet határoztak meg a tudósok, ahol különlegesen fontos a globális gyűjtési és megóvási tervek kivitelezése: Kolumbiában, Mianmarban, Új-Guinea, Peruban, a Fülöp-szigeteken és Törökországban. Ezek jó kiindulópontok lehetnek a botanikusok számára, hogy nekikezdjenek az ismeretlen növényfajok dokumentálásának.
Baobabfák Madagaszkáron, a növények sokféleségének egyik globális „sötét foltjában”, ahol a botanikusok szerint sürgősen szükség van az azonosítás felgyorsítására
Fotó: Shutterstock
