A grúz parlament elnöke, Salva Papuasvili csütörtökön aláírta azt a törvényt, amely orosz mintára átfogóan korlátozza az LMBTQ+ jogokat az országban, s amelynek ellenjegyzését Szalome Zurabisvili államfő előzőleg megtagadta. A közösségi médiában a parlamenti elnök azt hangoztatta, hogy a jogszabály nem a változó ideológiákat tükrözi, hanem a józan észen, a történelmi tapasztalatokon és az évszázados keresztény, grúz és európai értékeken alapul.
A kormányzó Grúz Álom párt által beterjesztett, múlt hónapban elfogadott törvény megtiltja az azonos nemű párok házasságát, lehetetlenné teszi számukra gyermekek örökbefogadását, emellett korlátozza a nemi jelleget megerősítő kezeléseket és tiltja nemi hovatartozás megváltoztatását a hivatalos dokumentumokban. Törvényen kívül helyezi a Pride-eseményeket, tiltja az LMBTQ emberek melletti kiállást a médiában, s cenzúrának veti alá filmes és irodalmi ábrázolásukat is.
Végső jóváhagyása azonban csak egyik kampányepizódja az október 26-i parlamenti választásnak, amelyen
megfigyelők szerint eldől majd, hogy a posztszovjet államok között egykor a leginkább Nyugat-barát Grúzia végleg Oroszország felé fordul, vagy megerősíti az EU-integrációs törekvését.
Általános vélekedés szerint a kormánypárt ezzel a törvénnyel kívánta felsorakoztatni maga mögött a konzervatív erőket egy olyan országban, ahol az ortodox egyház nagy befolyással bír. Az ellenzéki szereplők egy része pedig óvakodott elítélni az LMBTQ jogok eltiprását, attól tartva, hogy szavazókat veszít.
Szalome Zurabisvili régóta szemben áll az oroszpárti kormánypárttal, s az év elején megvétózta a „külföldi befolyásról” hozott törvényt, de a Grúz Álom uralta parlament akkor is felülírta döntését. A putyini rezsim elnyomó eszközeit másoló jogszabály – amely arra kötelezte a több mint 20 százalékban külföldről finanszírozott médiumokat és civil csoportokat, hogy „külföldi hatalom érdekeit követő” szervezetként jegyeztessék be magukat – hetekig tartó tüntetéseket váltott ki az országban, és széles körben bírálták, amiért visszaszorítja a demokratikus szabadságjogokat. Az ellenzék azzal vádolta a kormánypártot, hogy összejátszik Moszkvával, elszalasztva ezzel Grúzia Európai Unióhoz való csatlakozásának esélyét.
Orosz mintájú LMBTQ-ellenes törvényt írt alá a grúz parlament elnöke, miután az államfő megtagadta aztA 3,7 milliós dél-kaukázusi ország 2022 márciusában, néhány nappal az Ukrajna elleni átfogó orosz invázió megindítása után kérte felvételét az EU-ba (Ukrajnával és Moldovával együtt), 2023 decemberében pedig megkapta a tagjelölti státuszt. Idén júliusban azonban a brüsszeli bizottság a külföldiügynök-törvény jóváhagyására válaszul felfüggesztette a csatlakozási folyamatot, s leállította a Tbiliszinek szánt uniós támogatások egy részét. Az Egyesült Államok egyidejűleg több tucat grúz tisztségviselő ellen vezetett be szankciókat.
Az október végi választás történelmi jelentőséggel bírhat Grúzia számára, s a szavazás napjához közeledve a kormánypárt egyre irreálisabb ígéretekkel áll elő. A Bidzina Ivanisvili milliárdos vezette, 12 éve hatalmon lévő Grúz Álom egyszerre ígéri az unióhoz csatlakozást és azt, hogy győzelme esetén törvényen kívül helyezi a kormányzása alatt bebörtönzött Miheil Szaakasvili volt elnök Egyesült Nemzeti Mozgalmát (UNM) és annak minden „szatellit- és utódpártját”, vagyis az uniós integráció folytatása mellett kiálló teljes ellenzéket. Alexander Atasuntsev, a Carnegie alapítvány elemzője szerint azonban a kormánypárt e fenyegetéssel maga készíti elő a forradalom útját, a tüntetéseket hagyva meg a politikai harc terepeként a széttöredezett ellenzék számára.
Bidzina Ivanisvili, aki hetek óta járja az országot, beszédeiben támadja a korábbi grúz hatóságokat és megtorlással fenyegetőzik. Lankadatlanul bírálja az UNM-et amiért szerinte „provokálta” Grúzia 2008. augusztusi (katasztrofális vereséget hozó) háborúját Oroszországgal és az ukrajnai konfliktusba is belerángatná az országot.
Az ellenzéket „a globális háború pártjának” és „fasisztáknak” nevezi, „nürnbergi tárgyalást” ígérve ellenük. Mindehhez homályos ígéretek társulnak arról, hogy a szakadár Abháziát és Dél-Oszétiát visszaszerzi Grúziának, bár ehhez, mint mondja, az alkotmány módosítására lesz szükség.
Hozzátette, hogy a választások után „rá fogjuk szánni magunkat, hogy bocsánatot kérjünk Dél-Oszétiától” a 2008-as háborúért.
Kijelentése általános felháborodást váltott ki Grúziában. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter viszont múlt vasárnap az ENSZ Közgyűlésében dicsérte a tbiliszi vezetést, amiért „őszintén értékeli a múltat. Közölte, hogy Oroszország „kész segíteni” Abházia és Dél-Oszétia megbékítésében, s tárgyalni a 2008 óta ott állomásozó orosz alakulatok kivonásáról. „Mindez azt a benyomást kelti, mintha a Grúz Álomnak már lenne valamiféle megállapodása a két szakadár régiót független államként elismerő Oroszországgal. Ez azonban aligha több egy választási blöffnél” – írja Alexander Atasuntsev.
A helyzet kiélezett, de nem esélytelen az ellenzék számára. Az Edison Research közvélemény-kutató szeptember 10-22. között végzett felmérése szerint a Grúz Álom támogatottsága 32 százalékon állt, míg a megkérdezettek 20 százaléka az ellenzéket vezető UNM-re szavazott volna, illetve több mint 22 százalék további két ellenzéki erőre. 64 százalék gondolta úgy, hogy az ország rossz irányba halad, s 71 százalék mondta azt, hogy a választásokon más pártnak kellene esélyt adni a kormányzásra.
Szalome Zurabisvili, aki csütörtökön Brüsszelbe látogatott, az Euronewsnak adott interjújában kifejtette, hogy a grúz ellenzék az elmúlt hónapokban egy olyan blokkba tömörült, amely Európa-párti felhatalmazással akar nyerni a választásokon, s ellenzi a jelenlegi kormányzat oroszbarát sodródását. –Arra számítok, hogy Grúzia lakossága hű marad ahhoz, amit függetlenségünk óta akar – mondta az egykori francia diplomata, s reménye szerint "ez arra készteti majd Brüsszelt, hogy újrakezdje tagsági tárgyalásait Tbiliszivel.
