Böjti és imanapot hirdetett Ferenc pápa hétfőre, a szélsőséges palesztin szervezet, a Hamász Izrael elleni támadásának első évfordulójára. Mindenkit arra kért – az egyházi és világi személyiségeken túl azokat is, akik nem hívők, de békét akarnak – vegyenek részt a kezdeményezésében. – Arra kérek mindenkit, hogy vegyen részt történelmünknek ebben a drámai órájában, miközben a háború szele és az erőszak lángjai folyamatosan egész népeket és nemzeteket söpörnek el – jelentette ki néhány napja a katolikus egyházfő.
Vasárnap a pápa és az október végéig a Vatikánban tartott világszinóduson résztvevő püspökök rózsafüzért imádkoztak a Santa Maria Maggiore-bazilikában, Szűz Mária közbenjárását kérve a békéért.
Ferenc pápa korábban is számos alkalommal szólított fel fegyverszünetre. Nyolc napja zárult belgiumi látogatásán szintén a tűzszünet fontosságát emelte ki, s megdöbbenésének adott hangot a közel-keleti konfliktus kiterjedése miatt. A brüsszeli szentmisén arra szólította fel a híveket, közösen imádkozzanak a békéért. – A háború pusztító hatással van a lakosságra. A Közel-Keleten továbbra is naponta halnak meg emberek. Imádkozunk az áldozatokért, családjaikért – mondta a pápa.
Egyre erőteljesebb felszólítások érkeznek különféle egyházi intézmények részéről is a közel-keleti fegyverszünetre. Az Európai Unió Katolikus Püspöki Bizottsága (COMECE) mély aggodalmát fejezi ki a közel-keleti helyzet miatt, s minden érintett felet azonnali tűzszünetre szólított fel. Mint közleményükben írják, százezrek méltósága, élete és megélhetése van veszélyben. A COMECE elnöke, Mariano Crociata püspök által jegyzett dokumentumban figyelmeztettek a konfliktusnak a régió egészére való átterjedésének veszélyeire. A Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni terrortámadása óta a Közel-Keleten pusztító erőszak, humanitárius válság és elképzelhetetlen emberi szenvedés tapasztalható – hangoztatta Mariano Crociata. Figyelmeztetett arra, hogy „a térségben veszélyes politikai dinamika alakult ki" egyre több résztvevővel. A nyilatkozat - az európai helyzetre is tekintettel - elítéli az antiszemitizmust és a radikalizálódást, valamint „az erőszakos szélsőséges cselekményeket és a terrorizmust”.
A magyar kormány illetékesei, köztük Orbán Viktor, többször hangoztatta, hogy Európában csak a magyar kormány és a Vatikán lép fel a békéért. A magyar miniszterelnök tavaly tavasszal úgy fogalmazott, csak „ketten” maradtak a „béketáborban”. Szijjártó Péter külügyminiszter júniusi vatikáni látogatása során úgy fogalmazott, Magyarország és Vatikán álláspontja „egybevág a háború és a béke kérdésében”.
Csakhogy az Orbán-kormány csak az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban láttatja úgy, hogy egy oldalon áll a Vatikánnal. A közel-keleti kérdést illetően szó sincs arról, hogy hasonló álláspontot képviselne. A Szentszék ugyanis e konfliktus kapcsán is több ízben követelt tűzszünetet, a magyar kabinet viszont ez ügyben hallgat, sosem szólított fel fegyvernyugvásra. Így a Vatikán politikája e tekintetben túlságosan is békepárti a magyar kormány számára.
