Orbán Viktor;Magyar Péter;

- Kemény csörték Strasbourgban

Szokatlanul élesen bírálta egymást a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben, ahol a magyar uniós elnökség programjára senki sem volt kíváncsi.

Nem nagyon volt rá példa az Európai Parlament (EP) történetében, hogy egy tagállami vezető olyan nyílt és durva kirohanást intézzen az Európai Bizottság elnöke ellen, mint amilyet Orbán Viktor intézett Ursula von der Leyen ellen. De olyanra sem sokan emlékezhetnek, hogy a brüsszeli testület irányítója határozottan és egyértelműen bíráljon egy kormányfőt az EP-képviselők színe előtt.

A "csörtére” abból az alkalomból került sor, hogy a miniszterelnök szerda reggel bemutatta a magyar uniós elnökség prioritásait az EP strasbourgi plenáris ülésén. Beszédét több mint kétórás, olykor személyeskedésig fajuló vita követte, amely nem annyira a magyar szakmai programról, mint inkább a magyarországi helyzetről szólt. A hozzászólók párthovatartozástól függően kritizálták, illetve dicsérték az Orbán-kormány teljesítményét.

Beszédében Orbán Viktor a magyar EU elnökségi program ismertetésére szorítkozott, és megerősítette, hogy kormánya mindenkivel konstruktív együttműködésre törekszik a tagállamközi döntéshozó testület élén. Beszélt az európai versenyképesség megerősítését szolgáló javaslatokról, a külső határok védelmének fontosságáról és az illegális migráció feltartóztatásáról. Említést tett arról, hogy Magyarország szeretné előmozdítani Bulgária és Románia teljes jogú schengeni tagságát, valamint a nyugat-balkáni országok, és különösen Szerbia csatlakozását az Unióhoz.

Ursula von der Leyen felszólalásában az ukrajnai háború valóságával, a versenyképesség és a migráció terén tett vállalásaival szembesítette Orbán Viktort.

– A világ szemtanúja volt az orosz háború kegyetlenkedéseinek. És mégis, még mindig vannak olyanok, akik ezt a háborút nem a megszállókra, hanem a megszállottakra hárítják – mondta a bizottsági elnök. – Ezért szeretném megkérdezni őket: hibáztatnák-e valaha is a magyarokat az 1956-os szovjet invázióért? (…) Lehet, hogy nekünk, európaiaknak különböző történelmünk és nyelvünk van, de nincs olyan európai nyelv, amelyben a béke a megadás, a szuverenitás pedig a megszállás szinonimája lenne.

Von der Leyen szembeállította a versenyképesség erősítését célzó magyar elnökségi szándékot a belső piacot romboló magyarországi lépésekkel, felemlegetve, hogy az “Unió egyik kormánya” diszkriminálja az európai vállalatokat, önkényes ellenőrzésekkel és exportkorlátozásokkal támadja azokat. Felrótta az Orbán-kormánynak, hogy korábbi vállalásával szemben nem kíván lejönni az orosz fosszilis tüzelőanyagokról.

– Ön azt mondta, hogy Magyarország „védi a határait”, és hogy „bűnözőket zárnak be” Magyarországon. Csak azon tűnődöm, hogyan fér össze ez a kijelentés azzal a ténnyel, hogy tavaly az önök hatóságai elítélt embercsempészeket és emberkereskedőket engedtek ki a börtönből, mielőtt letöltötték volna büntetésüket. Ez nem az illegális migráció elleni küzdelem Európában – mutatott rá von der Leyen, aki azt is kifogásolta, hogy a magyar kormány pótlólagos biztonsági ellenőrzések nélkül hív be orosz állampolgárokat az Unióba, amellyel biztonsági kockázatot importál az összes tagállamba.

A bizottsági elnök beszédét követően a parlamenti frakcióvezetők, majd több tucat képviselő szólalt fel, Orbán Viktor pedig kétszer is lehetőséget kapott, hogy reagáljon az elhangzottakra. Szokatlanul éles hangon kelt ki a bizottsági elnök ellen, akiről azt állította, hogy politikai okból támadja a magyarokat. – Régebben egy bizottsági elnök sohasem mondott volna ilyeneket – húzta alá. Visszautasította, hogy von der Leyen egy kalap alá vette az 56-os szabadságharcot és Ukrajna küzdelmét, és méltánytalannak nevezte a vádat, hogy a magyar hatóságok csak úgy kiengedték az embercsempészeket. Képmutatásnak titulálta, hogy Magyarországot azért bírálják, mert pár ezer orosznak vízumot adott, miközben a nyugat-európai államokban több százezer orosz él és dolgozik.

A hozzászólók sorában Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor ma egyedül van Európában, – Önt félreállították – mondta, majd hozzátette:

– A Tisza és Magyar Péter le fogja önt győzni Magyarországon. Orbán úr, ön a múlt, Magyar Péter pedig a jövő.

Valerie Hayer, az Újítsuk meg Európát! liberális pártcsoport vezetője szerint a Fidesz az átverések rendszerét építette ki Magyarországon, ami egy vagyonba kerül a magyar és az európai adófizetőknek. Szóba hozta a magyarok példátlan méretű kivándorlását, amelynek oka szerinte az önkényuralom, az infláció és a korrupció. – Ön azzal fenyegetőzik, hogy buszokkal migránsokat küld Brüsszelbe. A valóság az, hogy ezek a buszok már elindultak, de magyarok ülnek rajtuk.

Magyar Péter, a Tisza párt elnöke arról beszélt, hogyan lett Magyarországból az EU legszegényebb és legkorruptabb országa, amelyet pedofil botrányok ráznak meg, ahol demográfiai katasztrófa fenyeget és ahol szétzüllesztették az oktatást, az egészségügyet és magára hagyták a vidéket. A DK-s Dobrev Klára szerint Orbán Viktort csak az érdekli, hogyan tudja elárulni Magyarországot és az európai értékeket, nem foglalkozik a hétköznapi emberek sorsával. A fideszes Deutsch Tamás és Dömötör Csaba kizárólag Magyar Péter “viselt dolgait” tárta a parlament elé, kiemelve, hogy titokban lehallgatta a volt feleségét és köztörvényes bűncselekményt követett el, ezért próbál a képviselői mentelmi joga mögé bújni.

– Mondjon le és tegye vele naggyá újra Magyarországot!

 – szólította fel a miniszterelnököt a német liberális Moritz Körner. 

A német zöldpárti Daniel Freund szerint Orbánnak nem uniós pénzt, hanem európai elfogató parancsot kell kézbesíteni. A lengyel néppárti Andrzej Halicki kifejezte reményét, hogy egy napon Magyarországon is kormányváltás lehet, és befuthat a varsói gyors Budapestre.

Az EP szélsőjobboldali frakcióihoz tartozó képviselők ezzel szemben üdvözölték a magyar kormányfőt, aki a spanyol Jorge Buxadé Villalba szerint “friss levegőt” hozott az ülésterembe. A szlovák Milan Ugrik azt kérte Orbántól, hogy ígéretéhez híven küldje a migránsokat Brüsszelbe.

A láthatóan feldúlt miniszterelnök válaszaiban azt állította, hogy az EP “ócska propaganda” terepévé vált, ahol abszurd pártpolitikai vádaskodások hangzottak el. A képviselőknek semmi joguk rá, hogy bármely tagállamot kioktassanak korrupció miatt, utalt a parlament saját kenőpénzes botrányaira. Manfred Weber szerinte csak azért támadja, mert öt évvel ezelőtt nem támogatta, hogy bizottsági elnök lehessen. Daniel Freundról azt mondta, “Soros György fizeti, hogy lejárassa Magyarországot”. Figyelmeztette az uniós támogatások elherdálása miatt aggódó gazdag nyugati országok képviselőit, hogy a Magyarországra érkező pénz 80 százaléka visszaáramlik a donor országokba, vagyis “az önök zsebében landol”. Bírálta, hogy a demokratikus politikai csoportok kizárták a szélsőjobboldaliakat a vezető parlamentt tisztségekből, mondván: – Önök akarnak kioktatni minket demokráciából?

A vita végén Maros Sefcovic bizottsági alelnök szólalt fel, miután Ursula von der Leyen addigra elhagyta az üléstermet.

Nem azért jöttünk, hogy a miniszterelnököt elküldjük a búsba, de örülünk annak, hogy fél év után először nyíltan feltehettük azokat a kérdéseket a miniszterelnöknek, amiket sokmillió magyar ember szeretne már sok éve - mondta Magyar Péter a Facebook-oldalára feltöltött videójában.