Ha Magyarországon egyelőre kevésbé is, de Nyugaton, legfőképpen a tengerentúlon az utóbbi tíz évben megnőtt az érdeklődés a dél-koreai kultúra iránt. Angol nyelvterületen mind több irodalomtörténész foglalkozik a koreai irodalommal, s egy sor művet ültettek át angolra. Ez a jelenség szorosan összefügg a koreai film és popzene, a K-Pop sikerével. S ezt a fokozódó érdeklődést jelzi, hogy csütörtökön a Svéd Akadémia (amelyik nem azonos a tudományos Nobel-díjakért felelős Svéd Királyi Tudományos Akadémiával – a szerk.) a dél-koreai Han Kangnak ítélték az irodalmi Nobel-díjat.
Az 1970-ben született Han Kang ifjúkorát meghatározta nővére korai halála. Erről emlékezett meg a The White Book című önéletrajzi ihletésű művében, azt írva, a szülei sosem tudták elfelejteni a nővére tragédiáját, amit ő is mindig érzékelt. „A halál helyén születtem és ott is nőttem fel” – fogalmazott. egyszer. A baljós, komor hangulat azonban több más művét is áthatja, műveiből azonban nem hiányzik a remény motívuma sem, amiben szerepe lehetett egy másik családi drámának. Édesanyját súlyos betegség gyötörte, amikor várandós volt Han Kanggal. Az abortuszon is elgondolkodott, végül a szülés mellett döntött. – A létünk mulandó. A világot a szerencse is adta nekem – mondta egy visszaemlékezésében.
Regényíró édesapjának, Han Szongvonnak nagy szerepe volt abban, hogy már 14 éves korában eldöntötte: író lesz. Ifjúkorában rengeteget olvasott, szülei lakásában könyvek ezrei sorjáztak. Nem csak koreai szerzők műveit kedvelte, nagy hatással volt rá Dosztojevszkij is. Olvasóként rájöttem, az írók válaszokat keresnek. Arra gondoltam, miért ne tehetném én is? – nyilatkozta egy ízben. Bátyja, Han Dongrim szintén író lett.
A dél-koreai írónő, Han Kang kapta az irodalmi Nobel-díjatHan Kang irodalmi pályája akkor kezdődött, amikor öt verse megjelent az Irodalom és Társadalom című negyedéves folyóirat egyik 1993-as számában. A következő évben debütált a szépirodalomban, amikor A skarlátvörös horgony című novellája a Seoul Shinmun tavaszi irodalmi versenyének győztese lett. Sokszor nem volt könnyű megbirkóznia a mindennapi léttel. Ifjúkora óta gyakori migrén gyötri. – Amikor rám tör a fejfájás, abba kell hagynom a munkát, az olvasást, a mindennapi rutinomat. Ez mindig alázatossá tesz: segít felismerni abban, hogy sebezhető vagyok – mondta, hozzátéve, talán nem is lenne író, ha teljesen egészséges lenne.
A nagy áttörést a Növényevő című regénye hozta meg számára, amely hazájában 2007-ben jelent meg, s kilenc évvel később kapta meg érte a Booker-díjat. A regény, amelynek hősnője növényevéssel lázad a konvenciók ellen, egy 1997-ben megjelent novellája alapján készült. – A műben a szereplők a brutális valóság közepette zuhannak a végzetükbe – magyarázta. Különösen érdekesnek találta, hogy a különböző kultúrákban mennyire eltérő volt a mű fogadtatása, az azonban általánosan elmondható volt, hogy a nők általában jobban megértették. A művet 2016-ban a The New York Times Book Review a világ 10 legjobb könyve közé választotta. – Amikor fikciót írok, nagy hangsúlyt fektetek az érzékekre. Olyan élénk érzékeket szeretnék közvetíteni, mint a hallás és a tapintás, beleértve a vizuális képeket is – mondta művészetéről.
Műveiben gyakran felbukkanó motívum az erőszak, amikor ugyanis 12 éves volt, felfedezett egy könyvet, ami a szülővárosában, Kvandzsuban 1980-ban történt mészárlásról szólt: a rendfenntartók 160 tüntetőt ültek meg. Erről emlékezett meg a magyarul is olvasható regényében, a Nemes teremtményekben. „Elgondolkoztatott, hogy az emberiség milyen messzire mehet, hogy közben megmaradjon embernek”. A Görög leckék című regényében is jelen van az erőszak, bár enyhébb formában. – Mielőtt 2011-ben megírtam volna a Görög leckéket, belső konfliktussal küzdöttem, az élet elfogadásával, és egy olyan világgal, ahol az erőszak mindenütt jelen van – mondta. Han Kang több másik díj kitüntetettje, A Növényevőből film is készült.
„Nagyon jó mondatokhoz kell felnőni”
Han Kang műveit a Jelenkor adja ki magyarul, Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport ügyvezető igazgatója megkeresésünkre elmondta, a Növényevő és a Nemes teremtmények után nemsokára érkezik a szerzőtől egy új kötet, a Görög leckék. – A jövő évre terveztük a kiadását, de az elismerés miatt előre hozzuk, reményeink szerint hamarosan ott lesz a boltokban. A Görög leckéket Kiss Marcell fordította koreai eredetiből. A könyves szakember szerint Han Kang díja azért lehet meglepő, mert kifejezetten fiatalon kapta meg a Nobelt. Sárközy Bence úgy fogalmazott, a dél-koreai szerző az emberről mesél nehéz helyzetekben – akár nehéz egyéni, akár nehéz történelmi helyzetekben. Univerzális témákkal foglalkozik, ami miatt számos nyelvre lefordították, és megérdemelte a Nobelt.
Kiss Marcell a maga részéről nagyon örült a díjnak, főleg azért, mert Han Kang számára személyes kedvenc az alkotók között, akiknek a műveit eddig magyarra fordította. – Azt gondolom, hogy az egyik legjobban író szerző és talán az egyik legnagyobb művész hazájában. Szerintem teljesen megérdemelten ítélték oda neki a Nobelt – mesélte a Népszavának a műfordító. Dél-Koreában Han Kang elismert alkotó, de nem a popkultúra része. – Ő abszolút a minőségi szépirodalmat képviseli, és emellett egy népszerű szerző. Már egészen fiatalon elért nagy sikereket, a Booker-díjat is elnyerte például, de ha úgy vesszük a Nobel-díjat is pusztán ötvenhárom éves korában kapta meg.
Han Kang nemzetköziségéről Kiss Marcell úgy nyilatkozott: – Sokszor koreai történelmi tragédiákat dolgoz fel, és ezeknek az elhallgatását, valamint az ezekkel kapcsolatos személyes traumákat írja meg. Ám az összes ilyen jellegű könyvének megvan az az oldala, ami miatt azt érezzük, megtörténhet bárhol máshol. Minden művében van valami általános emberi, amit a szerző próbál megfejteni, ábrázolni. Leginkább emiatt lehet hozzá kapcsolódni. – A magyar olvasók egyrészt a 2017-ben megjelent Növényevőt, valamint az azt követő évben, 2018-ban megjelent Nemes teremtményeket olvasva ismerhette meg Han Kang művészetét. Az utóbbi fordítást jegyző Kiss Marcell jegyzi úgy fogalmazott, hogy éppen Han Kang költői nyelvezete az, amit nehéz átültetni magyarra – Nagyon-nagyon egyedi, lírai stílusban ír. De hát, szívesebben fordít az ember egy nagyon jó, nehéz szerzőt, mint egy nem olyan jót, akinek a nem annyira sikerült mondataiból kell megpróbálni jó szöveget faragni. Han Kang esetében nagyon jó mondatokhoz kell felnőni, ami hálás feladat.
Ahogy Sárközy Bence lapunknak jelezte, készülőben van a dél-koreai szerző Görög leckék című kötetének kiadása. Kiss Marcell megerősítette, hogy a fordítás már kész, a történetről pedig elárulta, egy megvakulás előtt álló férfi és egy traumatikus élethelyzeteken keresztülment, megnémult nő kapcsolatáról szól. Nagyon különleges, nagyon érdekes és ugyancsak költői, mint Han Kang más munkái.
