Orbán Viktor kormányfő három éve még arról beszélt, hogy 2022 végén Magyarország már nem vásárolni, hanem exportálni fogja a koronavírus elleni vakcinát. Ehhez képest a debreceni Nemzeti Oltóanyaggyár még mindig „további előkészítési, tervezési” folyamatokat végez – derül ki a Debreceni Egyetem lapunknak küldött válaszából. Arról az oktatási intézmény nem tett említést, hogy a gyárból mikor kerülhetnek ki az első sokszor megígért Covid és influenza elleni oltások.
Hét évvel ezelőtt lapunk írta meg, hogy Debrecenben, az egyetem bázisán, a Richter Nyrt. és az Omninvest vakcinagyártó utódának közreműködésével indítanák újra a magyarországi oltóanyag-termelést. Az akkori tervek szerint az új gyár állította volna elő a többi között az influenza elleni olyan új vakcinákat, amelyek többféle influenza vírus ellen biztosítanak védelmet akár tíz éven keresztül. Arról is beszéltek, hogy az itt gyártott vakcinák amolyan gyorshadtestként hatékonyan lesznek bevethetők az összetett kórházi fertőzésekkel szemben is.
Akkor még azt remélték, hogy a kis szériás vakcinagyártás 2019-ben indul. Már akkor a tervek része volt az is, hogy a Magyarországon gyártott oltóanyagot a közép-kelet-európai térségben is értékesítenék.
A 2019-es gyártás nem kezdődhetett el, az oltóanyaggyár alapkövét is csak a Covid-járvány kitörése után, szeptemberében sikerült letenni Debrecenben. Az eseményen Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter változatlanul optimista volt, azt mondta: a tervezett moduláris oltóanyaggyár évente mintegy 20 millió darab különböző típusú vakcinát tud majd előállítani. Az üzem – hangzott az ígéret – többféle technológia kezelésére is alkalmas lesz, így nem csak a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ együttműködésében fejlesztett hazai oltóanyagot, hanem nemzetközi partnerekkel akár orosz, kínai, kanadai, izraeli vakcinát is előállíthatnak majd. Azt is mondta, hogy 2022 augusztusában már állni fog az üzem, az év végén pedig oltóanyagot fogunk gyártani.
A projekt ebben az időszakban olyannyira kapcsolódott a járványhoz, hogy Szijjártó Péter külgazdasági külügyminiszter 2021 októberében bejelentette, hogy létrejött a politikai megállapodás arról, hogy Magyarország még abban az évben megkapja az orosz Szputnyik koronavírus elleni vakcina gyártásához szükséges technológiát az épülő Nemzeti Oltóanyaggyár számára. Egy hónappal később az ATV-nek arról beszélt: jelenleg is tárgyalnak az orosz közvetlen állami befektetési alappal (ez felügyelte a Szputnyik gyártását), valamint a Sinopharm gyártóival is. A megbeszélések arra szóltak, hogy a leendő oltóanyaggyárunkban licensz alapján lehessen gyártani a két vakcinát.
A gyárban azonban olyannyira nem kezdődött meg a termelés, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter 2023 tavaszán egy kormányinfón arról beszélt, még vizsgálják mit lenne érdemes Debrecenben gyártani. Majd egy májusi kormányinfón már arról esett szó, hogy a gyár biztosan nem készít koronavírus elleni vakcinát, mert arra nincs szükség.
Mindettől függetlenül a költségvetési törvényben 2024-re 16,1 milliárdot különítettek el az oltóanyaggyárra.
Mint emlékezetes: néhány napja arról írtunk, hogy a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának laborja a háziorvosok által szeptemberben gyűjtött légúti mintáknak valamivel több mint felében igazolta a Covid-vírus jelenlétét. Viszont a koronavírus elleni frissített oltás nem érhető el Magyarországon. Lapunk érdeklődött a Belügyminisztériumban, hol tart a debreceni vakcinagyár megvalósítása, amelynek már több mint egy éve működnie kellene? Van-e már konkrét szerződés covid-elleni vakcina gyártásra? Kaptak-e már a gyártáshoz bármely oltóanyag fejlesztőtől a gyártáshoz szükséges dokumentációt? Mikor és milyen vakcinák gyártása kezdődhet?
Egyelőre a Covid vezet – Egyre több a megbetegedés Magyarországon, az oltásra azonban még várni kellVálaszt a Debreceni Egyetem sajtóközpontjától kaptunk. „A Nemzeti Oltóanyaggyár megvalósítása 2021 márciusában indult el a műszaki tervezéssel. A folyamatot az éppen tomboló Covid járvány miatt minden érintett igyekezett felgyorsítani, de a korábban szokásos nemzetközi technológiai szállítási határidők többszörösére, 24-36 hónapra nőttek az alkatrészhiány, valamint a megnövekedett piaci igények miatt. A gyorsan változó körülmények, igények és növekvő árak mellett az eredeti költségvetési keretek megtartása érdekében többszöri átgondolással és újratervezéssel indult el a befogadó csarnoképület megvalósítása, ami 2022. december 15-re, a vállalt határidőre elkészült. A járványhelyzet átalakulásával, a technológia logikai és szakmai tervezésével a folyamat jelenleg is zajlik, illetve a szükséges berendezések beszerzési eljárásai zajlottak le, miközben a Debreceni Egyetem és az e célból általa létrehozott Oltóanyaggyár Zrt. további előkészítési, tervezési, K+F folyamatokat végez” – írták a válaszban.
