- Az Orbán-kormány nem frissíti a háborús területi listát, a lakhatási támogatás megvonása miatt sok menekült inkább visszatér Ukrajnába

– Egy édesanya két gyermekével egy éve élt a győri szállónkon, de a kormányzati területi lista alapján a nyár vége óta már nem járt nekik támogatás, pedig eredetileg Poltavából jöttek, ahol heves légitámadások voltak. Végül visszament Ukrajnába a gyerekekkel együtt. Annyira aggódtunk, hogy egy darabig tartottuk is vele a kapcsolatot. Az egész előtt értetlenül állunk – a többi között erről beszélt lapunknak Siewert András, a Migration Aid vezetője.

Mint arról többször beszámoltunk, korábban az Ukrajnából Magyarországra érkező menekülteknek fejenként napi 5000 forintos állami lakhatási támogatás járt, ám augusztus 21-től ezt a kormány megváltoztatta. Akkortól csak azok kaphatják ezt a pénzt, akik olyan megyékből érkeztek, ahol harcok dúlnak. A háború által sújtott megyék listáját a kormánynak – saját rendelete alapján – minden hónap 10-ig frissíteni kellene, és ezt a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) holnapjára is fel kell tölteni.

Lapunk megkérdezte a Miniszterelnökséget (korábban kaptunk választ Pál Norberttől, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztostól), hogy a jelenleg megtalálható területi lista a friss októberi verzió-e. A válasz szerint a jogszabálynak megfelelően a legfrissebb lista érhető el a KTM honlapján”. Ugyanakkor az általunk a honlapról letöltött .pdf-et a tulajdonságai szerint 2024. szeptember 3-án hozták létre, és egyúttal ez a módosítási dátum is rajta, vagyis feltehetően azóta nem változtatták meg. Tartalmában továbbra is teljesen megegyezik az első, 2024. július elsején feltöltött verzióval.

Ezen a listán a 27 ukrajnai területből 13 szerepelt, akárcsak most, viszont azóta - ahogy arra a Magyar Helsinki Bizottság is felhívta a figyelmet - több más helyen is zajlanak légitámadások. Ahogy a szervezet írta, nyolc olyan megyét is támadás ért, amelyik közül egyetlen sem szerepelt az Orbán-kormány eddigi listáján. Ezek a Vinnicjai, Poltavai, Hmelnickiji, Kirovohradi, Lvivi, Rivnei, Ivano-frankiszki és a Kárpátaljai terület. Utóbbiból érkezett a most lakhatásukat elveszítő menekült családok túlnyomó többsége is. Figyelemre méltó az is, hogy a lista kidolgozásáért, illetve frissítéséért elvben többen is felelnek, Pál Norbert mellett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, és Szijjártó Péter külügyminiszter bevonásával készül.

Ezt a listát mi alapján állítják össze, egyáltalán foglalkozik ezzel komolyan bárki? – firtatta Siewert András, a Migration Aid vezetője, aki lapunk kérdésére

– tette fel a költői kérdést.

A Magyar Helsinki Bizottságnál kérdésünkre azt is elmondták, vannak olyan családok, akik más európai tagállamban keresnek védelmet, illetve vannak, akik arra kényszerültek, hogy visszamenjenek Ukrajnába annak ellenére, hogy oda az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint sem biztonságos visszatérni. Vannak olyanok is, akik „ideiglenes megoldások között őrlődnek”. Mindez – mondta Bakonyi Anikó menekültügyi programvezető - továbbra is jogsértő, ugyanis Magyarországnak biztosítania kell, hogy a menedékesek megfelelő szálláshelyhez jussanak.

Mindezt Siewert András tapasztalatai is megerősítik. A náluk egykor elszállásolt, nagyrészt kárpátaljai menekültek egy része Németországba vagy Ausztriába ment tovább. – Akik más országba mentek, ők magyar ajkúak, de nem kettős állampolgárok, mert csak ők kaphatják meg nyugatabbra a menedékes státuszt. Az augusztustól hatályos változás egyébként hullámot indított el, és azóta olyanok is tovább mennek, akik maradhattak volna – mondta lapunknak. A Migration Aid vezetője azt is megerősítette, hogy sokan nem Nyugat felé távoztak, hanem hazamentek Ukrajnába. Akiknek pedig van valamennyi pénzük, azok jellemzően itt maradtak és maguk fizetik a szállást. Náluk például – folytatta - a munkásszálló fejenként 3600 forintot kér egy éjszakára. Mint mondta, ez egy emberre megéri, mert havonta 108-110 ezer forint körül jön ki a számla. Kettőre már „határeset”, hiszen 200 ezer felett már találhatnának albérletet is, igaz, ott kauciót is kellene fizetni. Három emberre viszont már egyáltalán nem éri meg itt maradni – tette hozzá.

A magyarországi munkaadók egy része visszaélésszerűen használja az ukrán munkaerőt

Tévhit, hogy ezek az emberek nem dolgoznak – mondja a Migration Aid vezetője -, hiszen az államtól kapott támogatás nem lenne elég még az alapvető szükségleteikre sem. Sokkal inkább arról van szó, hogy a mostani gazdasági környezetben még azok sem keresnek eleget, akik tudnak munkát vállalni. – A legtöbbjük nem tud végzettségének megfelelő munkakörben elhelyezkedni. Segédmunkát, betanított munkát végez szinte mindenki, részben a nyelvi nehézségek miatt, részben más okokból. Építőiparban dolgoznak, vasalnak, takarítanak, üzemben egy szalag mellett állnak. Ráadásul a munkaadók egy része visszaélésszerűen használja az ukrajnai munkaerőt. keveset fizetnek nekik, elbocsátják őket a próbaidő alatt vagy épp feketén dolgoztatják őket. Így nehéz annyi induló tőkét összerakni, hogy albérletbe menjenek.

Sok gyerek persze nem jár iskolába – teszi hozzá Siewert András -, mert ha a napi megélhetés, a lakhatás a gond, akkor nem ezzel lesznek elfoglalva a szülők. Ezek az esetek viszont „az ellátórendszer radarján sincsenek”, csak azok láthatóak, amelyek a sajtóban is megjelennek. – Bár megjegyzem, ha a családvédelem minden menekült esetével foglalkozna, az a rendszert is erősen leterhelné, miközben szankcionálni nem tudják őket.

Nyolc éve dolgozom a menekültellátásban, és azt érzékeltem, hogy nem a megoldás a cél, hanem, hogy radar alá kerüljön a menekültprobléma – fogalmazott Siewert András.