- Földönfutókon spórol az Orbán-kormány, az ukrán menekültek háromnegyede veszítheti el a lakhatási támogatást

Az elmúlt két hétben 150 magyarországi közösségi szálláshelyen készült egy gyors felmérés, e szerint a megszólított 2100 ukrán menekült közül 1650-an veszítik el lakhatási támogatási jogosultságukat egy augusztustól érvényes szigorítás miatt – állította lapunknak Siewert András, a Migration Aid vezetője. Hasonló arányokról beszélt lapunknak Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa is: tapasztalataik szerint a jelenleg támogatott lakhatásban részesülő ukrán menekültek körülbelül háromnegyedét érinti a közelgő szigorítás.

Eredendően minden ukrán menekült – kettős állampolgár vagy menedékes státuszra jogosult – kaphatott állami lakhatási támogatást. Ilyen esetekben az érintett megyei védelmi bizottság szerződést kötött a szállásadóval – például kollégiummal vagy civil szervezet által fenntartott szállásokkal – és naponta 5 ezer forintot adtak minden érintett menekült után. A támogatás mindenkinek járt egy hónapig, vagy a menekültügyi eljárás végéig. A határidő után csak a várandós nőknek, a 65 év felettieknek, továbbá a kiskorúaknak és egy szülőjüknek járt ez a segítség. Ezt a támogatotti kört már tavaly elkezdte szűkíteni a kormányzat. 2023 óta már az első pillanattól kezdve csak a kiskorú egyik szülőjének jár a segítség. Így, ha egy egész család érkezett, akkor rögtön maguknak kellett szállásról gondoskodniuk vagy kettészakadt a család. Ez sem volt elég azonban a kormánynak. Június 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben egy újabb szigorítás. Az augusztus 21-től érvényes rendeletmódosítás szerint csak „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeit” érintő területről érkezők lesznek jogosultak lakhatási támogatásra. Augusztus végétől az újonnan érkezőknek az állam csak akkor biztosít egy hónapig vagy a menekültügyi eljárás végéig szálláshelyet, ha olyan helyről menekültek, ahol harcok vannak. Azt, hogy mely területeket sorolnak be a katonai műveletekkel közvetlenül érintettek közé, Pál Norbert az orosz-ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos fogja összeállítani, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi- és Szijjártó Péter külügyminiszter segítségével.

 A kérelmek elbírálásáról Pál Norbert egy személyben dönthet. Csakhogy Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa szerint semmit nem tudni arról, milyen szempontok alapján dönti el a kormánybiztos, ki mehet és ki maradhat. Arról sincs információ, hogy az érintetteknek lesz-e jogorvoslati lehetősége, ha nem értenek egyet a döntéssel. Lapunk kereste Pál Norbertet, és a Miniszterelnökséget is, de kérdéseinkre nem reagáltak. Így azt sem tudni, jelenleg mennyien kapnak állami lakhatási támogatást, hányan nyújtottak be kérelmet a jogosultság megőrzésére, ezek közül mennyit fogadtak el.

– Nagyon sok megkeresést kapunk a rendelet értelmezésével és a méltányossági kérelmekkel kapcsolatban. Sajnos jellemző, hogy az érintetteknek senki nem adott az állam részéről írásos, bárki számára bármikor hozzáférhető, közérthető tájékoztatást a változásokról – mondta Szekeres Zsolt, aki azzal folytatta: – Sokan félnek, nem értik, mi szükség van erre, és hogy mit jelent majd ez az ő mindennapi életükben, a gyerekek oktatására nézve. Igyekeztünk ezeket a kérdéseket és félelmeket becsatornázni Pál Norbert kormánybiztoshoz, de ő tíz hónapja nem válaszol egy megkeresésünkre sem. Így nyílt levélben tettük ezeket közzé, és várjuk a kormánybiztos válaszát.

Szekeres Zsolt kiemelte: az uniós joggal is ellentétes, hogy a menedékkérők egy csoportjától teljesen megvonják a lakathatási támogatás valamennyi formáját.

– A régióban több országban sem automatizmus már a mindenkinek járó lakhatási támogatás. DE nem is azzal van a baj, hogy a befogadó államok arra akarják ösztönözni a menekülőket, hogy a saját talpukra álljanak, hanem amikor bármiféle különbségtétel nélkül, kapkodva, az emberek feje fölött vezetnek be egy olyan rendszert, ami előre borítékolhatóan tragikus helyzethez fog vezetni sok ember számára – tette hozzá a jogi szakértő.

Simon Ernő, az ENSZ menekültügyi főbiztosságának magyarországi szóvivője arról tájékoztatta lapunkat: „Szervezetünk minden menekültválság esetében rendszeresen felülvizsgálja, hogy az adott országba való visszatérés biztonságos-e. Jelenleg Ukrajnát illetően még nem javasoljuk a hazatérést."

 Siewert András elárulta, ők már keresték a kapcsolatot a Máltai Szeretetszolgálattal, de az egyeztetések jelenleg még kezdetlegesek. Viszont véleménye szerint szerint a Máltainak szüksége lesz a segítségre: „Mivel a támogatásra jogosultak között elsősorban ukrán anyanyelvűek maradnak, szükség lesz azokra a szervezetekre és munkatársaikra, akik eddig részt vettek az ellátás megszervezésében.” A Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője, Romhányi Tamás jelezte lapunknak, hogy szervezetük elkezdte a felkészülést a feladatra, de bővebb tájékoztatással a rendelet hatályba lépését követően tud szolgálni.

Lapunk több szervezetet is megkérdezett arról, hogy miként érinti őket a változás, de csak kevesen válaszoltak. A Baptista Szeretetszolgálat szerint őket a finanszírozási rész egyáltalán nem érinti, mivel állami támogatást nem vesznek igénybe. Adományokból viszont így is 80 férőhelyes szállást üzemeltetnek. Az Ökumenikus Segélyszervezet sem igényelt lakhatási támogatást az államtól, szállásaikat nemzetközi partnerek finanszírozásával tartják fent. A szervezet egyébként szintén 80 főt szállásol el, és válaszuk szerint a lakók 95 százaléka belső Ukrajnából érkezett hozzájuk. A Migration Aid-nél 30-40 ukrán menekült tartózkodik jelenleg, közülük többen is eleshetnek a lakhatási támogatásról.