Csaknem 11 millió eurót, vagyis mai áron mintegy 4,4 milliárd forintot fizet a magyar állam, hogy 2025-ben MotoGP- és Superbike-futamot rendezzenek a balatonfőkajári Balaton Park Circuit pályán – közölte lapunk érdeklődésére a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt., amely szeptember közepén jelentette be, hogy a motorosvilág két elitprogramjában 2025-ben már magyar futamot is rendeznek.
A világ legnézettebb motorversenye az első évben 9,922 millió euróért, azaz nagyjából 4 milliárd forintért tér vissza 33 év után Magyarországra augusztus 22-24. között, míg a Superbike-mezőny – 35 esztendő múltán – július utolsó hétvégéjén 927 ezer euróért, azaz körülbelül 370 millió forintért látogat el a Balaton partjára. Az ár annyiban nem meglepő, hogy a két versenyt már régóta tervezik, és 2021-ben már ismertek voltak a várható tarifák. Akkor 2023-ra tervezték az első futamokat 9,9 millió eurós jogdíjak mellett, most az első versenyévben 10,8 millió euró az indulóösszeg. Azért induló, mert a HUMDA mindkét versenysorozat esetében 10 éves szerződést kötött a jogtulajdonos Dorna Sports SL-lel és Dorna WSBK Organization SRL-lel, s a MotoGP jogdíja éves szinten maximum 5 százalékkal, míg Superbike-é 3 százalékkal nőhet.
Mindez azt jelenti, hogy a szerződés utolsó évében előbbiért akár16,17 millió eurót, azaz mai áron cirka 6,5 milliárd forintot, míg utóbbiért 1,2 millió eurót, vagyis jelenlegi árfolyamon körülbelül 480 millió forintot, összesen tehát közel 17,4 millió eurót, mostani tarifával nagyjából 7 milliárd forintot kell kifizetni az adófizetők pénzéből a futamokért.
Ahhoz, hogy a világ legjobb motorosai a tavaly elkészült Balaton Park Circuiten körözhessenek jövőre, elengedhetetlen néhány, a Nemzetközi Motorsport Szövetség licencéhez szükséges átalakítás.
– Már megkezdődött a motorversenyek megrendezéséhez szükséges kiegészítések megvalósítása – felelte megkeresésünkre a Balaton Park Circuit, ám arra nem válaszoltak, ez mekkora összeg lesz, és miből finanszírozzák. A társaság nem volt bőbeszédűbb, amikor a pálya kihasználtságáról, rentabilitásáról kérdeztük. Azt válaszolták, az első év egy próbaszezon volt, a versenypálya tesztüzemmódban működött, de bíznak benne: „A jövőben több izgalmas versenysorozat is ellátogat majd a Balaton Park Circuitre.”
Nem csak a társaság tartózkodása figyelemre méltó, hanem a pálya mögött felsejlő, nehezen követhető, és bizonyos pontjain kétségeket ébresztő cégháló is.
A HUMDA lapunk kérdésére adott válaszából az derül ki, hogy a most tervezett pályafejlesztést a Balaton Park Circuit tulajdonosa, a Balaton Park Motorsport Kft. finanszírozza. Ennek a 2019-ben alapított társaságnak az ügyvezetője a Budapesten élő, rövid és feledhető Forma-1-es karriert abszolváló izraeli Hanóch Nísszání. A cégnek 2023-ban 995 ezer forintos árbevétele volt. A társaság egyik tulajdonosa – a szintén Hanóch Nísszání vezette – European R.M.S. Federazione Kft., amely ellen 2017-ben egy végrehajtást is kezdeményeztek. Ha ennek a társaságnak a tulajdonosi szálát végignézzük, akkor az látható: végső tulajdonosokként – ahogy azt a G7 megírta – Belizbe bejegyzett cégek jelennek meg.
A Népszava a pályánál is érdeklődött, hogy kik állnak projekt mögött, de csak annyit írtak: „A pálya Hanóch Nísszání úr vezetésével, külföldi magánbefektetési alapok tulajdonában van.”
A nyilvánosan elérhető cégadatokban nem látszik a pálya mögött álló céghálóban annak a tetemes összegnek a nyoma, amennyibe egy ilyen színvonalú pálya kerül.
Márpedig a beruházás szakmai vezetőjeként Oláh Gyárfás a formula.hu-nak 2023 tavaszán azt mondta: „A létesítményt magyar kötődésű nemzetközi konzorcium finanszírozza, állami támogatás nélkül”.
Érdekesség az is, hogy a Balaton Park Motorsport Kft. résztulajdonosa, a European R.M.S. Federazione Kft. egy olyan fővárosi, Jászai Mari téri ingatlanba van bejegyezve, ahol a cégbírósági adatok alapján csaknem 170 más vállalkozást, vállalkozót is bejegyeztek. Ezek közül több cég is köthető Hanóch Nísszáníhoz, de pénzügyi adatai alapján önmagában egyik sem lett volna képes egy ilyen projektet összehozni. A European R.M.S. Federazione Kft.-nek 2019 óta alig akad árbevétele, abban az évben 50 millió forintot látni. A cég üzemi eredménye rendre negatív, azaz alaptevékenységének működése veszteségesnek látszik.
Felleltünk számos olyan vállalatot, amely köthető Hanóch Nísszáníhoz, ám története egyiknek sem túl patinás. Többnél voltak végrehajtások korábban, s volt amelyik felbukkan a NAV fekete listáján, azaz a tartósan 100 milliónál nagyobb adótartozással rendelkező vállalkozások között.
Balatonfőkajár: remények, félelmek, hallgatás
Van némi megosztottság a faluban. A pályához közel lakók jobbára ellenzik, a turizmusból, szolgáltatásokból élők támogatják, de azért mégsem ilyen fekete és fehér a helyzet – így összegezte Balatonfőkajáron, a Bocskai utcában megszólított férfi azt, miként viszonyul a falu a beruházáshoz. – Az csak hosszú távon dől majd el, tényleg profitál-e belőle a település, vagy csak néhány panziós meg éttermes jár jól.
A faluban három panziót üzemeltető Kocsis Földi Veronika úgy véli, turisztikai szempontból nagyon fontos a létesítmény, hiszen a rendezvények idejére fellendül a forgalom, s nemcsak a faluban, de a szomszédos településeken is:
– Igazából az idei tavasz óta rendszeresebbek a programok a pályán, s ez egyértelműen meg is látszik a foglalásainkon. Nagyon sokan érkeznek külföldről a rendezvényekre, akik két-három napos szállást igényelnek. Jövőre még több vendéggel számolunk, a MotoGP pedig bizonyosan nagy vendégsereget hoz, nálunk például már mind a három szálláshelyen telt ház van arra a hétvégére.
A faluban körbejárva kiderült, hasonlóképpen örülnek a vendéglősök és a boltosok is: mindannyian látható, s a bevételeikben jól érzékelhető forgalomnövekedésről beszéltek.
Kíváncsiak voltunk rá, a falu hivatalosan mit és mennyit profitál a Balaton Park Circuit működéséből, de Forró Zsolt polgármester, noha többször is megígérte, válaszol kérdéseinkre, erre több, mint két hét alatt sem ért rá. Többek között azt szerettük volna megtudni, mennyivel nő az iparűzési- és az ingatlanadó, mennyivel nagyobb összeg folyt be a szálláshely-kiadóktól, mennyi új munkahelyet jelenthet a versenypálya, bővülhet-e emiatt a szolgáltatási szektor, tudják-e majd kezelni a nagy versenyekre érkező akár 40 ezres tömeget, szüksége lesz-e emiatt helyben infrastrukturális fejlesztésekre.
Míg sokan reménykednek abban, hogy a falu sokat nyer a pálya révén, akadnak akik aki aggódnak, főként az autó- és motorversenyek erős hangja miatt. A pályához közeli részén élők emiatt már többször is a veszprémi kormányhivatalhoz fordultak, amely azonban mindig megfelelő zajszintet mért. A lakók szerint viszont előfordult már, hogy 90 decibelt mértek a pályához közeli házak udvarán, ami meghaladja az ideálisnak mondott, 50 decibeles zajszintet.
– Működésünk során folyamatosan, teljes mértékben betartunk minden zajvédelmi előírást, professzionális rendszerekkel monitorozzuk a zajszintet annak biztosítására, hogy az mindig a törvényes határérték alatt maradjon – felelte erre lapunknak a Balaton Park Circuit.
Kétes jelen, sötét múlt: Sávolytól Hajdúnánásig
A MotoGP mezőnye utoljára 1992-ben járt Magyarországon, akkor a Hungaroring adott otthont a futamoknak. A kormány 2008-ban jelentette be, hogy a somogyi Sávolyon pálya épül, ahol gyorsasági motoros világbajnoki futamokat rendeznek majd. Az ünnepélyes alapkőletétel után meg is indult az építkezés, a környéken pedig a pályához kapcsolódóan beígért üdülőfalunak és termálszállónak köszönhetően megugrottak az ingatlanárak, sőt, néhány ügyeskedő több ingatlant fel is vásárolt, Sávoly pedig csatornát és szennyvíztisztítót kapott. A beruházó spanyol Sedesa-csoport csődje miatt aztán a projekt hamar kifulladt, a 200 hektáros terület tulajdonosa, a spanyol hátterű Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft. ellen 2017-ben felszámolási eljárás indult, mely az idén zárult le: az eredetileg 4,5 milliárdos tartozást felhalmozó cég 664 millióért kelt el.
Évtizedes csend után merült fel ismét a hazai MotoGP-futam ötlete: a fideszes Kósa Lajos 2019 őszén jelentette be, hogy a Nyíregyházától 30, Debrecentől 40 kilométerre fekvő Hajdúnánáson épül új pálya, s a kormány és a jogtulajdonos Dorna erről már szándéknyilatkozatot is aláírt. Elvileg 2023-ban rendezték volna az első futamot – 9 millió euróért –, addigra a kormány 65 milliárdból versenypályát, tréning- és konferenciaközpontot, valamint szállodát ígért a 17 ezres kisvárosba. A 2021-es év végén azonban a kormány a hatalmas államháztartási hiány miatt 15 milliárddal csökkentette az előkészítést felügyelő HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitásfejlesztési Ügynökség keretét, 2022 tavaszán pedig az is kiderült, még a helyszínnek kiszemelt ingatlanokat sem vették meg, aztán az év második felében elrendelt beruházási stop végleg elsöpörte a hajdúnánási álmokat.
Állami hátszél
A versenyek szervezésében kulcsszerepet játszó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt.-t az azóta megszűnt Innovációs és Technológiai Minisztérium alapította 2020-ban, hogy erősítse a hazai autó és motorsport nemzetközi pozícióját, illetve az akkor autó-motorsport fejlesztéséért és a közlekedésbiztonság kiemelt kezeléséért felelős kormánybiztos Palkovics László feladatainak elősegítése érdekében. A cég az elektromos autók vásárlását ösztönző pályázatok lebonyolításában is részt vett, a kiadásai akkor jelentős részben az állami beszerzéseken egyébként taroló kommunikációs irodáknál landoltak. Az egyetemek alapítványok kezébe adása után a HUMDA a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonába került, nem függetlenül attól, hogy 2022-ben Palkovics lett a kuratórium elnöke.
